Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-08 / 32. szám

DEMAGYARORSZA SZEGED, SserketcUMeg: Somogyi ucco 22„l.em, *1 elcton: 23-33..-RlodóhlVBtaI k tdciQnk Bnyrthr é* fegylroda s Arad] ucea 8. Telelőn i IMM^Nyomd«! LMw Llp6< ncce 1». Telefon ; Tévlrntl «t .evelclm : DélmeoyoíorMAo seeoeii Péntek, 1935 február 8. Ara «0 fillér XI. évfolyam, s®. BLdFlZBTÉS: Havonta helyben 3.211 V!d«ken «• Badapetten 3.00,KtlIi»Id«n 0.40 nenqO. * Egjre* »zAm Ara hétkitz­nap 10. raiAr- «* llnneonap lft <111. Ulr detétek (elvefele farlta »zerlnL Me»»!e lenik hel(A kivételével nnoonin reqonl Építkezés Építőmesterek és kőművesmesterek évti­zedekre visszanyúló tapasztalatai szerint Sze­geden körülbelül március elseje az az idő­pont, mikor meg lehet kezdeni komolyabb fagy veszedelme nélkül az építkezéseket. A régente sokat szidott, mostanában sokszor visszasirt boldog békeévekben ilyenkor, feb­ruárban kezdődött meg a mozgolódás, kez­dődtek meg az előkészületek az építkezési kampány megindítására. Az építtetni szán­dékozók tárgyaltak a tervezőkkel, az építő­mesterek készítették a terveket, a kőműves­mesterek és pallérok szerződtették a munká­sokat, hogy még a javából válogathassanak és ne akadjanak meg, mikor az első ásónyo­mot kell kiemelni a földből. Az iparos kal­kulált és készülődött, hogy kivegye részét a tavasszal meginduló munkából. Fölöslegesnek látszik annak az unosuntig hangoztatott igazságnak az ismétlése, hogy harminc, sőt negyven iparág érdekei fonód­nak össze az építőipar sorsával. Az építőipar egyike azoknak az ős-iparágaknak, amelyek más iparok egész sorának biztosítanak mun­kaalkalmat és kenyeret, ha — nekik maguk­nak van. Ha van építkezés, dolgozik az ács, az épületasztalos, a lakatos, a tetőfedő, a bá­dogos, a vizvezetékszerelő, a szobafestő, a parkettás, az üveges és távolabbi vonatko­zásban van munkája a bútorosnak, aki az uj lakásokat berendezi és a kereskedőnek is, aki ezeknek a lakásoknak ezer, meg ezer kü­lönböző szükségleti és felszerelési cikkeit szállítja. Nem csoda, ha mindenütt, ahol mesterségesen akarták a megdermedt üzleti életet uj életre kelteni a gyógyítás eszközei között első helyen szerepelt az épitőipari te­vékenység megindítása. Abban nem volt kü­lönbség Anglia kormánya, a szovjet, Musso­lini és Hitler között, hogy a legelső be­gyűjtési hiteleket az épitőipar szá­mára folyósították. Hogy állunk most az építkezések megindí­tása tekintetében Szegeden? Két számottevő középitkezés van kilátásban, az egyik a ta­nitói internátus megépítése a Boldogasszony sugárut és Gizella-tér sarkán, a másik ennek közvetlen szomszédságában, a társadalom­biztosító intézet szegedi kirendeltségének uj székháza. Mindkettőre feltétlenül szükség van, mindkettő esztendők óta megvan már — igéret formájában és mindkettőt epedve várják mindazok, akik tudják, hogy csak ilyen mesterséges eszközökkel lehet valami elevenséeret belevinni ennek a városnak szo­morúan dermedt gazdasági életébe. Lehet és szeretnénk is remélni, hogy ebben az esz­tendőben nem fog növekedni a csalódások hosszú sorozata. Lehet, hogy meg fogják építeni ezt a két objektumot. Bármiként is álljon azonban a dolog, azt már meg lehet állapítani, hogy a tervezgetések mai kezdet­leges állapota mellett aligha lehet számíta­ni arra, hogy ez a két munkálat már a t a v a­s z i építkezések sorában szerepeljen. Más számottevő munkára pedig nincs ki­látás. Nagyobb épitkezés tavaly sem volt, de tavaly az épitőipar és a vele kapcsolatos iparágak mégis szépen voltak foglalkoztatva. Az a kétségtelenül jelentős adókedvez­mény, amelyet a pénzügyi kormányzat a ta­tarozások és modernizálások számára bizto­sított és lehetővé tette azokra, hogy akik ilyen munkákat hajtatnak végre, a befekte­tett összegnek hatvan százalékát négy esz­tendő alatt adókedvezmények formájában visszakapják, megtette a hatását. A kamara propagandája nyomán, a városi mérnöki hi­vatal és a pénzügyigazgatóság adatai sze­rint egymillióháromszázezer p en­gő értékű ilyen munkát hajtot­tak végre. Ennek a munkának pedig a túlnyomó része a dolog természetéből folyó­lag nem anyagra, hanem munkabérre ment, tehát növelte a lakosság vásárló erejét. Amit az állam egyenes adóban elengedett, busá­san megtérült forgalmi és fogyasztási adó­ban. Az állam ezzel a kisegítő jellegű épít­kezési munkával jó üzletet csinált. Az idén ilyen munkára sokkal kevesebb a kilátás. Az állam megszorította a kedvezmé­nyek mértékét és megszigorította az engedé­lyezés feltételeit. Az ok az, hogy egyes he­lyeken, — de nem Szegeden, — az átalakí­tási és modernizálási adókedvezmények igénybevétele körül visszaélések történtek. Olyan munkákat jelentettek be, amelyeket nem hajtottak végre és olyan egységárakon számolták el a munkákat, amelyeket tényleg nem fizettek. A legteljesebb mértékben ért­jük és jogosnak tartjuk, ha a kincstár szi­gorú büntető hadjáratot indít azok ellen, akik ilyen módon akartak maguknak meg nem engedett anyagi előnyöket szerezni. De vaj­fo indokolt-e ezen az okon megszorítani azoknak a kedvezményét, akik erre támasz­kodva akarnak becsületesen munkát és ke­nyeret biztosítani önálló iparosoknak és al­kalmazott munkásoknak? Tessék megszoríta­ni az ellenőrzést és kizárni a csalások lehe­tőségét, viszont a kedvezmények mértéké­nek változatlan fenntartásával munkaalkal­makat teremteni. Az érdekképviseletek után Budapest székes­főváros ebben az értelemben interveniált már a szomorú kilátások elé tekintő épitőipar érdekében a kereskedelemügyi és pénzügy­miniszternél. Meg kell mozdulni a vidéki vá­rosoknak is, élükön Szegeddel. A munkatö­meg mellett, amely a sokkalta nagyobb mun­kamennyiségre méretezett mérnöki hivatal­ra nem nehezedik, a polgármester a két miniszterhez intézendő ilyen irányú fel­iratban bizvást vállalhatja még azt a kötele­zettséget is, hogy a mérnöki hivatal a jövő­ben is szigorúan ellenőrzi, hogy a bejelen­tett munkálatok tényleg végrehajtassanak és a számadások bemutatásánál visszaélések ne történjenek. Ezzel szemben kérje a pol­gármester a mult esztendőben életben volt, de erre az évre lecsökkentett kedvezmények teljes épségében való helyreállítását. Az ál­lam nem fog veszíteni rajta, a városra pedig életkérdés. Ha sikerül a közbenjárás, minden iparos hálás lesz érette. Továbbra is bizonytalan helyzet uralkodik a belpolitikában Kormányzó! kihallgatások — kombinációk a házfeloszfatés körül (Budapesti tudósítónk telefon,jelentése.) Az utóbbi napok politikai zűrzavara egyelőre nem­hogy tisztázódott volna, hanem e pillanatban az a helyzet, hogy a politikai élet kaotikusabb, mint néhány nappal ezelőtt volt. Senki sem tudja, mit hoz a jövő és mindenki ugy véli, hogy mindegyik pillanat nagy meglepetéseket hozhat Pozitív tény egyelőre az, hogy Bethlen és Gömbös a kormány­zó előtt kihallgatáson jelent meg és nem kétséges, hogy ez a kihallgatás összefüggőben van a zűr­zavaros belpolitikai helyzettel. Egyes hírek ar­ról íis tudnak, hogy a kormánypárt képviselőházi és felsőházi tagjai közül többen kihallgatáson je­lentkeztek a kormányzónál, hogy a helyzet tisztá­zásához ho/zájárnlnak. Aat is rebesgetik, hogy P u r g 1 y Emil a napokban ugyancsak kihallga­táson jelenik meg a kományzónál. Természetesen, arról semmi sem szivárgott ki, hogy ezek a ki­hallgatások milyen irányban folytak le, de abból a körülményből, hogy a politikai életben nagy ide­gesség uralkodik, arra következtetnek, hogy a ki­hallgatások összefüggnek a belpolitikai helyzetfel. A B e t h 1 e n—E c k h a r d t-a ff ér sem intéző­dött el és egységespárti körökben azt kívánják, ' hogy Gömbös ismeretes nyilatkozatán tulmenő­leg ujabb nyilatkozatokat tegyen, nevezetesen olvanokat, ame'vek elitélik Eckhardt támadó nyi­latkozatait és megvédik a pártot, elsősorban Bethlent ezektSI a támadásoktól. Sztranyav­s z k y Sámdor az egvséges párt elnöke csütörtökön este tért vissza a fővárosba. Egyelőre sem a párt­értekezlet. sem a Ház összehívására vonatkozó kérést nem terjesztették eléje, bár kormánynárti körökből ugy tudiák. hogv az aláírási ivek cirku­lálnak és a nagv többség amellett van. boay a nártértekezletet feltétlenül össze kell hivni és amennyiben az értekezlet nem vezetne eredmény­re. maga a oárt hivatná össze a parlamentet és az ország közvéleménye előtt vetné fel azokat a kér­déseket, amelyeket okvetlenül tisztáziandóknak tart. Gömbös miniszterelnök továbbra is hallga­tásba burkolódzik. A kisgazdapárt részéről vi­szont olyan hírek hallatszanak, amelyekről arra. lehet következtetni, hogy Gömbös és Eckhardt po­litikai barátsága nem ingott meg. Egysésespárti körökben a mérsékeltebbek azt hangoztatják, hogv fennáll ma is Gömbösnek az a kijelentése, hogy a párttal karöltve óhajtja a kormány szekerét ve­zetni. Az ellenzék megítélése szerint azonban ai helyze» nem ilyen egyszerű. Bethlen é? Eckhardt között az ellentét annyira kiéleződött, *-ogy lehe­tetlenség kettejük között bármilyen közeledés. Az ellenzéki körök szerint a kérdés súlypontja ma azon van, hogy vaijon Gömbösnek a zsebében van-e Ház felmszlató kormányzói kézirat, vmgy van-e remény arra. hogy ez a szükséges pillanat­ban a zsebében lesz? Kisgazdapárti berkekben azt hangoztatják, hogv a kormányzói kézirat Gömbös rendelkezésére fog állani a szükséges pillanatban. Ezzel szembeni az egészen komoly körökből szer­zett értesülésünk szerint a kormányzói kéziní sorsa nügv'on is problematikus és csaknem kizárt­nak tartják, hogy a jelen szituárióban a Ház fel­oszlatása bekövetkezhetnék. Ettől függetlenül az összes politikai körökben ezt hangorfatiák: ez aa élére állitotf helvzet sokáig nem maradhat fenn, már csak különüllek vonatkozások miatt sem. Likvidálni kell s jelenlegi helyzetet akár jobbra, akár balra és Gömböstől függ. melyik irányban akarin a mai helvzetet végső kifejtéséig eljuttat­ni. Politikai körökben arra számítanak, hogy ujabb kormátfvzói kihallgatások lesznek és ekkor véglegesén eldől- milyen irányban nyer megoldásit a helvzet. Egv tény a kormánv köreiben egrelőre nem gondolnak arra. hogv a Házat belátható belül összehívják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom