Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-30 / 121. szám

DHMAGYARORSZÁG 8ZEOEO. Szerke*ztO««g: Somogyi uccn 22. L em. Telelőn: 23-33..KladólUva«al, K»lc*Onk0r>yvtAr é* Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefont 13-OíJ. _ Nyomda: I-öw Up61 ncca 19. Telelőn: 13-00. • TAvIraH és leveleim: DClmaayarorizAa Szeged. Csütörtök, 1935 május 30. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 121. sz. ELÖEIZtTÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken ea Budapetlen 3.60, KHIWIdOn • 4U pengö. — Egye» tzám Ara hétk»«nap tO, vnsAr- és Ünnepnap ÍO HU. Hlrdetéack fel-vétele tarifa szerint. Meg!«, lenlk hétf"t »dvétetével ninmtn rcgtfel, Az öreg ház Építőmesterek beszélgetnek régi szegedi építkezésekről. „Ez abban az évben volt, — mondja az egyik, — amikor háromezer vaggon kavicsot hoztunk be Szegedre." A másik hozzászólásából csak ezeket a szavakat idézzük: „Átmentem Orosházára s tiz perc alatt megvettem másfélmillió téglát." A harmadik: „Volt olyan hét, amikor nyolcvanezer pergőt fizettem ki munkásoknak és iparosoknak. Ezek a számok ma ugy hatnak, mintha légvárak építésének költségvetési tételei lennének. Pedig ezek a számok a szegedi egyetemi építkezés méreteit érzékeltetik, nem azt mutatják, ami jó volna, ha lenne, hanem azt, ami egyszer már volt is. S ha most ezekhez a munkálatokhoz, ezekhez a méretekhez, ezekhez a tételekhez hozzá vesszük az egyetlen városi magasépítési közmunkát, amiről egyelőre még azt sem mondhatjuk, hogy van, hanem csak azt hogy talán lesz, akkor látjuk fájdalmasan s szinte jajgatva a különbséget aközt, ami tiz évvel ezelőtt volt és ami ma van. A polgármester irr tervbe vette a régi Zsóter-ház hevakoltatását. Helyes gondolat esztétikai és szociális szempontból egyaránt. S az érdekes s szinte kortörténeti dokumentum az, hogy még ennek a munkának tervét is örömmel fogadja a szegedi iparosság. (Feltételezve természetesen, hogy a város iparosokkal fogja az ipari munkát elvégeztetni, nem pedig kontárokkal. Mert az mégis egy kicsit furcsán hat, hogy a fórumon ünnepük a szegedi iparos munkájának kiválóságát s elismerik, hogy a szegedi iparosság minden támogatásra érdemes, de amikor városi közmunkát kel! végezni, — például a közvágóhidon, — akkor a város büntetendő kontárcselokmcnyként nem jogosult iparosokkal végezteti a munkál.) A régi Zsóter-ház szegedi viszonylatban nagy épület, de mégis csak egyetlen ház s ennek az egyetlen háznak bevakolását ugy fogadjuk s általában ugy fogadja a közügyek ¡ránt érdeklődő szegedi polgárság, mintha jelentős közmunka, nagyszabású szociális program, a város gazdasági élete javulásának komoly jele lenne. Hol tartunk már a munkában való elszegényedés lejtőjén, milyen végzetes szakadék elé került már ennek a városnak munkából élő népe? Mi van az egyéb közmunkákkal? Az OTI épitkezéseért kulisszák mögött folynak a harcok, ahelyett, hogy ásnák a fundamentumot s emelkednének a téglafalak. A rókusi felüljáró míiirl talán elkészül, de bármennyire jóleső tudat is, hogy háromszázezer pengős állami közmunka létesül ebben a városban, mégis fáj látni ilyen horribilis pénzt ennyire fölösleges faladat szolgálatában. Lelkünk mélyén a közvagyon tisztelete birkózik a szegedi érdek szolgálatával. Azt a panaszt is halljuk, hogy sok nem szegedi munkást foglalkoztatnak. 13 tekintetben bennünket csalódás ért, mert azt gondoltuk: Fabinyi Tihamér mandátum-cseréjének ránk nézve azonkivül, hogy megszüntünk Dorozsma elővárosa lenni, azzal az egyetlen előnnyel jár, hogy a dorozsmai kubikosok elsősége megszűnik. Hány évig kellett nézni a meztelen tégláit, hány évié kellett mindennap elmenni a leronrvolódott?á£r és elszegényedés szembeötlő és lélekbemarkoló bizonysága előtt, amíg végre hozzá tudnak kezdeni ehhez a — vakolási munkához, aminek szükségességét senki nem vonhatja kétségbe. S talán nem is a Zsóter-ház kietlen és rideg képe fáj, mint inkább az az ok, amiért ezt a város kínosan hosszú évek óta eltűrni kénytelen. Éveknek kellett elmúlni ahhoz, hogy összegyűlhessen annyi elkedvetlenedés, annyi bosszúság és annyi keserűség, amennyinek együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy pénz nélkül is merjen építkezni a háztulajdonos. Mióta ismerjük az inségmunka fogalmát, azóta kezdjük elfelejteni a közműnk a jelentőségét. Lassan minden közmunka elsorvad s vele elsorvadnak az — inségmunkások is. Ami feladat még volna, ami kötelességet még el kellene végezni, az már mind az inségmunka számlájára történik. Amit inségmunka keretében el lehet végezni, arra még nagy nehezen jut annyi, amennyinek — tízszeres szorzatára lenne szükség kifogástalan és szakszerű elvégeztetéséhez. Olykor hiábavaló munkálatokat is végezte^, csak azért, hogy az inségmunkásokat foglalkoztatni lehessen s a szükséges, a nélkülözhetetlen, az elsőrendű feladatok maradtak megoldatlanul és bevégezetlenül, mert nem volt tá fedezet s hitelbe csak a vállalkozó dolgozik, de a munkás nem. Ha most a Zsóter-házra vakolatköpenyeg kerül, nem valami nagyszabású közmunka megy végbe s nem nagyjelentőségű szociális probléma jut részletmegoldáshoz, de legalább eltűnik egy felkiáltó jel a :nondatunk után, amiben szörnyű szegénységünket panaszoljuk el. Előttünk táncol a felkiáltó jel, hátunkon táncol a vessző, sehol egy biztató pont, mindenfelé kérdőjelek merednek s a sok Írásjel között mikor jutunk már egyszer el a — nyűgjelig? Lázas izgalom Párisban A kamara pénzügyi bizottsága Flandin ellen döntött és nem szavazta meg a rendkívüli pénzügyi meghatalmazást Paris, május 29. A politikai helyzetben eddig lényeges fordulat nem állott be. A képviselőház folyosóin a légkör továbbra is villamosságlói terhes és feszült érdeklődéssel várják a döntést. A pénzügyi bizottság délelőtt meghallgatta F 1 a n d i n miniszterelnököt. Malvyn bizottsági elnök kijelentéseiből kitűnt, hogy a miniszterelnöknek nem sikerült a bizottság tagjait lecsillapítani. Flandin ennek ellenérc felveszi a harcot csütörtökön a képviselőházban. A képviselőház pénzügyi bizottsága a pénzügyminiszter jelentésének meghallgatása után 2.> szavazattal 1. ellenében a kormány részére nyújtandó rendkívüli pénzügyi meghatalmazás ellen döntött. A bizottság döntése a képviselőház folyosóin nagy izgalmat kellett. A helyzet végleges megítéléséhez meg kell várni a radikális szocialista párt állásfoglalását. A francia pánik Londonban London, május 29. Á francia pánik hullán» már Angliába is elérkezett. Minden hajóval sok francia utas érkezik, akik rövid tartózkodásuk alatt angol fontot vesznek, vagy aranyknldeméuyeket helyeznek biztonságba az angol bankokban. Londonban azt hiszik, hogy a FTandin-kormányt rövidesen Laval váltja fel, de egyik kormány kilátásait sem itélik meg nagy reményekkel. Kormányváltozás esetén elkerülhetetlennek tartják az aláértékelcst, mig a politikai hullámok elsimulása esetén lehetségesnek tartják. hogy Franciaország még ideig-óráig kitarthat az aranyalap mellett, de nem nagvon sokáig Izgalmas tanácskozások a Fehér Házban Roosevelt döníö csatóra készül az újjáépítés! vezérkarral Forrongó hangulat az ipari munkások között London, május 29. Az amerikai újjáépítési törvény összeomlása óta egymást kövelik a tanácskozások a .,I*»hér Ház"-ban. Roosevelt elnök viharos politikai pályáján döntő csatára készül, de haditervei még nem ismeretesek. A szervezett munkásság mindjobban forrong. A szövőipari munkások szövetségének flnöke kijelentette, hogy a munkásság felveszi a rákényszeritett harcot, hogy az általános sztrájk fegyverével i* megvédje érdekeit'. A bányászszakszervezetek elnöke kijelentette, hogyha nem tel jesitik eddigi kéréseiket, a bányászok nem folytatják a munkát. A nagy városokban fokozatosan terjed az árleszállitási harc, amely főként az élelmiszer, a gyógyszer, könyv és dohánypiacokat érinti. uoo.'ievell elnök szakadatlanul tanácskozik az ujját'piltsi vezérkar vezetőivel, akik közé újonnan vissívhjvta Johnson tábornokot, az újjáépítési tortfény megalkotó|át. A Fehér Házból kisziváraott hírek szerint két valószínű