Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-22 / 114. szám

DEM flöYARORSZAö BZCOED. teenuMtOMg; Somofljrl aeca o a_ iA<re * a nn ElÖEIZETtS: Havonln helyben O.üO. M.I. «n. Telelőn: £M>3^KiadóhlvataJ, 9Z6fQd. 17JJ HldlUS 66. vidéken e* Budapealen 3.eo, KUliaidOn kOlctOnkOnyvldr Jegyirodái Aradi * * « 40 pengő. — Egyes u6m Ara hétKUzoeea S. Teleloni Í3-OÖ. _ Nyomdai Lflw Am ÍO fillér nop ÍO, vatéi- «• Ünnepnap 1» Ilit. Hlr^ölttCGtt 1». Telelőn: 13^)«.. Távira« __ _ _ _ .. . detéMk lelvélele lerlla »zerlnl. Meqte. «• levélcím: Dtimaavaronzda »zened. Al. eVfOlydlII, 114. SZ. l»n«T MHO KtvtlelAvel jwpanto ren»icl. Jenes Andráséit Nem szeretnénk kisebbíteni a költségvetési vita első napjának szónoki sikereit, amikor annak a véleményünknek adunk kifejezést, hogy nem Zichy János alkotmányos aggodalmai, nem E c k h a r d t Tibor közgazdasági és pénzügyi programja, nem P e s t h y Pál apotheozisos kormánytámogatása szolgáltatták számunkra a gondolkodás anyagát, hanem Jenes András megjegyzései a hervadt arisztokratákból, a kis szúnyogról és nagy borjúról s a nőképviselőknek a férfiképviselők számával kifejezett értékéről. Jenes András néma Nagyatádi Szabó Istvánok, de a M a k k a i Zsigák fajtáját képviseli a törvényhozásban, nem a magvar paraszt ragyogó értelmét, csudálni való bölcseségét. józanságának tiszta ítélni tudását hozta magával, hanem a malom alarti Dölcselkedés alpáríságát, népszinmükiszólásait és tudálékosságát. Nekünk nemcsak az fut eszünkbe, amit Jenes Andrásról árulnak el szavai, nekünk eszünkbe jut az is,, hogy a magyar agrárpolitika egyik legtanultabb, legműveltebb és legérdemesebb képviselőjét, Czettler Jenőt — Jenes András buktatta ki a törvényhozásból. Amikor a titkos választás követelése azzal az aggodalommal találkozik, hogy a titkos választójog a demagógiának nyit kaput, a titkos választójog le fogja szállítani a törvényhozás nívóját, mert nem a tudás, nem a tanultság, nem a vezetésre hivatottság ;ut majd szóhoz, hanem a kopmányozhatatlan 8 az uszító jelszavakra hallgató tömeg a na» gyobb hang, a bátrabb ígéret s a felelőtlenebb kötelességvállalás bajnokai küldi a törvényhozásba, — gondoljunk csak Jenes Andrásra s a Jenes Andrásokra, akik a maguk pallérozhafatlan gondolataival és az „állandó ós hosszantartó derültség"-re fakasztó mondataival a magyar agrártudomány tekintélyét ós tudósait zárták ki a törvényhozásból. A titkos választójog első alkalmazása „minden más táján a világnak" valóban megkönnyítette a demagógia képviselőnek a törvényhozásba vezető útját, az általános és titkos választójog egyrészt a választók számának hirtelen emelésével, másrészt a titkos szavazás meg nem szokott ellenőrizhetetlenségével a szélsőséges reprezentánsainak esélyeit növelte a maguk felelősségét érző s a szavaikért felelősségpt vállaló — államférfiakkal szemben. A mai parlament talán arra jó lesz, hogy az altalános és titkos választójognak ezt a mindenütt észlelt hibáját távol tartsa az általános cs itkos va''isztó?oq első magvar törvényhozásától. A mai parlament a nemzet organizmusába azt n szerepet tölti be, mint az emberi szervezetben a szérumok. Nekünk nein kell már attól félni, hogy az általános-és titkos választójog a törvényhozás nívóját le f°gja szállítani, mert — itt a szérum, — a nivórsökkenés ellenmérgét módjában van már a mai képviselőháznak kitenyészteni. Ha szabad na mondani, ez a parlament, — hála a Jenes Andrásoknak, — magában foglalja a titkos választójog minden hátrányát a titkos választásnak minden előnye nélkül. A hangos szó s a komolv tudás képviselői már a nvilt választás mellett í* egyenlőtlen küzdelmet vivtak meg egymással s a választék, ir.:ntha most először s?vakorolhatták volna etszemlélet mélysége vájjon mennyiben fogkö'csi ellenőrzés nélkül választójogukat, ugy álltak oda a jelszavak és Ígéretek mutatványosai mellé. Milyenek lehetnek azok a reformok, amelyeknek megvalósitásáhaz szükség van arra a tanultságra, a tudásnak arra a fokára, a tapasztalatoknak arra a tárházára, az ítélőképességnek arra a tisztaságára, ami Jenes András képviselő UT tegnapi parlamenti beszédében megmutatkozott. A szúnyog és a borjú példázata vájjon milyen eszméket fog kiérlelni a feladatoknak és kötelességeknek zsúfolt anyagából, a hervadt arisztokratákra utalása vájjon mennyiben fogja elősegíteni az osztályellentétek problémáinak megoldását s az egész beszédnek koncepciója, a mondatok csiszoltsága, a gondolatok eredetisége, a nak segíteni betölteni azt a helyet, amit a mai élet mai problémái jelölnek ki a törvényhozó számára? A Csontos bácsik nem vesznek el utódok nélkül. Hja, eza politika — mondogaitn Karczag követe shja, azapolitika, hogv a tudós professzorok helyét a Jenes Andrnsok foglalják el. A forradalomnak nincs szüksége tudósokra, — mondották Lavoisier gyilkosai, — a magyar büntetőjog alkalmazása szempontjából még most is áll a háború s talán a mai háborús időben is nagyobb szükség van a malom alatti kaszinó nívójára, mint a tudomány katedráira. Nekünk már nem kell félni a választójog általánosságától és titkosságától. Amit árthat b jogkiterjesztés, azt már elvégezte a nvilt szavazás. Hitler beszéde a békéről és a fegyverkezésről .»A nemzeti szocializmus olyan tan, amely kizárólag a német népre vonatkozik" Az orosz kérdés — Támadás Litvánia ellen, amely „a legelemibb emberi jogokat sem adja meg alattvalóinak" — „Németország nem akarja annektálni Ausztriát" — 13 pont a nácikormány álláspontjáról Berlin, május 21. Hosszú szünet után kedd estére összehívták a német birodalmi gyűlést, hogy Hitler elmondja beszédét 669 képviselő jelenlétében Göring nyitotta meg az ülést, majd Hitler mondotta el beszédét — Ha a mai Németország — mondotta — a béke érdekében száll sikra, akkor ez nem gyengeségből, vagy gyávaságból történik. A nemzeti szocialista Németország a békét akarja eszméiből gyökerező meggyőződésből. A mai Németország abban a korszakban él, amikor az országot ért károkat jóvá akarják tenni. Németországnak szüksége van a békére és akarja a békét. Aláírhattam volna esetleg tiz szerződést, de ez a cselekedetem nem esett volna latba olyan mértékben, mint az a nyilatkozatom, amelyet a Saar-vidéki népszavazás alkalmával Franciaország irányában tettem. Ha én mint vezér és a német nép megbízottja a világ és népem előtt azt a biztosítékot adom, hogy a Saar-vidéki kérdés megoldásával Németország nem állit többé terűleli követeléseket Franciaországgal szemben, ez hozzájárul a békéhez, amelynek sokkal nagyobb jelentősége van, mint egyéb aláirt szerződésnek. Azt hiszem, hogy ezzel az ünnepélyes kijelentésemmel a két nép között fennálló viszály véget ért. — Erről a helyről tiltakozást kell emelni minden olyan kisérlet ellen, amely e kijelentések értékét a ..szükséghez képest" itélik meg. Ha a német birodalmi kormány biztosítja a világot a német nép nevében arról, hogy csak a békét akarja, akkor ennek a nyilatkozatnak éppen olyan értéke van, mint bármely aláírásnak, vagy valamilyen egyezménynek, mert ennek értéke különben sem lehet nagyobb, mint az ünnepélyes nyilatkozatnak. — Németország — folytatta — valóságos fanatizmussal teljesítette a versaillesi békeszerződésnek rá kiszabott rendelkezéseit. A világnak legalább a német lefegyverzés végrehajtása után szintén ehhez a lépéshez kellett volna folyamodni. hogv ezzel megteremtse az egyenlőséget. Ha ma magyarázgatni próbálják az úgynevezett győztes hatalmak szerződéses kötelezettségeik elmulasztását. akkor efiváltalában nehéz az erre irányuló szándék megcáfolása. Legnagyobb csodálkozásunkra most azt halljuk egy idegen államférfi szájából, hogy bennünk meg volt ez a szándék, csak az idő erre még nem volt alkalmas. Azonbkn akkor is minden előfeltétel meg volt arra, hogy * többi hatalom is leszereljen. Hitler ezután foglalkozott &s általános védkötelezettség bevezetésével Németországban. — A német nemzet nem akarja, hogy minden időkre másodrangú, vagy kevesebb jogú népnek tekintsék és igy is kezeljék. Németország nem vess részt többé olyan értekezleten, amelynek programja előkészítésében már előzőleg nem vett részt. — Németország nem gondol arra, hogy vérét idegen népekért ontsa — mondotta Hitler — é* ezzel kapcsolatban rátért a keleti egyezmény kérdésére. Az egyezménytervezetben olyan kötele zettségeket tapasztaltunk, amelyek beláthatatlan következményekhez vezethetnek. A mai német kormány minden szomszéd állammal békés és barátságos viszonyban akar élni. Ugyanez az óhajunk a bennünket körülvevő kisebb államok irányában is. Bármennyire szeretjük is a békét, ez mégsem tőlünk függ akkor, ha valamely államok között, különösen keleten konfliktus törne ki. A mai Németország nemzeti szocialista állam. Az az eszme, amely bennünk él, amely bennünket egyesit, ellentétben áll Szovjetoroszország eszméivel. A nemzeti szocializmus olyan fan. amely kizárólag a német népre vonatkozik. a bolsevizmus pedig nemzetközi küldetését hangsúlyozza. A bolsevizmus, amennyiben az csak Oroszországot érinti, bennünket a legkevésbé sem érdekel. Hr> azonban a bolsevizmus Németországot akarja karjaiba venni, akkor fanafikn* ellen spgek vagyunk. — Edcn lordDecsrtör legutóbbi beszédében nz'