Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-12 / 80. szám

n 11 M A r, y a I? O R S 2 A 3 CvalAMIinkaft ¿ftltAlmfAvfriilf műhelyünket kibővítettük s ezáltal abban a !>ZalOniinKai BVlldjfCZIUlC} helyzetben vagyunk, hogy a megrendeléseket a legnagyobb pontossággal tudjuk leszállítani. Keck Lajos és Tsa Széchenyi tér 2. esemény, amelyet a mai nap keretez, jelentés nagy ünneppé avatja e napot: a hódolat és hála ünnepévé — és nem a gyász, de nem is az egyszerű emlékezés ünnepévé. A mai ünnepnek az elmúlás gondolatához semmi köze és e városban s e teremben Klebelsberg Kunó gróf emlékét sem szükséges felidézni, mert az 0 szelleme e város és e teirem falai között töretlen fényű és erejű eleven valóság most is és az marad az elkövetkező századokban Is. — Klebelsberg Kunó gróf — folytatta — ennek it városnak a lelke, vagy legalább le a város lelkének egy darabja, — az a lelkiség, amely a képzelet bátor lendületének, a nemes hevületeiknek, a nagy elhatározásoknak és a mindezt tettekké és alkotásokká realizáló aktivitásnak t> székhely«, lelkiség, amelyben benne éí e város dicsőséges múltja, trianoni jelene és jövőjének élniakaró re. ménysége és termékenysége. Egy nagyszerű szer jedi specifikum ez a lelkiség, amely azonban megokolását és létalapját mégis az egész nemzeti élettel való összefüggésében bírja: a súlyban, amely az egész nemzeti lét súlyát gyarapítja és egyensúlyát biztosítja, — a szerepben, amely ez alföldi metropolis kulturális és gazdasági vezérszerepének kidomboritásában, — a hivatásban, amely a műveltség fölénjének a nemzeti létre gyakorolt ¿onzcrváló es exptr.siv hatalmával »rinte transcedentális erével megnyilatkozik. - Gróf Klebelsberg Kunó e város számára jelentette, — jelenti és Jelenteni fogja időtlen-időkig azt a különleges, élő — hatékony — szegedi lekiséget. Ez a lényeg biztosítja itt különösképen az 0 maradandóságát méginkább, mint a nagyszerű alkotásokba kővesült befejezettségek. Ez a lelkiség nekünk az eleven példa, az állandó buzgó erő-forrás és a folytonosan hangzó tanitás. Ez a mi nagy kincsünk és örökségünk Tőle. Ezért illeti öt az eljövendő szegedi korok és nemzedékek különös hódolata ég hálája. Ezeknek az érzéseknek kőbe és ércbe örökítése a fogadalmi templom gyönyörű emléke. Ez az emlék a maga méltóságteljes némaságában is beszédes adóslevél egy adósságról, amelyet mi kiegyenlíteni soha nem tudunk, hódoló hála állandó megnyilatkozása ez az emlék a nagy lélek iránt, amely reánkhagyta csodás kincseit; ám épp ott a hála templomában imádságos hála is ez az emlék az Egek Urához is, amiért e várost megajándékozta ővele. — Ez a mi mai ünnepünk — fejezte be a főispán megnyitó beszédét — ezeknek az érzéseknek lesz magasba szárnyaló himnusza — és hogy ennék az igéi méltó ajkakról hangozzanak: kérésünkre József főherceg tábornagy ur — akinek a lelke a szegedi lelkek megindulásaira mindenkor oly áldozatos készséggel és összhangzó megértéssel tud reagálni — volt kegyes eljönni közibénk. Az 6 szava át fog elevenedni előttünk Szeged nagy patrónusának monumentális egyénisége, mint ahogy az ihletett művész hangszerén átszűrve megelevenednek és uj szint és értelmet nyernek egy másik nagy zsenijének alkotásai. A főispán ezután helyet cserélt József főherceggel, aki több, mint egy óráig tartó emlékbeszédet tartott gróf Klebelsberg Kunorol. Beszédében igy kezdte: József főherceg emlékbeszéde — Nehéz föladat eralékbeszédet mondani, mely méltó legyen Magyarország nagy kultuszminiszteréhez, gróf Klebelsberg Kunohoz. Ha mégis vállalkoztam erre, azt az iránta érzett őszinte tisztelet és meghitt barátom iránti mulhatlan bála érzete váltotta ki belőlem, annak ellenére, hogy érzem, hogy ezt a kegyeletes tevékenységet tán más, jobb szónok tőkéletesebben, hatásosabban végezhette volna, mint én, mert az én egyszerű szavaimból nem szónoki fény és páthosz, hanem egy hálás szív meleg érzelme fog csak áradni, kihangzani, mely keresetlen szavakkal, tények fölsorolásával kiván neki, a nagy hazafinak, egyszerűségében meggyőző emléket állítani hallgatóim lelkében. ÉLETE — Gróí Klebelsberg Kuno Magyarpécskán született, 1875-ben, — folytatta a főherceg. — Középiskoláját Székesfehérváron végezte ezután jogot hallgatott a budapesti, müncheni, berlini egyetemen. a párisi Sorbonne-oo pedig államtudományi tanulmányokat folytatott. Pályája kezdetén szerény tisztviselő volt, báró B á n f f y Dezső miniszterelnöksége alatt a miniszterelnökséghez került, majd Tisza István gróf alatt osztálytanácsos lett. 1910ben a közigazgatási bírósághoz, 19t2-ben a hatásköri bírósághoz került. Az óllamigazgatásbtn gróf Tisza István veietése alatt nőtt naggyá. Ti»za bizta rá a külföldön élő magyarság nemzeti védelmének megszervezését, fa ezen a téren elért rendkívüli eredményei alapján nevezte ki Tisza előbb a kultuszminisztériumba államtitkárnak, később pedig saját személye mellé, a miniszterelnökség államtitkárává. Baráti körökben Klebelsberg sokszor rámutatott arra, hogy ő Tiszában látja és tiszteli az államférfiúi hivatottság eszményi példaképét. Tisza eszméinek hű hordozója volt mindig és azokat az előrehaladó tor szellemével törekedett ősszbangzásba hozol. A CSELEKEDETEK EMBERE — A gondviselés a magyar nemzet legválságosabb éveiben adta kezébe a magyarság kultúrájának irányítását. Gróf Klebelsberg nem volt az az ember, aki csak tervezget és ígérget, « a cselekedetek embere volt, aki terveit a legszívósabb kitartással és többnyire hihetetlen gyorsasággal »<« la valósította. Országos érdekű ul oaay célokat szolgált lelkes hittel és öntudatos kitartással, ö maga mondta: „Uj nagy célkitűzések előtt állunk és ezen célok között talán a legfontosabb, hogy a magyar műveltség toronymagasan emelkedjék Kelet-Európa népei fölé. A nagy államférfiú példátlan eréllyel leküzdött minden akadályt, hogy terveit megvalósitsa és a művelődés szolgálatába álló intézmények hálózatát megteremtse és olyan szervezetbe foglalja, amelynek együttes munkája biztosítja a magyarság helyét Európa számottevő népei között akkor is, ha fegyveres erejéből teljesen kivetkőztették, ö optimista volt és hevesen küzdött a magyar Jeremiások kishitűsége ellen, mert a kishitűséget a nemzet elleni bűnnek minősítette. — „A tudás erejével döngetjük a trianoni börtön ajtaját és a szellem szavával hirdetjük a világ nemzeteinek a magyar igazságot!" — mondotta egyik beszédében. Midőn a klinikákat talpraá'litotta és egyetemeket létesített újból, lelke mélyéből tört fel a sóhaj: „Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról, melyen Európa nemzetei robognak előre egy ma még beláthatatlan fejlődés hihetetlen távolságai felér — Munkássága — mondotta ezután József főherceg, — harmonikus egységbe foglalta a nemzeti kultúra minden ágazatát, a legmagasabb tudományoktól a legalsóbbfoku népoktatásig. Ezután vázolta alkotásainak eredményeit, munkásságának egyes állomásait. — Ellátogat Stockholmba, Varsóba, Helsinkibe, Berlinbe, Rómába és Bécsbe, mindenütt előadásokat tart, melyek mindegyike a magyar hazafias irodalom megkapó műremeke, meggyőző erejük a magyar igazságnak megdönthetetlen erős várai! ö a magyar eszmét megható hűséggel tudta a rideg idegen lelkébe csepegtetni, barátokat szerzett nemzetünknek és sok kétkedő külföldit meggyőzött igazunkról. Előadásaival elévülhetetlen érdemeket szerzett és fe| nem becsülhető szolgálatot tett Magyarországnak. József főherceg most három mondását idézte a Költözkö dfitWk Méfus l én a volt Próféta Kfrisz ueesi hn yisft. gébé. aktáram*: megfelelő árban árusítom. A. B. C. utalványra részletre is e?ő!eg nélkül. Aranyat, ezüstöt, régi pénzt, záloir'e^yot magas árban vestek Ora-, ékszerjavitss olcsón, SSELéí TÓTH órás nagy kultuszminiszternek, amelyeidet Tarsóban, Berlinben és Rómában mondott ALKOTÁSOK — Itthon fölavatja u •!** 38 tanyai ¡»kóláját, — folytatta ezután beszédét. Megnyitja 'a szépművészeti mozeum uj gyűjtemény osztályát. Megszervezte a Testnevelési Főiskolát. 1928-ban 1800 népkönyvtárt létesít, • 8 osztálya népiskola megvalósítására törvénytervezetet dolgoz ki. 1929-ben megnyílik a római Collegium Hungaricum. Itthon 47 mezőgazdasági népiskolát és sok elemi népiskolát épit. 1930-ban Szegeden, Magyarország kormányzója és az egész magyar hivatalos világ Jelenlétében fölszentelik az 5000. néptakolal épületet. Akkor szentelik föl az 6 büszkeségét, a fogadalmi templomot, avatják a Templom-téren a nemied emlékcsarnokot. — Tiz évig volt Magyarország kultuszminintere, de alkotásai messze túlszárnyalják azt, unit ezen a téren más nagy államférfiak tiz ér alatt alkotni tudtak. ötvenhét évet élt, de egy évszásadnyfnál többe« dolgozott. Müvei évszázadokon át fogják hirdetni nagy magyar lelkének hatalma« elgondolásait és a lesújtott nemzet egészségesebb életrekeltésének magasztos munkáját, melyet ő Ül érv alatt végzett. Az iskolák, egyetemek, kollégiumok, U itteni nagyszerű alkotásai, moseáli* gyűjtemények mind az ő igaz magyar elgondolását szolgálják, még halála után is folytatva az ő nagy munkáját a magyar feltámadás boldogító eszméjében. — Lemondása után csak hivatalos munkája szűnt meg, hivatásos tevékenységét erős akarattal és meggyőződéssel tovább folytatja. Ebben még betegsége sem tudta meggátolni, Mint az Alföldi Bizottság elnöke fáradhatatlanul dolgozik, az Allöld problémáinak megoldása érdekében. Vezércikkei széles látkörű, mindig helyesitéletü elgondolásaival a vasárnapok legértékesebb irodalmi eseményei voltak. „MŰVÉSZET NÉLKÜL ELKÉPZELHETETLEN A GAZDASÁGI SIKER." — Hogy milyen jelentősége és hordereje van és főképp lesz nemzeti szempontból az általa létesített több, mint 5000 iskolának, arról itt beszélnem fölösleges, mert azt mindnyájan tudjuk és érezzük. Hiszen kultúrpolitikai küzdelmeit az a gondolat hatotta át, hogy: „lenni, vagy nem lenni ó# művelődni, nálunk teljesen egyértelmű. A gazdasági élet egyes tényezőitől többször hallottuk, — irja ő, — hogy a kultura luxus, hogy előbb gazdagoknak kell lennünk, csak azután Lehetünk műveltek, hogy nem bírjuk azokat az anyagi áldozatokat, amelyekre a más nemzetekkel való művelődési verseny sikere érdekében szükségűnk van. Szerintem inkább az a tétel igaz, hogy műveltség nélkül elképzelhetetlen a gazdasági siker.* — Mindenre kiterjedt gondoskodása, mindig abban a magasztos irányban, hogy az annyit szenvedett és egy jobb, boldogabb jövőre legméltóbb magyar népet erős karral, bölcs előrelátással tényleg ezen jobb jövő biztos ösvényére vezethesse. Közoktatás, népnevelés, népegészségügy ¿9 népjólét minden legapróbb mozzanatát fölkarolta és a legalaposabb tanulmánvok alapján előbbre vitte. AZ alföld — A nagy magyar alföld felvirágoztatása volt az ő kedvelt terve és ezt megható lelkesedéssel szolgálta utolsó leheletéig, mert ugy vélte, hagy éppen ez bizonyos fokig el van hanyagolva és derék népének erőteljes fejlesztése az országnak egyik legfontosabb és legégetőbb problémája, amely az ország jövűjére a legmesszebbmenő megerősödést jelenlheti, ha komolyan é< ¿laposan hozzálálunk ezen olyan lélekemelőén szép föladat megoldásához. O látta, hogy alföldünk derék á«