Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-03 / 52. szám

1 & ELM AGYAKOK SZAC ——————————• __ JJKOED, AserkeMtMéd. Somoqyl ncea Teleion: 23-33.- Kladóhlviiíal „"•OöakönjrrtAr «• JeoThroíto t Am« , 8- Telelőn : 13-OA. - Nyomda a Wtw «>«-c-j- io. Telefon • 13-e«. Té»1r«li 'ívtlclm : nélmngyaromAO Sfeaert Vasárnap 1935 március 3. Ara 16 flUér XI. évfolyam, 50. sz. CLÖFIZETES: Hafonto helyben 3.JO j VUAken e* Bndapeften 3.0(1. icUltttlcWn Ö.-AO penoo. - Eoye* Are h«k»i­naplO, vaMr- ésUimeonanlS !tll. Hl' deMiek lelyAine lartia *x«-r»r»*. Mro e lenlh hCttO ttl»élelévei ow->pfi)n -eggeT Néma ország . Ismerik a néma hegedűt ? A hegedűt, áme­nek nincs teste és nincs hangja? Ennek k aef?edünek hangját csak az hallja, aki ját­J?. fajta, más nem hallja senkisem. Csak ' 8 fülét rászorítja, az hallja meg, hogy i "Ven hangok szakadnak le a húrról, milyen W?°1<at gyötört ki a hegedűből „a nyűtt lJ10 • Valamikor tanuló gyerekek számára ^'tettek ilyen néma hegedűket. ^ a kormányrendelet, amelyik minden ban1 gyűlést betiltott ebben az ország­n- néma hegedűvé alakitja a !?zet lelkiismeretét. Ennek a e, mi indoka, mi szüksége volt ogy kibocsássák ezt a rendeletet, teí!^' n'ncs tilalom, amelyik meg tudja álli­Jj. 8 lélek mélységéből feltörő sóhajt, — v ezer ember sóhaja mennyi­^j'efősebb, mint ezer ember or~ fe. asa. Vannak tekintetek, vannak arcki­gj^ek, vannak anekdoták, amelyek hüsé­gjrbb kifejezői a népiéleknek, mint a nép­fa"lesek egyhangúlag elfogadott határozati Sot ^ tilalom elnémíthatja az orszá­s^? néma hegedűvé nyomoríthatja a nem­,'ek Stradiváriusát, de ha a csodahang C. 8 hall gat, a néma hegedű hangját Wg ftZolc hallani, akik az elnémított lelki­jJ f^tre ráhajolnak s rátéri tik szivüket a úr6* szivére I óltljf ' 1,MiA/\.OUŰOUIV W IVIIU^.VVW., , ty r.ecl("Er csak válságos időkben ad­^zé 9 nemzoti közbékesség oltalmára ? Az ítú, ?8yö!és hallgat s most hallgasson az or­1(}]Vs? A válság rendszabályai válság nél­V^lj.5 a válság hangulatét idézhetik fel s a •tífy P'haneulat nem a béke és bizalom ter­Mi voh az a parancsoló szükség, A pJ^t az országtól vonta meg a szót ? ^íta/i ' ^y^'ásek vitáját egyszerűen bere­« — átveheti a tücsök csendes biro­azt a birodalmat, amelyik eddig a H^1 demokráciát s a szabadságjogokat \ ^hbségi párt a szentesi gyűlésre készült, Vy,- fyölésre, amelyik nagyjelentőségű és ^y^retü manifesztációként az SÍZ?8 pártnak és Bethlen Istvánnak a !eg­K%esebh viszonyát volt hivatva bizo­i^léfif, i a kormány tilalma most ennek a megtartását is lehetetlenné tette. S ,Ss part e,n3k5 fanácsa határozta el fe,Sl gyűlést, ennek a gyűlésnek az lett S^ozt ^ ' bofry a nemzeti közvéleményt 4káwSsa' vezesse és irányítsa, ez a gyü­%sttna .visszaverni " " ' • iiK* ' « a Bethlen István ellen uln: fámadásokat s akart elégtételt szol­volt miniszterelnök személyének és * ^o5nak" S a kormány rendelete foly­X a gyűlést sem lehet megtartani. 1* 8 rr. - ardt Tibor tiltotta volna Nt Y,odik szentesi gyűlést, a > lf>v^' or sem lehetne helyeselni, de £ elle* ,L érteni. A támadás az egységes ta Is 3eth]e > nyilvánossága előtt azt , A í m.ár hetek óta készülődnek. t;; kjünk természetesen sem B e t K­a megtámadott, de védeke­fi- e'enné tett egységes párt miatt nem f" a fejünk és fái a szivünk a z e 1 n é­mitott országért s bánatos létekkel nézünk minden szabadságjog felé, amit a mai idők szelleme kérlelhetetlenül és — megfontolatlanul nyel el. Az ezeréves alkot­mány pilléreihez ragaszkodunk, — hirdette nem egyszer helyesen a miniszterelnök, de hogy az ezer esztendős alkotmány védelmé­hez miért kell elnémított országot, erre a kérdésre hiába sürgetünk választ. A központi hatalom tökéletes uralmi apparátussal ren­delkezik, miért kell elnémítani az országot, milyen érdeket, kinek nyugalmát zavarhatta akkor a polgárságnak az a joga, hogy össze­jöhetett politikai kérdéseket megbeszélni. A kormány hatalma független attól, hogy a politikai nemzet tagjai népgyülésekre össze­jöhetnek-e, vagy nem. Ha gyöngítette a köz­ponti Katalom erejét, ha nem fenyegette üres szavakkal sem az általános nyugalmat, nem látjuk he, hogy miért kellett olyan elhatáro­zásra jutni, amihez eddig csak háborús nyug­talanságok, válságos lelki epidémiák nyújt­hattak alapot. Minél némább az ország, annál hangosabb minden jaj szava. Mi­nél nagyobb a csönd, annál hangosabb a sut­togás. A bátran kimondott szó még soha felfordulást nem okozott, de titkos sugdosá­sok, elfojtott sóhajok, vissza szorított jajsza­vak a történelem kerekét nem egyszer moz­dították már ki véres tengelyéből. Az ország nyugalmat és békét akar, ezt a nyugalmat s ezt a békét még a nyugalom és béke őrzé­sével sem szabad megzavarni. Véres katonai forradalom Görögországban PlastSras volt a hadügyminiszter a zendülök élén - Re­pülőgépek bombázzák az összeesküvők hadihajóst ­Ostromállapot Athénben ^ ^m-r,hanírzott' 8 tamadas Bethlen Ist­k * Berki és tekintélye ellen volt irányit­"z István hivei nem adhatják meg *t rs2at» .2 2 .jam. . _ Athén, március 2. Tegnap este a hadsereg egvrésze puccsot kísérelt meg. A felkelők ha­talmukba kerítették az arzenált és több hadi­hajót. A kormánycsapatok felvonultak, a zen­dülők egyrésze heves harc után 'éjfél tájban megadta magát. Az összeesküvés részleteiről a következőket jelentik: A kormány már kél hónappal ezelőtt tudo­mást szerzett arról, hogy elbocsájfott tisztek, akik a Venizelosz-pánhoz tartoznak és Plas­tiras tábornok rendelkezéseit követik, zendü­lési mozgalmat készítenek elő. Tegnap a zendülők elsősorban a saslaminei arzenálban bukkantak fel, ahol rövid harc után elfoglalták öt hadihajé fedélzetéi. Ugyan, ebben az időben Athénben minisztertanács ült össze, amely elhatározta, hogy ostromálla­potot hirdetnek ki. Ezekután az athéni katonai iskolánál u jabb zendülési kísérlet történt. Mintegy 15 elbocsáj­lott tiszt a liga több polgári tagja kisérefében behatolt » katonai iskolába. A harmadik zen­dülés? k érlet egy athéni kaszárnyában történt. Itt mintegy 15 Plastiras-párti tiszt rajtaütés­szerűén megszállta a kaszárnyát. A kormány a fegyverek letételére hívta fel őket, ellenállási tanúsítottak, mire a csapatok megindították a tüzelést. Éjfél után fél 2 óra­kor a lázadók megadták magukat. Reggel a kormánycsapatoknak sikerült aa arzenált visszafoglalni. Az öt fellendült hadihajónak sikerült ki­fúrni a nyilt tengerre. Repülőgépek üldözik a hadihajókat. A kormány elrendelte, hogy a repülőgépek mindaddig bombázzák a hajókat, amíg azok nem adják meg magukat, vagv el nem pusztul­nak. Kréta sziget kormánvzója rádió utján fi­gyelmeztette a lázadók vezérét, Demastrikez tengernagyot, hogy amennyiben a hajókkal a parthoz közeledik, a kalózoknak kijáró fogad­tatásban részesül. A kormányzó felszólította a szigeten tartóz­kodó Venizeloszt. hogy foglaljon állást a zen­düléssel szemben. Caldaris miniszterelnök utasítására a kor­mányzó közölte Ven izei osszál, hogy a kor­mány a népszabadságok védelméért a végsőkig fog küzdeni. Naspy érdeklődéssel várják a képviselőház keddi ülését Eckhardték és a keresztény párt "r'affi'áaspt Érdekes fordnIatra számíHnof ^f . pártban, hmeirte, úS^ 8 ,kere®t6n' <*** budapesti lap H^^Ll&T £ lentefte be, hogy Eckhardt és a keresztény­párt közölt bizonyos megegyezés jött létre Uev latszik, hogy a megegyezés mégsem telies mwrinviben a kereszténypárt igen tekintélyes tagjar tütakozasra készülnek. A pártban már hosszabb ido óta lappang bizonyos ellentét a ket szarnv kozott. A többség megállapíthatóan Meglepetésszerűen érte a oolitikai életet az; •H

Next

/
Oldalképek
Tartalom