Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)
1935-04-12 / 80. szám
T935 április Tí9tCMKGfAPORSZ&G 5 j«M (K»r»ra érdemes népón a legsürgősebben giteni kell, mert a mai viszonyok nem méltók az eser tüzpróhá« magyarhoe. Az Alföld fölvirágoziatásának gondolatával függött össze azon törekvése >s, amire rajta kivel még felelős magyar áh még csak nem is gondolt: a helyes értelusah»» fölfogott decentralizáció megvalé^itáe». NAGYSZBGED • < Ifegysaeged és Vsgydfbreoen gondoltának főNeteiPvel — folytatta József főherceg — és megvaióeitására irányuló törekvéseivei est a célt akarta saoigáhas. A helyes decentralizációt és az Alföld hnUmráKs szmvooa Iának fölemelését. „MmiiyK siránkoztak nálunk — irja egyik cikkében —, különösen a kiegyezés korában azon, hogy hódoltság idején elmaradt alföldi magyarím snrreiődesi szintje aiacsonv ós csak nagyon Jaana« emelkedik. De nem gondoltak arra, hogy a najútos földrajzi egészet alkotó vidékek, tájak, ornágnészek egyetem nélkftl magasabbrendü kultnkális egéssaé nem fejlődhetted A szegedi és a debreceni egyetemnek — tori a szakelőadások jeJcotfségén — az Alföld leikét, az Alföld kulturájM k«H képviselnáök és ezit a hivatást helyettük a MoRipAn? c^yctow' BÖfll végezhetné el." „PAZARLÁS.. — Sokat kritizálták — mondta most a főherceg — és szemére vetették, hogy paaaroL De ezek hsnfc rövidSáitó kiszőiások voltak és sokszor a tények igen feHHetes ismeretére voltak alapozva. Azt kérdem est, hogy mire adja ki a kultuszminis«J«r a rendelkezésére bocsájtoit pénzt, hogy ha nem a nemzeti eszme megerősítésének egyedül szolgáló és a magyar kai tarát a versengők közül előre szökeltető népnevelésire, népfölvirágoztatásra? Hol volna az a pénz ma, hogyha nem fektette He volna maradandó kaltureélokra? — Bizonyosan » kiadások tengerében, vizcseppbént enyészett volna <t azt a pénzt befektette a lelkek fejlődésében, » haaafisághan, a homwsereteithen ezerszeresen kamatozó népneveiéibe és a megjár kulturát hirdető tudományos intézményekbe, a külföldön a magyar eszmét valló Collegiwmokba! — Mindez nem veszett el és a fe*ámadis erkölcsi tőlkéjét. — mely minden pénznél becsesebb, szaporítja, ö a magyar jövő megalapozásának köveit rakta 1« ott, ahol talán ma homok volna, ha ő nem feji ki ilyen nagy és előrelátó munkát. — Különben a takarékosságról elvként kiszegezve azt irja: „Soha nem fogom a takarékosságot ngy felfogni, hogy sötét és mii tolt tantermekben nyomasstó levegőben tartsam * magyar ifjnságot, hogy klinikákon elavult Röntgen-gépeik legyenek, hogy egyetlen technikánkon elavult konstrukciókon tanítsák az uj gépészmérnök nemzedéket, hogy hiányozván a tanszék mellett a folyóiratok, ne vegyünk tudomást a legújabb kutatásokról és vívmányokról." — ö nemcsak beszél* és irt, hanem teremtel I, alkotott és alkotásaival felbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyar nemzetnek Alkotásainak nagy része azonban olyan, hogy i*ak hosszabb idő mulva fogja teljes nagyságába« érvényesíteni elgondolásait és áldáadu* gyümölcseit meghozni. Ezért érzem és tudom, hogy későbbi nemzedékek áldani fogják emlékét és minden bántalmat, csipkedést, mely oly fájdalmasan érintette őt, jóvá fognak tenni, mert neve és emléke mindig jobban fog (rilágitaai történelmünk legszomorúbb korszakából való kibontakozásunkat megörökítő lapjain, mert o nem a jelennek dolgozott, hanem az eljövendő boldogabb Jövőnknek AZ EMBER. — Jószívű, aranyos lelkületű ember volt, akinek érzékeny lelkében minden támadás — bár nem mutatta — tüskét hagyott hátra, mely soká bánttota. Ha elgondolásai megérés re találtak, boldogan sugárzott aktiv nemes lelke. Minden helyzetben bölcs tanácsadó és higgadt, csodálatos világos ítélőképsséggel biró, mindem körülményék között megbízható, hűséges barát voK. Bizalmas beszélgetésekben, családi, jogi, politikai, külpolitikai kérdésekben az ő messzetekintő, mindig alapos és józan fejtegetései, melegen érző jóságos szivének sugallatai engem megkaptak és sok esetben mélyen meghatottak. Az volt mindig a benyomásom, hegy ö a nehéz helyzetbe jutott embertársainak — Ma mikor megyéspüspök urunk felszentelte a síremléket, — fejezte be egyórás beszédét József főherceg — a« volt az érzésem, hogy egész Sceged, a nagy magyar AlföM és vele egész Magyarország a nagy halott sírjánál virraszt és lélekben egyesülve, hálásan tekint az örökkévalóság felé, ahová 6 örök nyugalomba vonult vissaat — Gondolataink elszálltak mindenfelé, ahol az 6 mindig humánus, a magyarság nép javát célzó és elősegítő alkotásai hirdetik hazafias lelkének előrelátó nemzeties elgondolásait. Hálás szívből sóhajtottunk föl, hogy bizony igaza volt, midőn azt állította, hogy megnyomoritottságunkban, esonkaságunfcban, fegyvereJenségünkben, kifosztottságunkban, úgyszólván egyetlen fegyverünk a magyar kuliura, a népnevelés, a tudomány oly fokú fejlesztése, mellyed a versenyt felvenni nem lehet, mely oly magasságban tartja mindig nemzetünket, hogy annak színvonala, mint a templomtorony, kimagaslik a falu sárviskói fölé. — Gróf Klebelsberg Kunó a nagy kultuszminiszter, Szeged képviselője, díszpolgára és hűséges jóbarátja, aiz Alföld, — az ő szeretett Alföldje ölében nyugossza örök békés álmáit. Szeged fogadalmi templomában, az Alföld nagy metropolisa szivében, a hálás saeretet virágcsipkés szemfedője alatt pihen és ha megkondul a hősök harangja, az 8 nevét is hirdeti a hazáért elesett bősök mennyei babérral koszorúzott neveivel együtt. — És most, midőn a városházának harangja megcsendül, mi akik itt egybegyűltünk, hogy az ő emlékének szenteljük hálatelt gondolatainkat, felemelő érzelemben egyesítjük lelkeinket és ajkunkról elrebben a bensőséges fohász, melyet bizton minden igaz magyar velünk mond el: „Áldott legyen e nagy magyar hazafinak és alkotónak emléke!" A nagyhatású emlékbeszéd után dr Pálfy József polgármester emelkedett szólásra és többek között ezeket mondotta: — József főherceg emlékbeszéde — mondotta — a maga teljességében tárja elénk a veszteség nagvságát, amely Klebelsberg Kunó gróf korai elvesztésével a magyar nemzeti kulturát sújtotta. De egyben rámutatott Klebelsberg Kunó grófra, mint a korát túlélő alkotóra, akinek áldott keze nyomán a magyar nemzeti kulturának még sokszor megujuló dus aratása lesz. Ez a város önmagát becsüli meg, amikor hioen áp.olja nagy jótevőjének emlékét. — Indítványozom — folytatta —: mondja ki a közgyűlés, hogy József főherceg tábornagy ur királyi fenségének mélységes köszönetét nyilvánítja a nagyértékü emlékbeszédért; elhatározza, hogy azt egész terjedelmében minden idők okulására jegyzőkönyvbe iktatja; köszönetét nyilvánítja HóPasztőrözött tejszínből készült KRÉM SUT Központi Tejcsarnok rí. fiók tej csarnokaiban. mari Bálint kidtuszminiszter urnák amiért a fogadalmi templomban felállított művészi kivitelű emlékmű létesülésót a kultusztárca hozzájárulásává* lehetővé tenni méltóztatott, köszönetét nyilvámitja a Klebelsberg.emlékbizottság tagjainak, akik as emlékmű létesülésével és a mai emlékünnep megrendezésével járó előkészítés fáradságos munkáját végezték; köszönetét nyilvánítja Kertész K. Róbert ny. államtitkár1 és Óman Béla képróircwvészeti főiskolai tanár uraknak az emlékmű tervezése és kivitele körül kifejtett önzetlen fáradozásukért; köszönetét nyilvánítja a királyi fenségeknek, a kultuszminiszter ur őnagy méltóságának, az egyházi, katonai és polgári dignitáriusoknak, a tudományegyetemeknek, a Tudományos Akadémia és az összes tudományos és kulturális intézményeknek, akik emlékünnepünkön való tnegjelené sükkel városunkat megtisztelni és ezzei együtt kifejezést adni méltóztattak. — És most, a mint Józseí főherceg beszédében oly szénen irondot-a, negkondul a városháza öreg harangja, mely ércszavával annyiszor hirdette már e város örömét és bánatát, kegyelete* emlékezésünk a harang szavával szálljon az örök Mindenható felé, hogy ne több gyászt hirdessenek már a magyar harangok, hanem egy jobb és boldogabb jövő hrosvéti vigaszát, a magyar feltámadást. Az indítványokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, miközben megkondult a városháza harangja és két percig emlékezett mélyzengésű sírással a város nagy halottjára. Amig a harang szólt, a díszközgyűlés közönsége néma csöndben, felállva fejezte ki kegyeletét a nagy alkotó emléke iránt. Amikor elhalt a harangszó, a tanácsteremben felhangzott a gyermekkórus. A belvárosi elemi iskola növendékei énekelték el Kőhalmi-Balázs „Mi nem feledtünk" kezdetű alkalmi énekét Weller Károly karnagy vezényletével. Ezzel befejeződött az ünnepély, amelyről a rádió helyszíni közvetítést adott. A közgyűlés résztvevői eltávoztak a közgyűlési teremből. A főhercegeket és a kultuszminisztert Glattfelder püspök látta vendégül szükkörü ebéden. A kék főherceg a kora délután autón utazott vissza Budapestre, Hómon Bálint kuHu&znriniszter repülőgépen hagyta et a varost-. Vasárnap öt bizottság előtt kezdődik az OTI választás Minden Oll-íag a lakásához legközelebb eső helyiségben a&i V* fiikos szavazatát (A Délmagyarország munkatársától.) A Társadalombiztosító Intézet szegedi intézel ónéi befejezték az előkészületeket a vasárnapi és hétfői választásokra. Több mint 20.000 szavazóigazolványt kézbesítettek szét az OTI tagjai számára. Vasárnap reggel 8 órakor öt helyen kezdődik a szavazás. Az első ssavazatszedő küldöttéi: az alsóvárosi iskolában működik. Ennek a küldöttségnek att elnöke dr. Molnár János OTI segédtitkár, helyettese pwlig Várhalmy György segédellenőr. A második szavazatezedő küldöttség helye « móraváros r iskolában \f*t, az elnöki teendőket itt dr. Harmaízy Simon Béla aegédtbgalinazó látia eJ, hehetlese Vermes Albin számtiszt. A Mérey-uceai leányiskolában k*2 a harmadik saavazatszedó kii Mottó?, melynek elnöke dfcr. Ocsfejy Köfhffl tfÜ. faagyé helyettese Knob Alajos tanácsos. A negyedik M»-> vazafezedő küldöttség a S:entgyőrgy-t&t híoéábm ^ működik, elnöke dr. Adamkovich Nándttr aaígédtitkár, helyettese Mások Ferenc elerKÍf. As ötödik 8aavaMLtszedő főküldöitség helye az OTI Tisza Lajos-bdrufi lesz, itt az elnöki teendőket dr. Baár Jenő aliga»-: gató látja eJ, helyettese dr. Hangitiay János helyettes aligazgató. A szavazóigazolványokkal ellátott OTI-tagofe « lakásukhoz legközelebb eső szawzóhelyiségb-n gyakorolhatják szavazati jogukat. Mindenki abban a választó rsoportban szavas, amelyikhez tartozik, igy például a tisztviselők a tisztviselői csoportban, az ipari munkaadók a kisipari munkaadók csoportjában, az ipari munkások *z ipari rounkáscsoportban, a háztartási munkavállalók a háztartási csonortban, a munkaadók pe<% a há«i