Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-12 / 106. szám

DÉLMAGYAR ORSZÁG SCHMIDTHAUER-FÉLE 9 A VILÁG letllorlalmfisobb es legbafókonvabb icrmesiefcs heseiDvize. Guógaértéke megbecsOlheteflen! A normális adag fél pohár (100—120 gramm), de legtöbbször már 3—4 evőkanál i« elegendő Legmegfelelőbb reggel, éhgyomorra használni. Egy-két Arán fceltl fájdalommentesen és tökéletesen kitisztítja a gyomrot és beleket. Eltávolítja s betegségek baktárlomait. Az Igmándl keserűvíz az egyedüli, amely a szokásos nagy üvegek mellet, 0.35 literes kis üvegekben is kaphatő. Ez az njitás közkedveltségnek örvend az olcsóbb ár és kényelmesebb kezelés (utazásoknál, stb) miatt Használati utasítás és kutleirás minden üveghez mellékelve. Ego tanárral, <m adlnnktnssal es tanársegéddel, két öuahornohkal csökkentik az nf tanévben a szegedi egnetem létszámát htsebb az eüueM ulabb leépítés adatol - 13.800 pengővel lesz lem lövő evl költségvetése (A Détmaayarorszdg munkatársától.) Feltűnést keltett a Délmagyarorszáa tegnapi számának ns a híradása, hogy ujabb Leépítés fenyegeti a sze gedi egyetemet. A kultusztárca jövőévi költség-vetéséből az a tény állapitható meg, hogy az uj tanévben a szegedi egyetem mathematikai és természettudományi karán nyolcról hétre csökkentik a nyilvános rendes tanárok számát. Amint a költségvetés adatai ismereteseé váltak, az «gyetan megbízásából dr. Geley József professzor Budapestre utazott, hogy illetékes helyen érdekhelywtről. Gdev professzor a következő Vőd jön a tényleges szombaton délben Budapestről táviratot kytttfte dr. Kiss Albert egyetemi rektor dinére: »Jól értesült hely információja szerint az nj költségvetésben a mathematikai és természettudományi kanon a tanszékek számának 7 rendes és 1 rendkívüliben való megállapítása, szemben •zml, hogy a múlt költségvetésben 8 rendes és egy rendltivüli volt felvéve, annnk a korábbi miniszteri leiratnak n következménye, mely az egyetemmel már tudatta, hogy a szegedi egyetemien vfcül csak két vegytani tanszék maradhat, miután Széki Tibor már Pestre távozott és ott működik. Magától bekövetkezett, hogy nevezett karon a tanszékelt száma eggyel, a vegytani tanszékkel megkevesbedett. Ez azonban nem jelent semmi ujabb keletű tanszékapasztást, minthogy bárki megállapíthatja, hogy az 1935—36-ik évi állami költségvetésben a szegedi egyetemen <4 1935 mrfV* n. tanári állások tekintetében semmi egyéb változás nincsen az 1934—35-ik évi költségvetéshez képest.* Jól értesült hely tehát megcáfolta szombaton azt, hogy a szegedi egyetemen csökkentik a rendes tanárok számát, a kultusztárca költségvetéséből mégis nyilvánvaló, hogy az idén még 43 nyilvános rendes tanára volt a szegedi egyetemnek és a jövő tanévtől kezdve ez a szám 42-re esőkken. A jövő tanévben csökken a mathematikai és természettudományi karon az adjunktorok száma is 6-ról 5-re. Csőkkenés lesz a tanársegédek számában is, a jogi és államtudományi kar tanársegédeinek számát 32-ről 31-re és ugyanezen a karon a gyakornokok számát 31-ről 29-re csökkentik. A szegedi egyetem személyi összegét az 1935—36-ik évre gőben irányozták elő, ez járan dósága inak( 1,038.580 pen3800 pengővel kevesebb, mint nz idin volt. A dologi kiadássok összege a jövő tanévre, tízezer pengővel kevesebbre, 984.500 pengőben van megállapítva. Szeged érdekében minden il'etékes faktornak, össze kell most fognia, hogy a leépítések végre* megszűnjenek a szegedi egyetemnél. A város ha* tóságának és mindhárom országgyűlési képviselő» nek közösen interveniálniuk kell, hogy a szegedi egyetem státuséban ne legyen további leépítés. NE VEGYIN EIDER (IP0T • •• amíg nem. lutth a TIA~HA, H KIRAKATAIT! Csodálkozni fog fehér cipő modelleinken. DIXI" és „RADIO" cipők egyedrírusiiása. — A. B. C. iagia. Husz pengő Irta KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Tintát, peosétviaszkot vásároltam. A fizetésnél észrevett em, hogy nincs apróim. — Csak százpengősöm van, — mondtam. — Kisasszony, — rendelkezett a kereskedő, aki ép a pénztárnál állt — váltson. Kattant a fizetögép. A kisasszony — szőke, vérszegény leány — a recés gumitányérra szórt néhány bankjegyet: egy ötvenest, egy hnszast, tízeseket is s a papitokat ezűstpengőkkel, rézfillérekkel cukrozta. Csak félszemmel sandítottam oda. De ugy rémlett. hogy téved. — Rendben van ez? — kérdeztem szórakozottan. Mégegyszer megolvasta. — Rendben, kérem, — félelte. A kereskedő kikapta kezéből a pénzt ö is megolvasta. — ötven, hetven, kilencven, száz, — hadart« — parancsoljon, köszönöm. Lassan szedegettem össze a pénzemet. Ezalatt a kisasszony is, a kereskedő is aggódva figyelt rám. — Megvan ? — kérdeztek, egyseerre mind a ketten. — Meg, — szóltam és kimentem a« neeárs. Sárga, nyugodt délelőtt ragyogott. Ide-oda kfr vályogtam. Betértem egy kávéházba és csokoládét reggeliztem. Amikor ott fizetni akartam, kiderült, hogy több van nálam, mint száz pengő. Számlám a paplrkereskedésben három pengő és egynéhány fll'ért tett ki. Nyilvánvaló "volt, hogy nem száz pengőből ad•ak vissza, hanem százhúszból. Életemben először fordult ez elő. Az már sokelőfordult. hocv kevesebbet kantam > otthon jöttem rá napok múlva. Most meglepődtem. — Ezek engem boldogítani akartak husz pengővel, — gondoltam. Hogy miért, az az ő titkuk. Bizonyáftt szükségük volt erre, hogy jóvátegyenek valamit, hogy vezekeljenek valamiért s éppen az én személyemet választották ki. Csak az a mulatságos, hogy ketten voltak. Hiába figyelmeztettem őket. összetartottak. Támogatták egymást a tévedésbein. Cinkosok voltak abban, hogy vakok. Még sohase tettem effélét. Nem erkölcsi finynyásságból, hanem okosságból. Ami nem az enyém volt, az nem érdekelt. Mi törés tagadás, ez a husz pengő jól esett. Még nem igen jutottam ingyen pénzhez. Melengette a zsebemet. A szivarostól vettem egy doboz egyiptomi cigarettát. Künn a uceán vettem egy gyöngyvlrágcsokrot is. Odavetettem egy pengőt. Nem kértem vissza. Fölvillanyozva, oél nélkül, — boldog céltalansággal sétálgattam. Nem mentem haza dolgozni. Itlszámítottam, hogy ezért a pénzért körülbelül egy óráig pihenhetek. A budai hidfőroéfl egy pengőt adtam egy koldusnak, a pesti hídfőnél megint egy pengőt egy másiknak. . Megállítottam egy gépkocsit Kihajtattam a ligetbe. — Nem. — mondtam magamnak a ligetben — ezt a pénzt, melyet a véletlen tukmált rám, szinte erőszakosan, nem fogom elkótyavetyélni. Ves-zek rajta valamit. Egy keztyfit vettem, egy finom, kávébarna szarvasbőrkeztyüt, amilyenre már régóta áhítoztam, de eddig még sohasem engedtem meg magamnak. Gyönyörködve szemléltem. Kifizettem és felöltöm zsebébe gyűrtem. Főiszálltam a kocsira,, hogy hazahajtassak. Megint elővettem, nézegettem. Puha volt. olvatag, bársonyos. Mintha egy nővel fognék kezet De csak az egyiket találtam, a balt. A jobbal nem találtam. Kiforgattam zsebeimet, még a meb lénvzsebeimet is. Sehol se leltem. 1 Visszahajtattam az üzletbe. Ott se volt. Val» hol máshol ejthettem el. Amig hazafelé robogtam, azon töprengtem, hogjt mit l€iiet csinálni egy fél pár keztyűvel. Hajdan vaskályhákat tisztogattak vele. De nekünk melegvizfütésünk van. lv.jós ujjakra is használják. De mikor sebzem meg én az ujjam? Dühösen kihajttottam az ablakon. Legyen boldog, aki megtalálja. Egy rokkant, akinek épp a jobbkeze hiányzik, talán megörül neki. Már a lakásomhoz közel voltam, amikor a« ülésen fölfedeztem a jobb keztyűt. Addig rajt» ültem. Most megvolt a jobb, de a bal hiányzott how zá. Hát a jobbot ls kidobtam a kocsi ablakán. A dijmérő hét pengőt mutatott. Számolni kez<H tem: — Ez hét pengő, a kávéház tiz volt, a gyöngy» virág egy, a koldusok, az alamizsna kettő, * keztyű husz, ennélfogva én ma délelőtt negyvea pengőt költöttem el azért, mert tegyen Jntottana hozzá husz pengőhöz. Kissé drága mulatság. Rossa üzlet Holnap visszaadom a husz pengőt. így ls cselekedtem. MÍngyárt reggel benyitottam a papirkereske» désbe. Vettem egy iv papirt. A pénztár recés gin mitányérjára rátettem két fillért s melléje, némáig husz pengőt. A szőke, vérszegény kisasszony bá* mull — Tegnap husz pengővel többet adott — sngj tam neki mosolyogva. — fin? — Maga, maga. — Az lehetetlen — mondta és elpirult. — De igen. 1 — Micsoda? — riadt föl a kereskedő, aki ff« t