Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-11 / 105. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG T935 május TT. Pécsi bőrSWi keztyük-Csipöfüzök, melltartóKWehérnemüek^s kivitelbe« •kon TpverilM hogy « hivatalos napisajtó területén igénybe­vett i millió pengőt is meghaladó sajtótámoga­tási összeg esBkl kentésével * népkönyvtárak céljaira nagyobb össaeg legyen beállítva a költ­ségvetésbe. Éber Antal a közgazdasági oktatásnak a középiskolákban való mielőbbi megkezdését sürgette. Eckhardt Tibor a leánynevelés megre­formálását tette szóvá abból a szempontból, hogy a leányok nagyon szaporítják az állásta­lan diplomások számát Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter szólalt fel ezután. Először elvi kérdé­sekről nyilatkozott, a tanulás szabadságának kérdéséről. Tökéletes és helyes álláspontnak tarlja a tanulás szabadságának biztosítását, egy korlátozást azonban hozzá kell fűzni ehhez: a tanulás szabadságát biztosítani kell. de az iskolába járás hasznát azoknak, akik nem tanulnak, nem lehet biztosítani. Nálunk, sajnos az a felfogás, hogy a diploma utalvány állami állásra, nemcsak hogy nem gyengült, de nagyon megerősödött, éppen a gazdasági életben bekövetkezett időleges rom­lás kövtekeztéhen, mert ma mindenki az ál­lamtól és a közületektől vár elhelyezkedést. Ilyen körülmények kőzött a kormánynak idő­legesen bizenvos korlátozásokat kel! élethelén­tetni. A társadalom nagy részének a szakiskolák felé terelése elsőrendű fontosságú. A miniszter ezután igy folytatta beszédét: — Bármennyire helyes is. hogy a nők ne fog­lalják el a férfiak helyét a hivatalokban, a szociális helyzet nem olyan, hogy a női munkaerők érvén vesfllésé* akár az állami hivatalokban, akár másutt lehetetlenné tehetnék. fannak olyan foglalkozási ágak, a tanitás, hi­giéné és egyéb pályák, ahol a nők általában jobban használhatók. A felsőoktatás reformja egyik legközelebbi programpontja a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak. A bölcsészeti kar és a tanárképzés, valamint az orvosképzés tekintetében a munkálatok már előrehaladott állapotban vannak. A bizottság a tárca költségvetését elfogadta. A bizottság délulón a heWgyi tárca költségvetését tárgyalta. Molnár Imre előadó ismertetése után Bu­eh inger Manó szólalt fel. A munkásosztály minden ügyét 40 év óta a belügyminisztérium és annak is a rendőri osztálya kezeli — mon­dotta. Adatokat sorolt fel arra, hogy korlátoz­zák ugy a falvakban, mint a városokban a mun­kásság szervezkedését. Szervezeteket betilta­nak. a meglevőket pedig zaklat ják. Méltányos­ságot és igazságot kért a munkásosztály szá­mára. Farkas Elemér a had íkőlcsőn segélyezés mai formáját és összegét elégtelennek tartja. A segélyezések .sürgős felemelését kérte. Bassay Károly hangsúlyozta, tekintettel arra, hogy a belügyminiszter csak néhány hó­napja tölti be állását, nem tartaná helyesnek, ha az elmúlt időkben tapasztalt visszássságok miatt a jelenlegi miniszterrel szemben gya­korolna bírálatot. Éppen ezért csak két súlyos politikai vonatkozású kérdéssel kíván foglal­kozni. Az egyik a választójog kérdése. Amikor 1931-ben a Bethlen-kormánv elhagy­ta helvét, az utána jövő Károlyi-kormány feje kijelentette, hogy a hatályban levő választó­jogi törvény alap ián nem 1"'—t többé válasz­tani. Ez voh az álláspontja Gömbös Gyula mi­niszterelnöknek is. Mindenki jogosan várta, hogy a kormány válaszójogi javaslatát a par­lament elé terjeszti- Ehelyett a miniszterelnök váratlanul kieszközölte az országgyűlés fel­oszlatásáról szóló kéziratot és annak alapján nyilt szavazás igénybevételével lefolytatta a választást. Végleg feleletet kell kapni erre a Álköllözíiink n volt Próféta KárálZ UCC&I heyiné­c-Aha. Raktáramat megfelelő árban árusl­Jom. A. B. C. utalványra részletre is e16l«g né* kUl. Aranyat, ezöstfit, régi pénzt, záloirie^yot ma cas árban Veszek, Ora-, ékszerjavltás ölesén, SS££ TÓTH órás TiZ"uc<a kérdésre, hogy mi a kormány álláspontja. A kormány első kötelessége, hogy ebben a kérdés­ben világosságot teremtsen, igéretét haladék­talanul beváltsa. Eckhardt Tibor kifogásolta, hogy a vá­lasztójog kérdését ismét elodázták, továbbá, hogy a független kisgazdapárt gyűlésszabadsá­gát korlátozzák. Csilléry András sajnálja, hogy ebből a költségvetésből is hiányzik a szociális tartalom. Nem fogadja el a javaslatot. Kozma Miklós belügyminiszter válaszolt ez­után a felszólalásokra. A tárca kiadásai csak 500 ezer pengővel emelkedtek. Kijelentette, hogy a munkásosztály ügye éppen ugy szív­ügye. mint a szociáldemokrata pártnak. Nem fogadja el azt a beállítást, hogy a munkásság ügve a belügyminisztériumban rendőri kérdés. A minisztérium a munkásság ügyét szociális vonatkozásokban kezeli. A hadikölcsön valo­rizálása pénzügyi kérdés. A tárca hatásköré­be tartozó karitatív tevékenységet, ha arra lehetőség kínálkozik, rendezni fogja. Ezután utalt arra a kijelentésére, amit minisztersége első napjaiban tett, hogy nem vállalkozik arra, hogy még egyszer ezzel a választójoggal ve­gyen részt a választáson. Hive a titkos választójog megvalósításának, as időpont meghatározása azonban a miniszterei­nőktől függ. Minden választási panaszt öss». gyűjtetett. Kérte Eckhardt Tibort, hogy közöl­je a konkrét panaszokat mert a választások ürügyével sok oda nem tartozó panaszt is a választások rovására imak. Nem teheti magáé­vá Csijlérynek azt a kijelentését, hogy a tárca költségvetéséből hiányzik a szociális tartalom. A bizottság ezután a tárca költségvetését elfo­gadta. Formális ül£s a Házban Budapest, május 10. A képviselőház péntek délutáni ülését K o r n i s. s Gyula alelnök nyi­totta meg. Az ülés egyetlen tárgya a közokta­tásügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat har­madszori olvasása volt. Az elnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését ked­den délután 4 órakor tartja és ennek napi­rendjén a további teendők iránti intézkedés szerepel. , A Ház az elnök napirendi indítványát elfo­gadta és ezzel az ülés véget ért. Ujabb Beépítések a szegedi egyetemen I (A Dél magyar ország munkatársától.) Szegedi egyetemi körökben pénteken vált ismeretessé a kultusztárca jövő évi költségvetése és nagy fel­tűnést, izgalmat keltettek azok az adatok, ame­lyekből arra lehet következtetni, hogy ujabb le­építések várnak a szegedi egyetemre. Ismeretes, hogy tavaly az egész város társadalma egysége­sen mozdult meg arra a hírre, hogy lebontás fe­nyegeti a szegedi egyetem kereteit, amelyeket a város tetemes anyagi áldozatával gróf Klebe ls berg Kunó valósitott meg és ezzel magas kulturális ran­got és tudományos nivót biztosított az egyetem számára. Hiába volt azonban minden megmozdu­lás és tiltakozás, a lebontás bizonyos vonatkozás­ban és ha nem is az eredeti méretekben, de méais megtörtént. A tanszékek megszüntetése és tőbb professzor elhelyezése után olvan kijelentés hang­aott ei hogy most mér néglcgezték a méreteket Az aj költségvetésből mégis arra lehet köveikes­tetni, hogy ujabb lebontás következik. Két év előtt — Klebelsberg halálakor még 1» rendes tanára volt a matematikai és természet­tudományi karnak, tavaly 8 rendes tar árrá és 1 rendkívüli tanárrá csökkentették a létszámot Az aj költségvetés szerint jövőre már csak — 7 rendes tanára lenne a karnak, de attŐI LM IIIIMÉ, hogy még további tanszékeket is nyitva tartani kivánnak. illetve nem töltenek be. Az egész város és minden tényező megrao*ds­lására van szűkség, még pedig sürgősen, még a költségvetés parlamenti letárgyalása előtt, hogy a szegedi egyetem megmenthető legyen vin'->h veszteségektől. Kívánságok, megjegyzések, javaslatok az esti üzlefzáráshoz Záróra ankétot tartottak a kamarában (A Délmagyarország munkatársától.) A záróra­kérdésben pénteken délelőtt a kereskedelmi ér­dekeltségek részvételével értekezlet volt a kamará­ban. Az elnöklő Vértes Miksa kormányfőtanácsos ismertette az ügy előzményeit és a legutóbbi sza­vazás eredményét, majd felkérte a megjelenteket, hogy fejtsék ki álláspontjukat. A kamara ennek, valamint a szavazás numerikus eredményének fi. gyelem bevételé vei adja majd meg véleményét a polgármesternek. Először. Varga Mihály, a kereskedők szövtet­sége elnöke szólalt fel és bejelentette, hogy a szövetség a zárárakérdés egyöntetű rendezését kivánja azzal, hogy egyelőre egyévi próbaidőre rendeljék el a korábbi üzletzárást. Bejelentette, hogy a droguistdk speciális érdekeikre való te­kintettel azt kérik, hogy a fűszer, és élelmi­szerkereskedők kategóriájába sorolják őket a zár. óra elrendelésénél, mivel egyes árukat a fűszer­üzletek is árusítanak. Dr. Tonelli Sándor főtitkár az elnökség hatá­rozata értelmében felhívta a megjelentek figyel­mét arra, hogy az esti 7 órai üzletzdriis mégha, gyását kellene kérni a minisrtertől bizonyos ki. vételes alkalmakra, mint a saabr>d*éri játékok idtjére, a karácsonyi és húsvét előtti hetek és a kiárusítások napjaira. Bástyái Holtzer Tivadar arra mutatott rá fel­szólalásában. hocy gyakran megtörténik a textil­keresfcedésekbem, hogy este 6 öi a után Jelentkez­nek a vevők. A város világítása szempontjából Is fontosnak twrtja a 7 órai üzletzárás meghagyását Dr. Basch Ferenc a Lloyd-Társulat nevében kijelentette, hogy a szavazáshoz képest a 6 órai üzletzárás bevezetését kívánják azzal, hogy egya­lőre egy^rtendei próbaidőre rendeljék eL Danner Sándor hasonló értelemben szólalt fel. Mannheím Simon a droguisták különleges hely­zetéről beszélt és szakmatársainak kívánságát me­morandumba foglalva átnyújtotta az elnökségnek. A memorandum részletesen foglalkozik a dro­guisták szempontjaival és erre való tekintettel ss esti 7 órai zárás fenntartását kívánják a megak számára. Boda Bertalan, Benkő Béla, Fenyő Mátyás és vitéz Kakuszi József szólaltak még fel az érte. kezleten, majd Vértes Miksa elnök kötölte hogy a szavazás numerikus adatat valalnsiitf es A. hangzott vélemények alapján a kamara rövid időn belül közli álláspontját a polsármp-Herrel. 1 le a. vlrönméx —'90 1 akácméz I* 1 litere* tiven rusxli — '66 (ttvegbetet 20 1111.) Nagy Albert ÍSSÍ.ÍK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom