Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-12 / 80. szám

n 11 M A r, y a I? O R S 2 A 3 CvalAMIinkaft ¿ftltAlmfAvfriilf műhelyünket kibővítettük s ezáltal abban a !>ZalOniinKai BVlldjfCZIUlC} helyzetben vagyunk, hogy a megrendeléseket a legnagyobb pontossággal tudjuk leszállítani. Keck Lajos és Tsa Széchenyi tér 2. esemény, amelyet a mai nap keretez, jelentés nagy ünneppé avatja e napot: a hódolat és hála ünnepévé — és nem a gyász, de nem is az egyszerű emlékezés ünnepévé. A mai ünnepnek az elmúlás gondolatához semmi köze és e város­ban s e teremben Klebelsberg Kunó gróf emlékét sem szükséges felidézni, mert az 0 szelleme e város és e teirem falai között töretlen fényű és erejű eleven valóság most is és az marad az elkö­vetkező századokban Is. — Klebelsberg Kunó gróf — folytatta — ennek it városnak a lelke, vagy legalább le a város lel­kének egy darabja, — az a lelkiség, amely a kép­zelet bátor lendületének, a nemes hevületeiknek, a nagy elhatározásoknak és a mindezt tettekké és alkotásokká realizáló aktivitásnak t> székhely«, lelkiség, amelyben benne éí e város dicsőséges múltja, trianoni jelene és jövőjének élniakaró re. ménysége és termékenysége. Egy nagyszerű szer jedi specifikum ez a lelkiség, amely azonban meg­okolását és létalapját mégis az egész nemzeti élettel való összefüggésében bírja: a súlyban, amely az egész nemzeti lét súlyát gyarapítja és egyensúlyát biztosítja, — a szerepben, amely ez alföldi metropolis kulturális és gazdasági vezér­szerepének kidomboritásában, — a hivatásban, amely a műveltség fölénjének a nemzeti létre gyakorolt ¿onzcrváló es exptr.siv hatalmával »rinte transcedentális erével megnyilatkozik. - Gróf Klebelsberg Kunó e város számára je­lentette, — jelenti és Jelenteni fogja időtlen-időkig azt a különleges, élő — hatékony — szegedi le­kiséget. Ez a lényeg biztosítja itt különösképen az 0 maradandóságát méginkább, mint a nagy­szerű alkotásokba kővesült befejezettségek. Ez a lelkiség nekünk az eleven példa, az állandó buzgó erő-forrás és a folytonosan hangzó tanitás. Ez a mi nagy kincsünk és örökségünk Tőle. Ezért illeti öt az eljövendő szegedi korok és nemzedékek kü­lönös hódolata ég hálája. Ezeknek az érzéseknek kőbe és ércbe örökítése a fogadalmi templom gyönyörű emléke. Ez az emlék a maga méltóság­teljes némaságában is beszédes adóslevél egy adós­ságról, amelyet mi kiegyenlíteni soha nem tu­dunk, hódoló hála állandó megnyilatkozása ez az emlék a nagy lélek iránt, amely reánkhagyta csodás kincseit; ám épp ott a hála templomában imádságos hála is ez az emlék az Egek Urához is, amiért e várost megajándékozta ővele. — Ez a mi mai ünnepünk — fejezte be a főis­pán megnyitó beszédét — ezeknek az érzéseknek lesz magasba szárnyaló himnusza — és hogy en­nék az igéi méltó ajkakról hangozzanak: kéré­sünkre József főherceg tábornagy ur — akinek a lelke a szegedi lelkek megindulásaira mindenkor oly áldozatos készséggel és összhangzó megértés­sel tud reagálni — volt kegyes eljönni közibénk. Az 6 szava át fog elevenedni előttünk Szeged nagy patrónusának monumentális egyénisége, mint ahogy az ihletett művész hangszerén átszűrve megelevenednek és uj szint és értelmet nyernek egy másik nagy zsenijének alkotásai. A főispán ezután helyet cserélt József fő­herceggel, aki több, mint egy óráig tartó em­lékbeszédet tartott gróf Klebelsberg Kunorol. Beszédében igy kezdte: József főherceg emlékbeszéde — Nehéz föladat eralékbeszédet mondani, mely méltó legyen Magyarország nagy kultuszminiszte­réhez, gróf Klebelsberg Kunohoz. Ha mégis vállal­koztam erre, azt az iránta érzett őszinte tisztelet és meghitt barátom iránti mulhatlan bála érzete váltotta ki belőlem, annak ellenére, hogy érzem, hogy ezt a kegyeletes tevékenységet tán más, jobb szónok tőkéletesebben, hatásosabban végezhette volna, mint én, mert az én egyszerű szavaimból nem szónoki fény és páthosz, hanem egy hálás szív meleg érzelme fog csak áradni, kihangzani, mely keresetlen szavakkal, tények fölsorolásával kiván neki, a nagy hazafinak, egyszerűségében meggyőző emléket állítani hallgatóim lelkében. ÉLETE — Gróí Klebelsberg Kuno Magyarpécskán szü­letett, 1875-ben, — folytatta a főherceg. — Közép­iskoláját Székesfehérváron végezte ezután jogot hallgatott a budapesti, müncheni, berlini egyete­men. a párisi Sorbonne-oo pedig államtudományi tanulmányokat folytatott. Pályája kezdetén sze­rény tisztviselő volt, báró B á n f f y Dezső mi­niszterelnöksége alatt a miniszterelnökséghez ke­rült, majd Tisza István gróf alatt osztálytaná­csos lett. 1910ben a közigazgatási bírósághoz, 19t2-ben a hatásköri bírósághoz került. Az óllam­igazgatásbtn gróf Tisza István veietése alatt nőtt naggyá. Ti»za bizta rá a külföldön élő magyarság nemzeti védelmének megszervezését, fa ezen a téren elért rendkívüli eredményei alapján nevezte ki Tisza előbb a kultuszminisztériumba államtit­kárnak, később pedig saját személye mellé, a mi­niszterelnökség államtitkárává. Baráti körökben Klebelsberg sokszor rámutatott arra, hogy ő Ti­szában látja és tiszteli az államférfiúi hivatottság eszményi példaképét. Tisza eszméinek hű hordo­zója volt mindig és azokat az előrehaladó tor szellemével törekedett ősszbangzásba hozol. A CSELEKEDETEK EMBERE — A gondviselés a magyar nemzet legválságo­sabb éveiben adta kezébe a magyarság kultúrájá­nak irányítását. Gróf Klebelsberg nem volt az az ember, aki csak tervezget és ígérget, « a csele­kedetek embere volt, aki terveit a legszívósabb kitartással és többnyire hihetetlen gyorsasággal »<« la valósította. Országos érdekű ul oaay célo­kat szolgált lelkes hittel és öntudatos kitartással, ö maga mondta: „Uj nagy célkitűzések előtt ál­lunk és ezen célok között talán a legfontosabb, hogy a magyar műveltség toronymagasan emel­kedjék Kelet-Európa népei fölé. A nagy államfér­fiú példátlan eréllyel leküzdött minden akadályt, hogy terveit megvalósitsa és a művelődés szolgá­latába álló intézmények hálózatát megteremtse és olyan szervezetbe foglalja, amelynek együttes mun­kája biztosítja a magyarság helyét Európa szá­mottevő népei között akkor is, ha fegyveres ere­jéből teljesen kivetkőztették, ö optimista volt és hevesen küzdött a magyar Jeremiások kishitűsé­ge ellen, mert a kishitűséget a nemzet elleni bűn­nek minősítette. — „A tudás erejével döngetjük a trianoni bör­tön ajtaját és a szellem szavával hirdetjük a vi­lág nemzeteinek a magyar igazságot!" — mondot­ta egyik beszédében. Midőn a klinikákat talpraá'­litotta és egyetemeket létesített újból, lelke mé­lyéből tört fel a sóhaj: „Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról, melyen Európa nemzetei robognak előre egy ma még beláthatatlan fejlő­dés hihetetlen távolságai felér — Munkássága — mondotta ezután József fő­herceg, — harmonikus egységbe foglalta a nemze­ti kultúra minden ágazatát, a legmagasabb tudo­mányoktól a legalsóbbfoku népoktatásig. Ezután vázolta alkotásainak eredményeit, mun­kásságának egyes állomásait. — Ellátogat Stockholmba, Varsóba, Helsinkibe, Berlinbe, Rómába és Bécsbe, mindenütt előadá­sokat tart, melyek mindegyike a magyar hazafias irodalom megkapó műremeke, meggyőző erejük a magyar igazságnak megdönthetetlen erős várai! ö a magyar eszmét megható hűséggel tudta a ri­deg idegen lelkébe csepegtetni, barátokat szerzett nemzetünknek és sok kétkedő külföldit meggyő­zött igazunkról. Előadásaival elévülhetetlen érde­meket szerzett és fe| nem becsülhető szolgálatot tett Magyarországnak. József főherceg most három mondását idézte a Költözkö dfitWk Méfus l én a volt Próféta Kfrisz ueesi hn yisft. gébé. aktáram*: megfelelő árban árusí­tom. A. B. C. utalványra részletre is e?ő!eg nél­kül. Aranyat, ezüstöt, régi pénzt, záloir'e^yot ma­gas árban vestek Ora-, ékszerjavitss olcsón, SSELéí TÓTH órás nagy kultuszminiszternek, amelyeidet Tarsóban, Berlinben és Rómában mondott ALKOTÁSOK — Itthon fölavatja u •!** 38 tanyai ¡»kóláját, — folytatta ezután beszédét. Megnyitja 'a szépmű­vészeti mozeum uj gyűjtemény osztályát. Megszer­vezte a Testnevelési Főiskolát. 1928-ban 1800 népkönyvtárt létesít, • 8 osztálya népiskola meg­valósítására törvénytervezetet dolgoz ki. 1929-ben megnyílik a római Collegium Hungaricum. Itthon 47 mezőgazdasági népiskolát és sok elemi népis­kolát épit. 1930-ban Szegeden, Magyarország kor­mányzója és az egész magyar hivatalos világ Je­lenlétében fölszentelik az 5000. néptakolal épületet. Akkor szentelik föl az 6 büszkeségét, a fogadalmi templomot, avatják a Templom-téren a nemied emlékcsarnokot. — Tiz évig volt Magyarország kultuszmininte­re, de alkotásai messze túlszárnyalják azt, unit ezen a téren más nagy államférfiak tiz ér alatt alkotni tudtak. ötvenhét évet élt, de egy évszásadnyf­nál többe« dolgozott. Müvei évszázadokon át fogják hirdetni nagy ma­gyar lelkének hatalma« elgondolásait és a lesúj­tott nemzet egészségesebb életrekeltésének ma­gasztos munkáját, melyet ő Ül érv alatt végzett. Az iskolák, egyetemek, kollégiumok, U itteni nagyszerű alkotásai, moseáli* gyűjtemények mind az ő igaz magyar elgondolását szolgálják, még halála után is folytatva az ő nagy munkáját a magyar feltámadás boldogító eszméjében. — Lemondása után csak hivatalos munkája szűnt meg, hivatásos tevékenységét erős akarattal és meggyőződéssel tovább folytatja. Ebben még betegsége sem tudta meggátolni, Mint az Alföldi Bizottság elnöke fáradhatatlanul dolgozik, az Al­löld problémáinak megoldása érdekében. Vezér­cikkei széles látkörű, mindig helyesitéletü elgon­dolásaival a vasárnapok legértékesebb irodalmi eseményei voltak. „MŰVÉSZET NÉLKÜL ELKÉPZELHETET­LEN A GAZDASÁGI SIKER." — Hogy milyen jelentősége és hordereje van és főképp lesz nemzeti szempontból az általa létesí­tett több, mint 5000 iskolának, arról itt beszélnem fölösleges, mert azt mindnyájan tudjuk és érezzük. Hiszen kultúrpolitikai küzdelmeit az a gondolat hatotta át, hogy: „lenni, vagy nem lenni ó# műve­lődni, nálunk teljesen egyértelmű. A gazdasági élet egyes tényezőitől többször hallottuk, — irja ő, — hogy a kultura luxus, hogy előbb gazdagok­nak kell lennünk, csak azután Lehetünk műveltek, hogy nem bírjuk azokat az anyagi áldozatokat, amelyekre a más nemzetekkel való művelődési verseny sikere érdekében szükségűnk van. Sze­rintem inkább az a tétel igaz, hogy műveltség nélkül elképzelhetetlen a gazdasági siker.* — Mindenre kiterjedt gondoskodása, mindig ab­ban a magasztos irányban, hogy az annyit szen­vedett és egy jobb, boldogabb jövőre legméltóbb magyar népet erős karral, bölcs előrelátással tényleg ezen jobb jövő biztos ösvényére vezethes­se. Közoktatás, népnevelés, népegészségügy ¿9 népjólét minden legapróbb mozzanatát fölkarolta és a legalaposabb tanulmánvok alapján előbbre vitte. AZ alföld — A nagy magyar alföld felvirágoztatása volt az ő kedvelt terve és ezt megható lelkesedéssel szolgálta utolsó leheletéig, mert ugy vélte, hagy éppen ez bizonyos fokig el van hanyagolva és de­rék népének erőteljes fejlesztése az országnak egyik legfontosabb és legégetőbb problémája, amely az ország jövűjére a legmesszebbmenő meg­erősödést jelenlheti, ha komolyan é< ¿laposan hoz­zálálunk ezen olyan lélekemelőén szép föladat megoldásához. O látta, hogy alföldünk derék á«

Next

/
Oldalképek
Tartalom