Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-26 / 118. szám

DELMAGYARORSZÁG SZEOED. OserkMitMg: Somogri ucca 22. L era. Teleion: 23-33.- Kladúhlvnlal, kOlctOnkdnyvlAr «• legvlroda: Aradi ncca S. Telefont 13—Ot». - Nyomda: Lőw Upól ncca 19. Telefon: 13-00. — IAirlratl e» levélcím: DtlmagyaronzAo. Szeged. Vasárnap, 1935 május 26. Ara 16 fillér XI. évfolyam, US. sas. ELÖE1ZETÉS: Havonta helyben 3.2O, vidéken e* Budapesten 3.00, KllllWdön A -dO pengd. — Cgyet *zAm Ara heiküz­nap ÍO, vatar- e» Unnennap 1« 111. Hlr­delétek felvétele tarifa szerint. Megje­lenik hél(<> «IvMe'ével nnpo ilB reggel. A miniszter szavai Nagy hálával fogadja Szeged polgársága, hogy a kereskedelmi miniszter ur maga jött le a szegedi hetedik ipari vásár megnyitásá­ra. A miniszter ur olyan szavakat talált a sze­gedi iparosság munkájának és eredményei­nek méltatására, amelyeknek igaz voltát nem vonhatja kétségbe senki. Meg kell köszön­nünk a miniszter urnák szives, meleg szavait is s annak a jóindulatnak és segitő szándék­nak kifejezését is, amit nemcsak maga, de az egész kormány nevében felajánlott a város­nak. Sem az ünnepi alkalomnak, sem az ünnepi szónoklatoknak melegét nem szeretnénk a kétség szavaival lehűteni. De nekünk eszünk­be jutnak azok a szavak, amelyeket a kor­mány egy másik tagja a város s a magyar kul­tura nagy halottjának, Klebelsberg Kunonak ravatala mellett mondott. A kormány — mon­dotta akkor a kormányt képviselő igazság­iigyminiszter UT — gondoskodni fog arról, hogy ez a város ne érezze meg Kle­belsberg Kunónak halálát. Nem szeretnénk felszaggatni régi, de soha nem gyógyuló sebeket s nem szeretnénk megza­varni azok az ünnepélyes szavaknak hatását, amelyekkel a kereskedelmi miniszter ur a vá­ros számára a kormány támogatását meg­ígérte, de mégis meg kell állapítanunk, hogy a kormány — nem volt képes t e 11 e k k el és alkotásokkal betölteni azt az ü r t, amit a nagy miniszter, a város nagy ba­rátja halálával maga után hagyott. A város ma sokkal jobban tudja, hogy mit vesztett KI ebei sberggel, mint «hogy ezt a halál közelségében megérezhette. Ami akkor félelem volt, azóta valóság lett, amitől akkor tar­tottunk, az azóta mind — realitássá vált. Le­gyünk lojálisak, az igazságügyminiszter ur akart segíteni a városon s a szegedi Ítélőtábla területének kiterjesztéséről törvénytervezetet is készített, de — ki tehet róla, — Zsitvay Ti­bor ellenállása erősebb volt, mint annak a fo­gadalomnak ereje, amit Klebelsberg koporsó­ja mellett tett a kormány Szeged támogatásá­ra és segítségére. Az idők azt bizonyítják, hogy ez a fogadalom csak v i g a s z t a ­1 á s volt, azzal a feladattal, hogy az első két­ségbeesést enyhítse, de nem azzal, hogy va­lóságos támogatást is nyújtson a gyász meg­Játogatottjának. S most jön a kereskedelmi miniszter ur s "jra ígéretet tesz. Ezekben az Ígéretekben nem volt semmi konkrétum, sem eszközök, sem számok, sem módozatok nem szerepel­tek a miniszteri ígéretekben s akik hallgat­ták, mégis lelkesen és hálásan tapsoltak a miniszteri szavaknak. Az elgyöngült szerve­zetet egy csöpp alkohol is mámorossá teszi, az elgyöngült polgárság egy korty Ígérettől is megrészegül. A fiatalság, a lendület, a meg­jelenésnek és a szavaknak szimpatikus volta jó szálláscsinálói voltak a miniszteri Ígéretek­nek s igy kinek jutott eszébe az, hogy van­nak már beváltatlan ígéretek, vannak be nem töltött fogadkozások, vannak felvállalt, de még nem teljesített kötelességek s mennyi­vel reálisabb lett volna a miniszteri ígéret, ha az előbbi miniszteri igéret teljesítését ígérte volna meg. A Gömbös-kormány a választások előtt bi­zonyára nem azért mondott le. hoev a szece­di népnek tett kormányigérete alól mentesül­jön. De mégis, mintha azt kellene látnunk, hogy a kormány lemondása következtében ez az eredmény is bekövetkezett. Ha a ke­reskedelmi miniszter ur most azt igéri a ma­ga nevében s azt igéri a kormánv nevében is, nogy támogatni fogják ezt az elszerencsétle­pedett várost, mi mindenképen csak hálával fogadjuk ezt az ígéretet s ezt a lekötelezést és jól tudjuk azt, hogy komoly férfiak komoly szavában kételkedni nem lehet. Dehát akár­milyen lelkesedés fogadta is a miniszter ur szavait, a multak tapasztalatain egy kicsit ki­józanodva s egy kicsit elkeseredve annyit ta­lán mégis mondhatunk, hogy a zavartalan örömet s a fentartás nélküli hálát szeretnénk arra az időre fenntartani, amikor majd ezek­ből az ígéretekből tett s ebből a fogadkozásból eredmény lesz. Aki tőlünk ezt a haladékot rossz néven veszi, az tiszteletlenséget követ el a miniszter úr­ral szemben, mert feltételezi azt, hogy a mi­niszter ur szavaiból esetleg nem lesznek tet­tek s a miniszter ur Ígéretei netán nem vál­toznak át realitásokká. A szegedi iparosok valóban megérdemel­ten, de mégis elismerésreméltóan gyönyörű szavakat kaptak fáradozásuk jutalma s törek­vésük honorálásaképen. A szavak elismeré­sében semmi hiány nincs. A szegedi iparo­sokra csőstül hullott a dicséret s az elismerés. Hét évi elismerés, hét évi dicséret, hét évi magasztalás után a szegedi iparosok joggnl kérhetik azt, hogy most már szorgalmuk, ki­tartásuk, hüségük és produktivitásuk mate­riális elismeréshez is jusson s nz erkölcsi sikeren kivül anyagi támoga­tásban is legyen részük. Mi, javíthatatla­nul optimisták, szeretnénk azt hinni, hogy az uj miniszter, az uj generáció uj képviselője valóban hozott uj stilust magával s ez az uj stilus nemaszavaknak, deacsele­kedeteknek formatökélyével fog je­lentkezni. Ez a város annyira kiéhezett, az élet humusza annyira kiszáradt, hogy a jóin­dula, és segiteni akarásnak egy marék búzá­jával és pár csepp harmatával csudákat le­hetne végrehajtani. A kereskedelmi mi..;sz~ tcr ur szavai elhangzottak ,« a város polgár­sága most ezeknek a szavaknak valóraváltá­sát, ezeknek az Ígéreteknek teljesítését várja. Várjuk a csodákat. A képviselőház szombaton déltől este 8 Aráig letárgyalta a költségvetést Fábián Béla, Mafolcsy Mátyás, Tóbler János, Apponyi György és Maiastcs Géza érdekes felszólalása Fabinyi pénzügyminiszter a pengő értékének fenntar­tásáról CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kép­viselőház szombaton 12 órás ülésen folytatta, il­letve befejezte a költségvetés tárgyalását. Az egyetlen tizenikétórás ülés forszírozott tempójáról sokat beszéltek szombaton politikai körökben és azt kapcsolatba hozták külünösen a reformnem­zedék tagjainak szereplési tempójával. Egyesek pártértekezletén a miniszterelnök szóvá fogja ten­arról is tudtak, hogy a Nep egyik legközelebbi ni ezeket a jelenségeket és irányt fog szabni az uj képviselők szereplésének. Az ülés szokatlanul korán, délben 12 órakor kezdődött és a többség azonnal megszavazta a 12 órás ülésre vonatkozó inditvángt. A költségvetés vitájának szombati első szó­noka vitéz Marcsekényi Inrne. A gazdasági vál­ságról beszélt, majd a bankok egészségtelen tőke­elosztásáról, szerinte a bankoknál levő pénz nem szivárog vissza hitel formájában a nép közé. Ta­láljon módot a kereskedelmi miniszter arra is, hogy a négyéves munkaterv keretében végrehajtsa a tőzsdereformot. Fábián Béla a következő szónok. Az elleazék nem sokalja a hetvenhat frontharcos képviselőt — mondotta —, hanem kevesli azoknak a számát, mert az ellenzék örül, ha minél több olyan kép­viselő van. aki a harctéri szenvedésekben ismerte meg azokat, akiknek érdekeit kell képviselni«. Az ellenzék hisz a szabadság, egyenlőség és test­vériség gondolatában. Nemcsak azért hiszünk a szabadelvüsóg gondolatában, mert ennek az esz­méi szabadították fel a városi polgárságot és men tették meg a magyar parasztságot a deres­től, hanem azért is, mert csak a szabadság, egyenlőség cs test­vériség eszményének érvényesülése mel­lett támadhat fel Nagymagyarország. 9 — Még ha minden országban el is tipornák a demokráciát, egy országnak nem szabadna el­nyomóvá lennie: Magyarországnak, mert nekünk hárommillió testvérünk él idegen elnyomás alatt és ennek a hárommillió magyarnak szabadság és jog utáni vágyakozása. Európában csak akkor tud szimpátiát szerezni, ha az anyaországban több a jog és több a szabadság, mint azokban az or­szágokban, ahol ezek a lestvéreink most ó'nek. — Izgatottan várjuk a fejleményeket, hogy megtudjuk, miérl kellett az 1934. évi ígéretek ellenére ismét nyíltan választani Magyarország­nak? Meggyőződésem, hogy a Nemzeti Egység Pártjának választási győzelméhez nemcsak a nyilt szavazás járult hozzá — az volt a főtényező —, de melléktényezőkcnt szerepelt az a sok eszten­dős hatalmas szerv**.;'..'. munka is... Farkas falvi Farkas Géza: Idctren mintáiu saar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom