Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-11 / 105. szám

PELM AGVAKORSZAö RZEOEO, SserketzlOség: Somogyi ncca Ka. L em. Telelom Z3.33..Klad(<nlvalal, k»lc*«nkOnyvt6r «• Jegyiroda: Aradi ncca 8. relelon: 13-06. . Nyomdn: LOW Llpól ncca 19. Telefon: 1.V06. - Távirati t» levélcím: DélmaorarortzAa. Szeaed. Egy szállóige A vidéki színészet berkeiben meglehetős csend honol. Az igazgatóválasztás Debrecenben vet ugyan hullámokat, de abba nem sántul bele a régi — igazgató. Ezenkívül szezonzárás táján — az idén a második varosban zárták legkorábban a szezont — két nevezetes jelenség vonta magára a figyelmet. Az egyik, hogy a szegedi igazgató signum laudist kapott. A másik egy szállóige, amely vidéki színigazgatói ajkakról röppent el s az egyik színesen szerkesztett, világlap nívójú pésti újság hasábjain kapta az első hajlékot. A szállóige aligha lesz hosszuéletü. A korai halál abban az esetben, ha nem igazságot szállítanak, a szállóigéknek is közös sorsuk. Mégis foglalkozunk vele. Mert nagy magyar város színházának az igazgatójától származik. Még pedig olyan igazgatójától, aki majd az egész életét a vidéki színészetnél töltötte, aki tehát tudja, hogy csak átfogó erejű kulturális megmozdulásokkal szemben teljesen színvak ember állithatja, hogy gyere he a színházamba, nézz körül s ha üres a nézőtér, az a — vidéki szinház. Értjük, ha egyik-másik vidéki igazgató a a színházba belépő idegen figyelmét elsősorban a nézőtér részére akarja lefoglalni. Bizonyára van rá oka. Annak azonban, hogy mihez van beedzve az igazgató tekintete, mégsem láthatja ilyen nagyfokú kárát se a vidéki város, amely emberfeletti áldozatokat hozott és hoz a kultúráért, se az idegen, aki mellé a részére idegen helyen jóhiszemű vezetőt kell adni, akit —, hogy megismerhesse — a város lelkéhez kell közel vinni, akinek a látszat helyett a lényeget kell megmutatni, a nézőtér előtt a színpadot. Nem lehet ugyanis vitás, hogy abban, hogy üres a nézőtér, vagy sem, vagy hogy milyen mértékben üres, az igazgató szép szeme és rossz modora mellett van szerepe a színpadnak is. Egészen biztos, ha a társulat jó, az előadások készültek, a műsor változatos s a kaszszát nemcsak ku.lisszákra akarják alapítani, a nézőteret nem fogja üresen találni sem az idegen, sem a helybeli. De csökevény-szinházzal igényeket nemzeti és kulturális okokból is joggal támasztó nagy vidéki városban ma már nem lehet boldogulni. S igy van ez jól. Az igazgató tanulja meg, hogy a festett világban más is kell, nemcsak festék és hogy az operetten kivül vannak egyéb műfajok ís, Zerkovitznál közelebb állók az irodalmi és művészi emelkedettséghez és kiteljesedéshez. Győződjön meg róla, hogy az európai dráma olyan nagy nevei is érdeklik, vonzzák és lekötik a vidéki közönséget, mint amilyenek Geraldy, Hauptmann, Shaw, Molnár, Pirandello és Zilahy. És be kell látnia, hogy ahhoz a hatalmas kulturális leépítéshez, amelyet véghez visz, nem lenne szabad se igénybe vennie, se megkapnia se a város, se a közönség támogatását. Nem akarjuk itt most részletezni — hiszen elégszer megtettük — azt a szinházpolitikát, amelyet egészen kiszorítanak a vidéki városokból, amely irodalmat, művészetet, tehát kulturát határol be s amely fölött—kiemelkedő hivatásuk tudatában — meg nem inogva kellett volna őrt állni a szinúgyi bizottságoknak, De ezek a testületek teljesen lejárták magukat. A hatóságok nem inaugurálnak kulturSzombat, 1935 május II. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 105. sz. ELÖBIZETÉS: Havonta helyben 3.2», vidéken e» Budapesten 3.60, itlllftfldOn 6 41) pengő. — egyes tztin Ara hélttUznap IO, vmftr- é» Ünnepnap ÍO «111. Hlrdeiések felvétele larlítt szerint. Megtetenlk héttő Klvéle'ével nnpoj.ta reggel. politikát. Minden attól függ, hogy mi az igazgató felfogása a színházról. Az egyik — ellensége lévén az operának — azt akarta elhitetni, hogy nincs talaja a vidéken a magasabb zenének. A másik az operát favorizálta. A legtöbb kulturapostola az operettnek volt és van. A prózát kizárólagos szerelmének egy igazgató sem vallotta. Az irodalom legtöbbször balkézről sem kell. De a szinügyi bizottság, akármit hoz az igazgató, asszisztál neki. S talán ezen a példán elindulva támasztják most már kifejezetten azt az igényt, hogy akármit hoz az igazgató, akármit alkot vagy rombol, a közönségnek mellé kell szegődnie, nemcsak türelmével és elnézésével, hanem zsebével és jelenlétével is. Mert a vidéki színházat elsősorban nem az jellemzi, ami a színpadon történik, hanem az, hogy a szépségkirálynőnek, aki azonban nem a szinpad szépségkirálynője, állandóan telt ház jár-e csodálatára. Hát ennyire még nem vagyunk. Vidéki városban sem. Nem túlozzuk a szinház jelentőségét. Dr a7, igazgatók se túlozzák. Ha pedig azon a ri men támasztanak igényt, hogy kulturmunkál kell vállalniok, akkor lássuk a kulturmunkát. Annak, hogy a szegedi igazgató signum laudist kapott, szivből örvendünk. Az azonban mégsem engedhető meg, hogy azért, mert valaki félrevezeti a színházat, a közönségre hárítsa a felelősséget. Az igazgatóknak sok mindenre vannak exterritoriális jogaik. De a saját fészkük tisztaságára, ha nem maguk miatt, hát azok miatt, akik rajtuk kivül is a fészekben laknak, ők is vigyázzanak. Megkezdődött a Balkán-konferencia Bukarest, május 10. A Balkán Szövetség értekezlete penteken megkezdődött. Románia, Törökország, Jugoszlávia külügyminiszterei és Görögország képviselője ismertették az általános külpolitikai helyzetet, majd részletesen taglalták Délkeleteurópa politikai viszonyait. Az eszmecserét szombaton folytat jákA hivatalos program nem tartalmaz részletes ismertetést arról, hogy mi lesz az értekezlet tárgya. Egyes értesülések szerint a szövetséges államok álláspontja a következő: — Nem járulnak hozzá az Anschlusshoz, sem a Habsburgok restaurálásához Középeurópában. Ami a fegyverkezést illeti, minden fél fegyverkezése csakis a szerződések alapján lehetséges. Ausztriával, Magyarországgal és Bulgáriával az együttműködés érdekében az összes utak és lehetőségek éppen ugy nyitva maradnak, mint ahogy nvitv* voltak a múltban la. Laval 45 perce Berlinben Berlin, május 10. L a v a 1 francia külügyminiszter Varsóba utaztáhan pénteken reggel Berlinbe érkezett. Háromnegyed óra múlva folytatta útját Varsóba. A párisi lapok számolnak azzal, hogy Lavalt kissé hűvösen fogadják, bár remélik, hogy sikerülni fog neki valamelyest felmelegíteni a francia—lengyel viszonyt, mégis bizonyos aggodalommal mutatnak rá a szóba kerülő kérdések sulvos és bonyolult voltára. A párisi Intransigean* tudósítója a berlini pályaudvaron megkérdezte Laval külügyminisztert, hogy visszatérésekor ki fog-e szállni Berlinben? — Az útitervben erről nincs szó — felelte La val. Moszkvából egyenesen Parisba térek visz-« sza. — Később el fog-e látogatni Berlinbe? —• kérdezte a tudósító — Erre vonatkozólag semmi nyilatkozatot nem tehetek. De higyje el, végül is minden rendbe fog jönni — felelte a külügyminiszter. A tanulási szabadság és a titkos választójog a költségvetés bizottsági tárgyalásán Rassav a tanulás szabadságanak visszaállítását és a választójog benyújtását sürgette — 4 munkáskérdés és a hadik&lcsönsegélyezés Budapest, május 10. A képviselőház pénzügyi bizottsága péntekén délelőtt a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését tárgyaltaSzinnyey Merse Jenő előadó ismertetése után Molnár Imre a felekezeti népoktatás érdekében kulturadó bevezetését sürgette. T e m p 1 e Rezső a társadalmi sport kérdéseivel foglalkozott. Buchinger Manó az elemi oktatásnak a szociálpolitikai kérdésekkel való összefüggéséről beszélt. Farkas Elemér a felső oktatás és a jogi oktatás reformját sürgette. Elkerülendőnek tartja egyes kiváló orvostanárok nyugdíjazását és bármely klinika megszüntetését. Czermann Antal kifogásolta a tandijak magas voltát C s i 11 é r y András az iskolaorvosi intézmény megvalósítását sürgette. R a s> s a y Károly hangoztatta, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalásai bizonyos csalódássál töltötték el. Az állami költségvetés az a te rület, amelyen a reformpolitikának jelentkez nie kell, de ezen a téren nagyon keveset kap tünk itt. Egy pillanatra sem zárkózna el az elöl.