Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-30 / 121. szám

Tf! Róvid fekete gyakorlótongora 200 P. KülfBlöi 400. Valódi Bösendorfer 800 Zongorák, pianinók feltűnő elesón, kisebb ré.tletrs ia. QPERI »ngnraterMi. Budapest, Klauzál u. 35, B5 körvonal keid kibontakozni: 1. a kormány egyelőre a munknadnkóde* ön­kényes betartására fogja magát bizni. 2. komolyan szó van az alkotmánymódosító javaslatról, amely tartalmazza a munkaidő és a munkabér szabályozását. fflARQITSZIBET - 6VÖGYFÜRD0 - SZIIMT0RIUM BUDAPEST A fft*4«>« l»(t»fö«shb Hnn forr»«»t 1« f»k»dti»k. A reamAeok Mnkk»ja. - RelTbet*it«k, trelm»sr«di»ii­b«n ««enredSk', »» Srejrkori bUntulmuK Iegid<>4HH>ihb (rrftgyhnlyo. — 1>rm<t«»«lei, nfniiru kén«» tttrdflk. Foiprí, hl«ó knrUk, dt«M* korMt ónkor-, »«.»-, mflj-, gyomor- bélbeiegeknok. IrűkuMk, bé fOrdd. «eaenerdlO Kardk ktmerllliaég. Ideges latoré» é» Korai mepSregetlé« ellen. A marglltzlgetl »r^nnlOrlum vala­mennyi flIrdOszob • (Aha a sziget c*odAlnto< oyögyvizc bc -van Ve­zetve. Or. Ditrói Gábor az egyetem jövti évi rektora (A Délmagyarország munkatársától.) A szegcdi ^yetem tizenhat elektora szerdán este értekezletet tartott dr. Kiss Albert ezld«t rektor elnöklésével és egyhangúlag dr. Ditrói Gábor orvosprofesszort, az egyetemi szemklinika igazgatóját választotta meg az egyelem jóvá évi rektorának. A jog- és államtudományi, valamint a bőkaé szett fakultás megválasztotta dékánját a jogi kar jóvő évi dékánja dr. Thury Sánáor Kornél, a ke­reskedelmi és váltójog professzora lesz, a böl­csészeti kar dékánja pedig dr. Zolnay Béla. * francia nyelv és irodalomtörténet tanára. Dr. Sza!ay Józsefet díszdoktorrá avatja a szegedi egyetem Budapest, május 29. A kormányzó a vallás­én közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy dr. S z a 1 a y József ny. rendőrkapitányt, a szegedi Dugonics-Társa­ság elnökét az Irodalom és kulturális elet te­rén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a sze­gedi Ferenc József tudományegyetem bölcsé­szeti karán honorls causa doktorrá avassák és részére a tiszteletbeli bölcsészeti doktori okle­velei kiadják. kaphatók a junius 12-iki búzásra. I 1 sorsjegyre két nyér^mény is eshet. I. főnyer. 40.000 pengő II. tfinyer. 20.000 pentfő ül. főnyer. 10.000 pengő teonkirül 17.000 különböíő készpénz nyeremény. Pető Ernő Bornemisza kereskedelmi miniszter a kormány gazdaságpolitikájáról A képviselőház szerdán letórgyaffa a kereskedelmi férca költségve­téséi — Peyer K&roiy beszéde a munkásságról és a szakszerveze­tekről lóárusltónál. Szeged, Széchenyi tér 3. 447. {Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kép­viselőház Síerdán befejezte a kereskedelmi tár­ca vitáját, amely meglehetősen egyhangú volt. Amilyen gyors tempóban halad a költségvetés tár­gyalása, politikai, főleg Nep-körökben bizonyosra veszik, hogy a hátralevő tárcák költségvetésének vitája le; később szombatra befejeződik. Szombat­ra már az appropriációt nyújtja be a miniszterel­nök. Az approprláclós vitának, értesülésünk szerint az lesz az érdekessége, hogy azon a három ellen­zéki vezér felszólal. A vita előreláthatóan nyolc-tiz napot vesz igénybe. A szerdai ülésről részletes jelentésünk a következő: A képviselőház szerdai ülését délután 4 órakor nyitotta meg Bobory György alelnök. Bejelentette, hogy a belügymi­niszter a legközelebbi ülés végén szóbeli vá­laszt ad Dinnyés képviselőnek Kenyeres Miklós ügyében legutóbb előterjesztett inter­pellációra. A Ház ezután folvtatta a kereskedelmi tárca költségvetésének vitáját. Teleky János gróf közlekedésügyi szem­pontból foglalkozott a költségvetéssel. Elisme­réssel nyilatkozott a Máv. működéséről és rá­mutatott arra, hogy, hogyha a Máv.-nak nem kellene viselni a trianoni nyugdijterhet és nem nyújtana annyi kedvezményt, 39 millió pengő deficit helyett 15 millió aktívuma volna. A személyszállítás terén uj tarifapolitikát sür­getett. A költségvetést elfogadta. M ü 11 e r Antal kifogásolta, hogy a kisipar meglehetős mostoha elbánásban részesül a kor­mány részéről. Kérte, a törvény azon két sza­kaszának törlését, amely bizonyos ^ esetekben megengedi a kereskedőknek a kisipari mun­kát. Végül sürgette a vasárnapi és ünnepnapi nmnkaszünet törvénybeiktatását. Vitéz Tóth András a kisipar és a kiskeres­kedelem kérdésével foglalkozott. Helyes volna, ha a Pénzintézeti Központ 75 ezer közalkalma­zottnak fejenkint mintegy 300 pengő úgyne­vezett „vagyonmentő" hitelt adna 00 havi tör­lesztésre. Ezzel a 22.4 millió pengővel nagyot lehetne lendíteni a kisipar és a kiskereskedelem sorsán. A költségvetést elfogadta. Sándor István hangoztatta, hogy az utak­nak nagv fontosságuk van a gyümölcstermelés szempontjából. Ismertette Kecskemétnek és gyümölrsiermeló vidékének szomorú helyzetét. V a y Miklós báró azt hangoztatta, hogy a vámfalak lebontása egyedül még nem okozna olcsóbbodást, mert ha olcsóbban hoznák be az iparcikkeket, akkor elsősorban a külföldi fize­tési eszközöket kellene szaporítani. A költség­vetést elfogadta. Pevpf Károly arról beszélt, hogy a mun­kabérek 1025 óta 25—30 százalékkal csökken­tek, ezzel szemben a kartellek nyeresége emel­kedett. Ezután a szakszervezetekről és a mun­kaközvetítés egvszerüsitéséről beszélt. — Mi » kocsmákból mentettük ki a munkás­ságot — mondotta. Ma a munkásság nem az al koholnak, háném a turisztikának és a sport­bák hódólnak. Peyér kijelentéseit nemcsak a baloldalon, hanem a jobboldalon is megtapsolták. A költ­ségvetési nem fogadta el. Vitéz Marcsekényi Imre beszéli ezután. Szerinté a munkasszervezetek nem ölelték fel a munkásság össZeségét. másrészt politikát ke­verték a szervezkedésbe. A költSégvelést elfo­gadta. Proppér Sándor a vásárnapi munkaszü­net kérdésének tnégoldását sürgette A költség­vetést nem fogadta el. VázsönVi János elismeréssel SZólt a ma­gyar iparról de a kartellkérdést megoldandó ­hak tartja, mért a kartellek óriási károkat okoznak. Ezután a kiskereskedők, kisiparosok és a magántisztviselők pt-übléhiáival foglalko­zott. Eszterházy Móric gróf uj kőzuti tőr­;nyt sürgetett. k h a r d t Tibor azt javasolta, hogy a* i csak az elsőosztályu utakí míg a másodosztályú utakat adja állam csak az elsőosztályu utakat vegye át, ig a másodosztályú utakat adja át a várme­gyéknek. Kérte, hogy csak olyan iparvállalat részesül jón védelemben, amely ha jlandó magát ellenőriztetésnek és irányításnak alávetni. Fábián Béla hangoztatta, hogy a kisiparos és kiskereskedőtársadalom, amely a magyar társadalom legkonzervatívabb rétege, jobb bá­násmódot érdemel. Takács Ferenc a falusi kisipar súlyos helyzetével foglalkozott. Az Alföldön a legsú­lyosabb a helyzet. A vásárra járó kézmüíparo­sok kénytelenek áruikat morzsákért eladni, csakhogy kifizethessék köztartozásukat. Dinnyés Lajos a tarifapolitika megvál­toztatását kérte. Valamennyi díjszabást csök» kenteni kell. Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter szólalt fel ezután. Kétórás beszédben ismertette a kormány gazdaságpolitikai irányelveit Is­mertette azokat a külső és belső tényezőket, amelyek a kormánv gazdaságpolitikáját meg­határozzák. A külső okok az általános világ­gazdasági helyzetben keresendők, a belső okol? pedig az ország feldarabolása folytán álltak elő. A bizonytalan világgazdasági helyzethői csak a nemzetközi összefogás vezethetne ki bennünket, ennek azonban főképen politikai akadályai vannak. Nemzetépítő programot csí-R a kormánynak és a nemzet minden tényezőjé­nek harmonikus együttműködése tud megvaló­sítani. v A miniszter ezután tárcája közlekedési, ipar? és kereskedelmi problémáival foglalkozott. Be-­jelentette, hogv az állami úthálózat átépítését programjába vette és a körülbelül 4500 kilo­méteresre akarja fejleszteni. Ezt az utátépi-> tést a következő tíz év alatt akarja megvalósí­tani. Programba vette nj közúti hidak építését Is. — Az Ipar nemcsak termelési fényerő. Fa­nem foglalkoztatási lehetőség is — mondotta —, ipari politikánknak tehát olyan ipart kell tímogalni. amely megfelel a nemzeti céloknak. A mai kartelltörvénv nem felel meg a követel­ménveknek. sor kerül tehát módosítására. Meg­felelő munkaalkalmak teremtésével és meg­felelő hitelszervezettel kívánja a kisipar hely­zetén segíteni és nem feledkezik meg a háziipar támogatásáról sem. Az iparügyi minisztérium azon lesz. hogv kielégítse a munkásság jogos igényeit és miután ez a mtmkáskérdés rendezé­séhez ís hozzátartozik, foglalkoznunk' kell az érdekkénvíselelek reformjával is. A többség ezután elfogadta a tárca költség­vetését. A Ház legközelebbi ülését pénteken (féTután S órakor tartja. Perlőben 10 évi fegyházra ítéltek egy német szerzetest Berlin, május 29. "A" katolikus szerzetesren­dek ellen folyó devizavisszaélési perben a ké­ső délutáni Órákban hirdetett ítéletet a berlini esküdtbíróság G o e r 11 e r Ottó vádlottat a bí­róság 10 évi fegyházra és 350 ezét márka oénz­büntetésre ítélte. M* Id6 A MeteoroIoRiai Intézet jelenti ésle 10 órakor. Idójóslat: Keleti-délkeleti légáram­lás. sok helyen eső, zivatar, esetlég jégeső. A hőmé^kleMTen^változi^ egmegbit hatóbb őr&sn&l, Feke­t^ai ű. 15. Pollik Taitvőrek mellett. £ ARfek .. és ékszer javít ís'e QOraüeKlmre

Next

/
Oldalképek
Tartalom