Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-22 / 114. szám

2 OÉLVA AR ORSZÁG 1935 május 22. olvastam, hogy Szovjetoroszország egyáltalán neui kftvet agresszív katonai politikát és nem akar világuralmat. Nálunk senki sem lenne boldogabb, ha ezt a véleményét a jövőben meg lehetne erőMteni. Németország az európai háborúban semmit sem nyerhetne. Ml osak szabadságot és függetlenséget akarunk, Ebben a szellemben készek vagyunk aláírni a meg nem támadási egyezményeket, ha ezekből az egyezményekből kizárják Lib ániát. Ez nem azt jelenti, hogy erről az oldalról akarunk háborút, hanem azt, hogy nem akarunk politikai szerződéseket kötni oly állammal, amely ai emberi közösség legelemibb törvényeit nem adja meg «laltvalóinak. IÍOJOOO német Litvániában törvényen kívüli állapotban él. Mindaddig, amíg a usemeli egyezségokmány aláíró hatalmai nem tudják rábirni Litvániát a legelemibb emberi Jogok betartására, addig nem látunk lehetőséget arra. hogy ezzel az állammal bármilyen szerződést megkössünk, — Németoruzáimnk nine* szándékában az, hogy beavatkozzék Ausztria hrlpő viszonyaiba, hogy Ansr.triát annektálja. vagy p«atlako*A«ra kényszerítse — folytatta Hitler — A német kormány annál inkább sajnálja az Ausztriával való feszültséget, mert ez megzavarja régebbi olyan jóviszonvunkat Olaszországhoz. Hitler ezután 18 pontban foglalta Össze a kormány álláspontját. A pontok közül n legfontosabbak n következők: 1. A német birodalmi kormány visszautasítja a Ornfben március 17-én hozott határozatot Nem Németország sértette meg egyoldalúan a versaillesi békediktátumot. 4. A német birodalmi kormány mindig kész arra, hogy résztvegyen az európai béke biztositá.sá ra irányuló kollektív együttműködés rendszerében. Szükségesnek tartom az őrök fejlődés tőrvénye alapján, hogy nyitva hagyják a lehetőséget a szerződések revíziója előtt. 5. A kormány alapjában véve késznek nyilatkozik arra, hogy meg nem támadási egyezményeket kös,sön egyes szom*zédállamokkal. 8. A német kormány nyilvánosságra hozla a német haderő felépítésének mértékét és ebből semmi körülmények kőzött sem fog eltérni. 13. A birodalmi kormány kész arra, hogv hozzájáruljon olyan nemzetkőzi egyezményhez, »mely hatályos módon lehetetlenné tesz minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy a kivfil álló államok tijryeibe avatkozzanak. Végül a következőket jelentette ki: — Németországnak nem szándéka, hogy « fegy. verkezést a végletekig fokozza. Nincs tízezer bombavető repülőgépünk és nem fogjuk ezeket megépíteni. Hisszük, hogyha a világ népei megegyezhetnének abban, hogy valamennyi gyújtó gránátot és robbanó bombát közösen elpusztítanának, ez méltóbb ügy lenne, mint a kölcsönös mészárlás. A beszéd mintegy két óra hosszáig tartott Gőring ezután Hitlerhez fordulva, a következőket mondotta: — A béke jelenti a világ számára ar igazi boldogságot. Lekötelezve érezzük magunkat és nagy hálát érzünk Irántad és semmi sem fog eltéríteni bennünket az Irániad való hőségünktől. | kinek a kezét megköti, a forma alárendelt jel lentőségü. Miért nem mondja a kormány őszintén, hogy a mai világválság közepette minden jó szándéka mellett sem lehet nagy reformokat várni. A 05 pont a magyar politikai élet régi természetes kívánságainak és olyan gondolatoknak a gyűjteménye, amely az állami lét természetéből folyik. Takarékosságról hallunk, de fokozatosan emelkednek a diszkrecionális tételek. Az állások betöltésénél a legridegebb : pártszellem érvényesül. Beszédének befejező részében a kormány politikáját bírálta. — A magyar parlament történetében — mondotta —, meg nem volt példa arra, hogy délelőtt 10 órakor a miniszterelnök egyhangú politikai bizalmi votumot szerez magának es délután feloszlatja a Házat. A négyéves tervet nem lehet odaállítani, mint a kormány komoly programját — mondotta ezután —, mert ebben elmszók varinak, amelyeknek értelmét, jelentőségét senki nem tudja. — Mit látlunk a miniszterelnök hároméves kormányzása alatt? Láttunk Ígéreteket és láttud az ígéretek meg nem tartását. — A kormány iránt bizalmatlansággal viseltetem. mert nem látom befelé azt a hitelt amely nélkül ilyen nehéz időkben kormányozni nem lehet és ném látom kifelé azt a presztízst, amellyel külpolitikánkat ilyen nehéz időkben vezetni lehetséges. Beszédét azzal fejezte be, hogy teljesen bizalmatlan a kormánv iránt és a költségvetést nem fogadja el. B á r c z a y Ferenc azt hangoztatta, hogy követni kell Olaszország példáját: ne csak a hadianvagra, vagy a felszerelésre fordítsunk gondot, hanem az emberanyagra is. E célból emelni kell az ország népének jólétét. Takács Ferenc kifogásolta, hogy a kormány nem váltja be Ígéreteit. Határozati javaslatot nyújtott be a földreformról, amelyben követeli a feudális jellegű egyházi és világi nagy* birtokok rendszeres megszüntetését, az egy kezben levő birtokmaximum megállapitásat, uj kisbirtokok és uj községek létesítését Az Alföld mezőgazdasági műveltségét emelni kell. A földbirtokosoknak lehetőséget kell nyújtani, hogy gyümölcstermeléssel és kerti növények termelésével foglalkozzék. Gondoskodni kell az öntözés megvalósításáról. Szükség van utak építésére. Arpádfalvy Nagy István hangoztatta, hogy a reformnemzedék evolúciós változást akar, majd részletesen foglalkozott a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek ügyével. D u 1 i n Jenő adóztatási kérdésekkel foglalkozott. Az adóztatási rendszer igazságtalan, túlfeszített és antiszociális. A titkos választójogot sürgette. Németh Imre rámutatott arra, hogy ra:nden reform alapja a földbirtokmegoszlás gyökeres megváltoztatása. Csór Lajos a gazdaadósságok vé^ieges ren« dezését, adórendszerünk egyszerűsítését >ürget-< te. Ezután Tóth Pál, m.nt az állandó igazoló bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentései. A jelentés szerint a bízottság többek közöli megvizsgálta Hunvadi-Vas Gergely megbízó levelét és azt alakilag teljesen kifogástalannak találta. Az elnök Hunyadi-Vas Gergelyt véglegesen igazolt képviselőnek jelentette ki. Ezután az elnök napirendi indítványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülését szerdán délután lai lsa és folytassa a költségvetés vitáját. Az ülés egynegyed egy órakor ért véget. ü iüffoszláv vá'asziegyzék Genf, május 21. A legközelebbi tanácsülés napirendjén szerepel a magyar—jugoszláv-ügy. Kedden délután kiosztásra került a jugoszláv kormány részéről a magyar kormánynak a Népszövetséghez intézett közlésére adott jegyzik. A jugoszláv jegvzék polemizál a mágyar kormánv közléseivel és hosszabban kitér az ideTcnellenőrzés és az uj utlevélrepdszer kérdésére. A jugoszláv kormánv hivatkozik Eden főpecsélőrnek. az iigy előadójának hozzáintézett levelére és észrevételeivel módot óhaj! nyújtani Eden főpecsélőrnek arra, hogy a tanácsnak szóló jelenlésében a 'ónak látszó javaslatokat meglehesse. Rassay nagy beszéde a UöUségveiés vitájában „A stabil valuta feliéiele a stabil UöUségveiés, már pedig a* ul költségvetés ennek nem nevezhető". — H gazdaadósságok, a kartellek, a külkereskedelem és a négyéves terv. — A takarékosság és a diszkrecionális tételek (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) A képosejóház kedden folytatta a költségvetési vitái. A második nap kimagasló eseménye Rassay Károly nagy beszéde volt, amelyet nagy érdeklődésül hallgattak a Ház minden oldalán. Ez a beszéd volt az ellenzék első megnyilatkozása a költségvetésben megnyilvánuló kormányprogrammal szemben. A Ház megint éjlélutánig maradt cgvütt élénk érdeklődés mellett. Az ülésről részletes tudósításunk a következő: A képviselőház kedd délutáni ülését négy órakor nyitotta meg Korniss Gyula alelnök. Bemutalta Ec k h a r d t Tibor levelét, amelyben közli, hogy kápolnai mandátumáról lemond. A Ház ezután folytatta a költségvetés tárgyalását. Vitéz Kenyeres János erélyes kartelltör\ényt sürgetett, majd a kereskedelemről beszélt. A kereskedelemre nagy szükség van, mert az piacot szerez a mezőgazdasági terményeinknek. Végül hangoztnlla. elvárja a kormánytól, hogv a telepítésnél a rokkantakra és a vitézekre is tekintettel lesz. A költségvetést elfogadta. Rassay Károlv mondott ezután nagy beszédei. Felszólalá* sál azzal kezdte, hogy magáévá teszi Eckhardt Tibornak a költségvetési hiány emelkedése miatt támasztott aggodalmát. niai valutára helyzet súlyos károsodást jelent az országnak; költségvetési és szociális szempontból egyaránt hátrányos a külföldi és belföldi pengő árkülönbözete. A kérdést azonban nem lehet egyoldalú kormányintézkedéssel, valuladevalválással megoldani. Elhibázott volt az aranvpengő bevezetése. Haladéktalanul el kellene intézni a nemzélközi fronton az adósságrendezést és ennek érdekében a hitelezőknek és az adósnak egyaránt áldozatokat kellene hozni. A slabi' valutának elengedhetetlen feltétele a stabil költségvetés már pedig az uj költségvetés ennek nem mondható. A bevételeket minden ok nélkül magas:.\ han irányozták elő. Lázár Andor igazságügyminiszter: Ez tévedés. Rassay rámutatott ezután arra, hogy a valutarendezésnek egyik feltétele. • gazdasági kötöttségek -megszüntetése. Nem lehet szemet hunyni az előtt, — mondólta —, hogy külkereskedelmünk romlott, éppen azzal a két országgal szemben, amelyekkel a római megegyezés alapján erősen közeledési és barátsági viszonyban vagyunk: Ausztriával és Olaszországgal szemben. Rassay rámutatott arra, hogy évekkel ezelőtt, amikor a gazdaadósságok egységes rendezéséről még senki nem beszélt, a Bethlenkormány idején már sürgette a gazdaadósságok egységes uton való rendezését Wekerle pénzügyminiszterrel szemben. A luloldal azonban visszautasította sürgetését. Visszautasította a Bethlen-kormány, a Károlyi-kormány és a i Gömbös-kormány pénzügyminisztere is. Nem lehet adósságokat rendezni ugy, hogy ne | legyen baja a hitelezőnek sem és az adósnak sem. Az a ba j. hogy az agitáció ugy állította be ezt a kérdést, hogv a bankok fizessék meg az adósságrendezés költségeit; a másik álláspont pedig azt kívánja, hogy kizárólag az adós lönkremenése legyen a fedezet az adósság rendezésére. Szerintem áldozatot kell hozni a hitelezőnek és az adósmak is. Hangoztatta, ha a belső adósságok rendezése megtörténik, automatikusan jutunk el a külföldi adósságok kérdéséhez, mert az államnak jogában áll ezt a proplémát a maga általános és már érvényben levő jogelvek alapján rendezéshez és a megnyugvás állapotához eljuttatni. Kijelentette, nem tudja miéit nevezték ki őt díjmentesen a kartellek kartelljének a vezérévé. Egvetlen igazgatóságban nincs benne, nem is volt. — ¿íem tudom, — mondotta —. hogv a tisztelt túloldalon ezt mindenki elmondhatia-e magáról. (Zaj.) Nekem semmiféle ipari érdekeltségem nincs, nem tudom, hogy a tisztelt tulolda'on ezt is e'mondhatják-e. Rassay Károly: Évek óta nem történt semmi a kartellek igazságtalanságainak megszüntetésére. A politikában a módszerek kérdése a döntő. Ma. amikor a gazdasági válság minden-