Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-14 / 107. szám

BECM * fí 7 * R O R 5 t*G IW5 máTus 11. ennek * »árosnak megnyernem és sikerült más érzelmeket leszerelnem... Sikerült meggyőznöm többek között a magyar püspöki kar nesztorát, az egri érseket 19, hogy provideneidlis érdek kívánja gróf Klebelsberg Kuné szegedi képviselőségét. Erre mindig örömmel és büszkeséggel gondolok vissza. Ami Szegeden a Klebelsberg-éra alatt történt arról reg. lleledkenvi sohasem szabad. — Legyenek meggyőződve róla— foytatta befirédét — hogy a polgári összetartásnak és erőkifejtésnek készségesebb szolgája nem lesz nálam aemki ebben a városban. Nagyon szeretnénv ha Szeged város polgársága nem a pillanatnyi kedv. vagy kedvetlenség hatása szerint látná és nézné önmagáit, mert hiszen annyit érünk, amewnyi erőt és akaratot hnrdomnk magunkban, polgári öntudatunkban. Ugy kell erre a városra tekintenie mindenkinek, mint amelyben nagy, (¡rté.lces erők rejlenek és ereket az értékes erőket tudair'il venni bármely kőn életi tényező számrra kitünte. tés. A főpásztor ezután az optimizmus szükségességéről beszélt és kijelentette, hogy szeretné minden szegediben és minden magyarban felébreszteni az optimizmust. Benne határozott formában élt mindig az optimizmus és ez késztette arra is, hogy Szegeden erején felül is építkezzen. A megyésfőpásztor ezután a kővetkezőkben folytatta beszédét: — Tudomásom szerint sohasem használtam olyan szót, amelyben bármely felekezet is sérelmet találhatott volna. Mindig vallottam, hegy a magam intnanr.igen.s hitében polgártársaim vallási és erkölcsi fetfo. gásdt mindig őszinte tisztelettel és megértéssel nézzem. Xtránom, hogy a város égés« polgársága mindig becsülje meg aat, hogy a megyéspüspök és papjai rendithetetlenftl állnak a maguk hitének és meg. győződéséjack bástyafokán. Azokkal, akik híven kitarttmak « meggyőződésük mellett, mindig jó ét megnyugtató kezet szorítani, de azokkal, akik tranzágálnak, nem szívesen fogok kezet. Ezért Vönnvü nekem ugy nyilatkoznom és ngy érintkeznem más vallásfelekezetek tagjaival, hogy mindig esik azt lássam, ami bennünket ősszefűr, a jóra, a nemesre való törekvést— Srivbót köszönöm a város közönségének — tejérté be a püspök beszédét —, hogy díszpolgárává választott Est a disrt én sohasem fogom egy ujabb kapocsnak tekinteni, amely ehhez a városhoz kapcsol, hiszen ujalbb kapcsokra nincs szükségük azoknak, akik már teljesen összeforrtak, kiiüntetésemet biztatásnak érzem, hogy a város érdekeit a jövőben még nagyobb odaadással képviseljem. Kérem a polgármester urat, hogy tolmácsoja bálámat a város egész közönségének és kivánom. hogy a város közönsége soihase érezze lelkében a let&rt lélek mnénytolenégét és kivánom. hogy az ember munkája és az Istem áldása •virágoztassa fel ezt a város». A püspök beszédét hosszantartó tapssal és éltenzéssel fogadta a küldöttség. A püspök ezután kezet szorított dr. Pálfy József polgármesterrel, majd a küldöttség minden tagjával. Melegen fldvö. zölte dr. Lőw Immánuel főrabbit, valamint a kisebbségi felekezetek képviselőit, akikkel néhány szót váltott, majd visszavonult dolgozószobájába. — Az Atokházj Gazdakör közgyűlése. Vasárnap tartotta meg közgyűlését az Atokházi Gazdakör, amelyen megjelentek vitéz dr. Shvoy Kálmán és dr. Hunyadi-Vas Gergely országgyűlési képviselők, dr. Kogutowicz Károly egyetemi tanár, Kiss Károly tanfelügvelő. A közgyűlés a következő vezetőséget választotta meg: diszelnökök Shvoy Kálmán, Hunyadi-Vas Gergely, Kardos Lajos plébános, Somfai Gyula. Recktensald Kristóf, elnök Tanács Antal, alelnökök Papp György, Krisztin Illés, Szélszabó József, Csutak István, Bokor Géza; jegyző lleitzer Ágoston. Barna Jenő; pénztárnok Fodor Ferenc, Csákány István, ellenőr Solymos Lajos, Papp István. — Vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott a Felsőközponti Mezőgazdasági Egyesület, amelv Nómelb József indítványára diszelnökévé válaszlótta Shvov Kálmán és Hunyady-Vas Gergely képviselőket, a díszokleveleket a felsöközponti kultúrház június 23-i felszentelése alkalmával fogiák átadnL 99 A Balkán Szövetség négy állama osztatlanul szolidáris" Bukarest, má jus 13. A Balkán-értekezlet hét- , fői ülését -. tekintve, hogy a politikai természetű kérdések megvitatását már tegnap este befejezték —, a gazdasági kérdéseknek szentelték. A kiadott közlemény hangsúlyozza annak szükségességét, hogy kivétel nélkül minden ország az európai állandóság és a béke biztonságáért együttműködjék főkép a kisantanttal. A közlemény a francia—orosz egyezményt alapul tekinti a kedeteurópai biztonság megszerr-A KOMEDI A •ezése tekintetében. Amf a római egyezményt illeti, a Balkán Szövetség, ha jogos érdekeit figyelembe veszik, kész hozzájárulást adni az ilyen mü megvalósításához mindazokkal az országokkal együttműködésre, amelyeket Laval és Mussolini január j-i jegyzőkönyvben emiitett. Ezeknek az érdekeknek tekintetében • Rnlkán Szövetség négy állama osztatlanul szolidáris. KAMARA SZÍNHÁZ OÉ (.MAGYARORSZÁG jegyirodában válthatók. minden jegy fiad \ s á r a e k a • Kiebelsberg és Somogyi Szilveszter emléke a MU közgyűlésén Dr. Niamessny Mihály előadása Szeged szerepeiről (A Délmagyarország munkatársától.) A DMKE vasárnap délelőlt He rezeg Ferenc elnökletével közgyűlést tartott. A kiváló iró megnyitó swivaiban dr. Somogyi Szilveszterről emlékezett meg. • — Az ö emlékét — mondotta -- évszázadok múlva is hirdetni fogják a monumentális alkotások, amelynek létrehozásában neki, mint Klebelsberg megértő és tetterős munkatársának jelentős része volt. A nemzeti kultura szerencséje, hogy a két nagykoneepelóju és fáradhatatlan férfi munkássága egymásba kapcsolódott ée szerencsétlensége, hogy oly gyorsan követték egymást a sirba... Hozzánk — folytatta Herczeg Ferenc — különösen közel állott Somogyi Szilveszter, aki az egyesület társelnöke volt. Ebben a tisztségébe« is, mint mindenütt, nagystílű, a lényeget meglátó, gyorsan határozó, erélyesen cselekvő kezű volt Szeretreraéltóságával mindenki szeretetét megnyerte. Tisztelettel meghajlok áldott emléke előtt — fejezte be megem lékezését Herczeg Ferenc. Az elnök ezután beszámolt az egyesület mult esztendőben végzett munkásságáról. A közgyűlés társelnökökké választotta dr. Becker Vendelt és dr. Buócz Bélát, alelnökök lettek dr. Pisztor Egon és Unterreiner József, igazgatósági tagok: dr. Buza László. Doránszky Károly, R e n k e y Lipót és dr. W i n k 1 e r Elemér. A tisztújítás után dr. Niamessny Mihály, volt országgyűlési képviselő tartott nagy érdeklődéssel kisért előadást „Szeged és a Délvidék" cimen. A kiegyezés után — mondotta — három város versengett az elsőségért: Arad, Temesvár és Szeged. A temesvári polgármester a DMKE megalakulását nem nagy lelkesedéssel támogatta, mert ő a délvidék központjának Temesvárt tekintette. A trianoni béke azonban végét szakította a versengésnek és így a misszió, amelyet ezelőtt három nagy város végzett, egyedül Szegedre hárult. Az előadó ezután hosszasan foglalkozott Szeged mai jelentőségével. Szeged nemcsak az Alföld metrópolisa, a város az összeomlás után a nemzet védőképességének talpraállttása körül történelmi hivatást teljesített. Támogatni kell azokat a kulturális feladatokat, amelveket Klebelsberg elgondolása Sreged számára kijelölt. Foglalkozott ezután a revízió kérdésével és annak különböző vál. fogatával, amelyek közfii egyik-másik megoldás nehezen alkalmazható a délvidékre. Foglalkozott ezulán azzal s gondolattal, hogy Szegedet jrnida. sági jelentőséghez kell juttatni, még pedig a Maros révén. A közgazdászainknak nem észak, hanem ke» let felé kell tekinteniök, mert az értékek termelése j és kicserélése nincsen semmiféle erőszakolt neraj zeti cégbélyegzővel ellátva. Ha ez a tetv sikerölI ne. ez emelné Szened emnoriális jellegét és a város termelése átalakulhatna akként, hogy a Bánát és Erdély felé a marosi árukért csereértékeket szolgáltathasson. Szeged fekvésénél fogva kiinduló pontja lehet egy hatalmas áruforgalomnak as elszakított területekkel. Szeged felvirágoztatóséhoa szükséges e várost a megszállott terüeltek gazdasági igényeinek szempontjából is jelentőséghez juttatni. Sajnálatos, hogy Szegeden mindeddig nem gondoltok olyan alsó és középfokú gazdasági iskolák felállítására, amelyek a magyar kultura és a megszállott területek között kapcsolatot teremtenének. Ilyen Iskolák megnyitnák az ntat a délvidék gazdatársadalma felé. Az értékes előadást azzal fejezte be, hogy Szeged horizontja széles és a feladatok hamarosan aktuálissá válhatnak. Az előadást a közgyűlés tapsokkal köszönte meg, majd Csuka Zoltán a megszállott területről kiüldözött ismert költ« olvasta fel néhány hangulatos, művészi formájú versét nagy sikerrel. Délben n Hungáriában bankett volt az erdélyiek tiszteletére. lz?aon? a r^ndfirsésen egy egzalíált lány korul (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap éjszaka nagy izgalmakat okozott a rendőrségen egy előállított nő. Czira Borbála nevü leánvt vasárnap éjszaka az erkőlcsrendészeti osztály detektivjei előállították a rendőrségre. A lány rendkívül izgatotan viselkedett bekisérése alatt, szidalmazta a bekisérő rendőrt, hiába csititották. nem hallgatott el. Egyszercsak rátámadt az őt kisérő rendőrre, akit retiküljével fejbesujtott. Czira Borbálát azután nagvnehezen előállították és jegyzőkönyvet vettek fel vele. Czira Borbála kihallgatása során benyúlt a retiküljébe, mintha a zsebkendőt akarná elővenni, de egy zsilettpengét rántott elő és azzal csuklóját megsebezte. Természetesen azonnal elvették tőle a zsilettet és orvost hivattak, aki az egzaltáltan viselkedő, hisztérikus nőt megvizsgálta és megállapította, hogy csupán egészen jelentéktelen sérüléseket szenvedett, ugy, hogy kórházi kezelésre nem is szorul. Czjra Borbáját a rendőrorvos bekötözte. A hisztérikus leány ellen erkölcsrendészeti kihágás miatt és hatósági közeg elleni erőszak vétsége cimén indul bűnvádi eljárás, mert a rendőrt retiküljével feíbesujtotta. A lányt kihallgatása után őrizetbevettékfia ponassa, reklamáció fa van, tordulfo* Közvetlenül a Kiadóhivatalfi*»», levelezőlap vagy telefot »itíün