Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-08 / 32. szám

% Belpolitikai rendszerváltozást jósolt Eckhardt Tibor Makón (A Délmagyarország makói tudósítójától) az Uj Magyarság csütörtökön este Makón kul­lurestét rendezett, amelyen a független kis­gazdapárt egész vezérkara megjelent Eek­h a r d t Tibor vezetésével. Eckhardt délben ér­lnezíeft Makóra Hegypieg i-K i s s Pál, A n ­dah á zi-K a sn y a Béla, Szakács Andor, Horváth István társaságában. A vendége­ket a pályaudvaron nagy tömeg fogadta. Dél­után a környékről és Makóról több küldöttség kereste fel Eckhardtot, aki a küldöttségek tagjaival sokáig tanácskozott. Nagy feltűnést keltett, hogy ezalatt Hegymegl. Szakács és Horváth a makói Kossnth-párt tagjaival folytatott több órás í ináeskozást. Eckhardt Tibor a Délmagyarország ma­kói munkatársa előtt külpolitikai kérdésekben szögezte le álláspontját. — A londoni egyezményben — mondotta — bennünket érdeklő pozitívum az, hogy a nem­ietekkel a tárgyalásokat szabadon kell foly­tatni, tehát a békeszerződés határozatai azokat n^m feszélyezik és fel lehet lépni olyan kíván­ságokkal is. amelyek a szerződések határoza­taival ellenkeznek. Ez az a lehetőség, — foly­tatta Eckhardt —, amelyet a magyar kór­mánvnak alkalmas időpontban ki kell használ­nia. A mostani belpolitikai helyzet előjele an­nak. hogy a gvökeres rendszerváltozásoknak a magyar belpolitikai éleiben a revízió érdeké­hen is rövid néhány nap alatt be kell következ­niük. Ezt a rendszerváltozást és ezzel a revízió felé való haladást egy stabil, a nép akaratán épülő kormány jelentheti, amely az egész nem­zet nevében beszélhet és amelv gazdaságilag is nlvan viszonyokat teremthet, hogy mellette a belső héke. nyugalom és » egvüttmfiködés is biztositható. A kulturest után társasvacsora volt, ame­lyen többen üdvözölték Eckhardt Tibort­Eckhardt válaszában hangsúlyozta, hogv a Genfben elért sikernél foltosabbnak tartja a magyar nép lelkében felébreszteni az alvó fél­benlévő öntudatot, mert csak az öntudatos ma­gvar nép tudja kiverekedni magának a johh jövőt. Ne félien senki sem attól, hogy a ma­gyar nép. ha öntudatra ébred, felforgató irány­ba sodródik. Éppen ellenkezőleg, a súlyos iwenvedélvek megfontoltságra és józanságra tanitiák. Azt a felhívást intézte a hallgatóság­fim, hogy ápolja tovább az öntudatot, a sza­badságszeretetét és a lelkiséget. OfPMAG7APORSZSG SZEGEDI FARSANG A Menza-bál A MIEFHOE csütörtökön rendezte meg szoká­sos Menza-bálját a Hungária-kávéházban. Félti­zenegy óra tájban kezdett gyülekezni a közönség. A vendégeket a rendezőgárda fogadta és kisérte be a terembe Az elsők kőzött érkezett meg a bálra dr. Kiss Albert rektor, röviddel ezután dr. P á 1 f y József polgármester, majd Nagy­szombathy Miksa altábornagy, vegyesdandár­parancsnok. 11 órakor botosok kíséretében a diszvédnökők és diszvédnöknők emelvénye előtt Beck Éva el­mondotta a prológot, Tabán Gyula szerzemé­nyét. Ezután a következő párok a „Szegény diák­nak szegény a sora" kezdetű csárdással megnyi­tották a bálát: Török Jucd—dr. Szemző Imre, Len­gyel Éva—Kardos Endre. Landesberg Klári—Hő­nig Vilmos, Erdélyi Kató—dr. Déri Endre, Fejér Rózsa—Fonyö István. Timár Éva—Sternberg Zol­tán. Mahler Margit—Varga Andor, PoTlák Zsuzsi —Lampel József, Reck Éva—Domán Miklós. Nagy Klári—Adler János Winter Piri—dr. Pálfi Mik­lós. Klein Lili—Sehorr István. Ezután az első bálozó lányok a „Kék Duna" hangjai mellett keringőt táncoltak: Donner Hed­vig (Szarvas)— Mauthner György, Bartos Panni— Schwarz Ferenc, Gémes Zsuzsa—Barta László, Vass Ilona—Vineze Tstván, Adler Anikó—Koiseh Sándor, Steiner Sári—dr Szebenvi Imre. Nemes Márta—dr. Darvas József. A rendezőség a bálon megielemt hölgyekről a következő névsort állította össze: Leányok: Rostos Panni, Lakos Sárilca Gvula, Kolozis Magda. Adler Ancsa, Rein Zsuzsa. Lan­desberg Klára. Erdélyi Kató. Beck Év«, Balázs Magda. Gémes Zsuzsa, Steiner Sári. Nagv Klári Va ss Hona. Pollák Zsuzsi, Törők Juci. Donner Hedvig (Saarvas), Turesánvl Éva. Kálmán Böske (Hódmezővásárhely), Mipkoflczv Margit (Hódme­zővásárhely), Nemes Márta. Ralázs Magda. Klem Llllv, Winter Piri. Lengyel Éva. Mahler Margit. Keíler Ibi. Fejér Bózsa, Halász Rv (Hódmezővá­sárhely) Timár Éva. IJgeti Lillv, Kőnlg Edith, Barta Erzsébet. Mózes Erzsébet. Spőrer Évi, Schle­slnger Ica (Hódmezővásárhely). Wínkler Mária. Vágó Klári és Boris. Asszonyok: Dr. Pálfv Józisefné. Lakos Dezsőné, dr. Frenkel Jenőné, dr. Cserő Edéné. Rozenstockné, dr. Baracs Marcell­né. dr. Lőwy Emiiné. Kolozs Ernőné. Adler Mór­né Landesberg Mórné. Beck .Tenőné. Pollák Gvu­láné, Vass Henrlkné Nagv »iVoi-tní T»onm»r í,r­február 8: pádné (Szarvas), Török Mártonné, Reitzer Mik­lósné. Nemes Miksáné, özv. Steinek Jenőné, Szé­kely Albertné, dr. Baracs Dezsőné, Epstein Hu­góné, dr. Egán Ernőné, Kálmán Dezsőné, Lengyel Lőrincné, dr. Erdélyi Jenőné, dr. Grüner Istvánné, Kolozs Lajogné, Lampel Oszkárné. Kertész Sán­dorné, Hacker Jenőné, Kertész Tándorné (Hód­mezővásárhely), Váradi Imréné, Fejér Mórné, özv. Halász Manóné (Hódmezővásárhely), Gábor Györgyné, dr. Kiss Menyhértné, Sömjén Zsig­mondné (Budapest), Neumann Gyiiláné, Grósz Marcellné, özv. Kőnig Lászlóné. dr. Reisz Sándor­né, Osváth Tiborné, dr. Weimann Istvánné, Winb lemé. Obradovits Sztojkóné. A Menza-bál a farsang legsikerültebb bálja volt, amelyen a megjelentek a hajDali órákig p legjobb hangulatban maradtak egyfit* R szegfíiii huszárosok liarca az exütirf-zsirkoiifínfieiis leszállítása e!»en (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi husiparosok körében nagy aggodalmat keltetlek azok a hírek, hogy a kormány a zsír­export kontingensét le akarja szállítani. Ed­dig havonkint 8 vagon zsírt szállítottak el Sze­gedről külföldre, főleg Németországba, most. a hírek szerint, a 8 vagonos kontingenst 6 va­gonra akar ja leszállítani a kormánv. A szegedi husiparosok felkeresték dr. Tóth Béta polgár­mrsterhelyettest és rámutattak arra. hogy a zsirkontingens leszállítása rendkívül súlyosan érintené a szegedi husíparosokat. akik a fe­lesleges zsirmennviség elhelyezéséről nem tud­nának gondoskodni. Azt kérték, hogy a város is interveniáljon a földművelésügyi miniszter­nél. A polgármesterhelyettes azonnal érintke­zésbe lépett ielefonon a Külkereskedelmi Hi­vatallal és eddigi zsirkontingens meghagváj sát kérte Szeged számár-». Winchler IstJ ván. a Külkereskedelmi F'vatal vezetője kö­zölte a polgármesterijeivetfescol, hogv ország­szerte le kell szállítani a zsirexport kontingen­sét. mert Németország is lénvegesen redukálta a magvar zsír importját. Ennek a következ­ménye. hogv a kormánv az exportálható meny^ nvísptjpV''; redukál is. Egy kiadatlan Móra-vershez Irta dr. Cserzy Mihály. Van awnak már vagy tíz esztendeje, nogy egy­szer Móra Ferencet megkérdeztem: — Ferkó bátyám, miért nem ír Maga mosta­nában verset? Szép-szép a próza, de én nagyon •zeretnék olvasni uj Móra-verset is. — Hát tudod fiam — mondta —, ugy van az, riogy a gyöngyért nagyon mélyre kell menni a búvárnak. A vers az az igazgyöngy, amelyért le kell menni a t, embernek a lelke mélyére. Ez a világ meg... tudod ez a világ nem arra való. Eb­ben csak prózát szabad írni. Ugy éreztem, megérteni Móra Ferencet, amikor arra a régi világra gondolt. Arra a világra, azok­ra az időkre, amikor mégegyszer tíz esztendővel azelőtt ez a város az „ifjú korát" élte. Milyen volt akkor ez a város? Csodálatos vé­letlenül most halálának évfordulóján került a kezembe egy szépséges verse éppen Móra Ferenc­nek, aki maga mondja el erre a felelete*. Ez a vers nyomtatásban még 9oha meg nem jelent azt •z én megboldogult édesapám levelesládája őrzi. A vers születéséhez el kell mondanom, hogy .fzegeden 20—25 évvel ezelőtt az irók, művészek és egyéb kasza-kapa kerülök — amint magukat nevezték — a város érdemes szellemi vezetőivel barátságos csirkepaprikásos összejöveteleket szok­tak tartani. Ennek a baráti társaságnak, amely egy-egy vendéglő különszobájában, vagy kiskocs­mában jött össze alkalmankint a Császári és királyi köztársaság nevet adományozták egymás között ezzel is dokumentálva, hogy a cél a ke­délyes. mókás barátkozás és mindenki személyé­nek, felfogásának tiszteletben tartása. A köztársa­ság elnöke Tömörkény István volt, akinek a ház­szabályok szerint mindig eggyel több szavazata volt. mint az összes jelenlevőknek együttvéve. A Császári és királyi köztársaság utolsó ülését 1P20 február 16-án tartotta meg Szarka István Európa-szállodájának különtermében abból az al­kalomból. hogy a szegedi színház bemutatta Pa­lotás Falisztül ezredes-írónak ,,Kubikusok" című szín mfl vét. A baráti kör egy albumot állított össze, amelyet nemzeti színű szalaggal átfűzve nyújtották át az ünnepelt Palotás F«fsztinnak. Az album szerkesz­tője Cserzy Mihály volt. aki maga irta be szép gyöngybe tűivel Móra Ferenc versét a ,,szeretet diplomájába". Az üdvözlő sorokat azután aláirta: Szalay József. Balassa .Ármin. Móra Ferenc, Fe­kete Ipoly, Almássy Endre, Cserzy Mihály. Kis­teleki Ede, Bottka Sándor, Gaál Endre, Újlaki An­tal, Wimmer Fülöp, Bózsó János és mások. Móra Ferenc verse — cime nincsen — imigyen szól: Becsületre méltó jeles gyülekezet Civilben, mundérban járó felekezet Kiket ez az estve összekötelezett. Halljon szót valaki ez, helyre érkezett Szavunk teneked szól Palotás óbester Mesemondó céhben öreg atyamester. Ki oly messze mentél el az eresz alul. Hol a homokfelhők aranypermete hull. Hogy csak képzeletünk játszogatott véled; Te lettél a legszebb tanyai történet. Valaha egészen, hogy a mienk voltát. Valaha egészen hogy a mienk voltál. Csak mese mesélte, csak a monda monara, Amely selyemszállal alakod befonta. Mint a civitásnak kis Íródeákját, Aztán mint Hadúrnak nyalka dalid ját. Kard és koboz hősét a nyugati végen. Kemény szittya posztot Bécsnek küszöbében Derekabb nem volt egy se magyar nálad. Mikor haza rendelt a derűs napszállat. Hogy szereletéből kiadja a részedt Az a Szeged mely volt kirepesztő fészked. Tisza vize szőkébb, csillogóbb a Maros, S tréfatermő Szeged sose volt haragos*. Városalapító óriások társa. Városodra talán rá se ismersz már ma. Kevély palotái ragyogó sorsára. Kevély palotákon tükör ablakokra. Tükörablakokban idegen arcokra Hisz* még ez a város egyre épűl-rrépül, De mennyire lefoszlott ifjúi diszébül! Azt a régi szivét elhagyta valahogy, Derűje. mosolya egyre vész, egyre fogy, Erryre kevesebb lesz virága madara. Egyre kevesbb lesz muskátlis ablaka, Elfogyott a tréfa, elveszett itt a dal —­Tudja Isten talán te vitted magaddal! Talán te vitted el bűvös csodaszernek. Tán ennek a földnek ereje él benned; Tán ennek köszönöd a fürge, az rfWofl Mindig munkára kész örök ifjúságod! Alkotó erődet hisz az Isten adja Irigykedünk rád vén ifjak miatta: . De a mienk annak színe, tüze, férrge. Azt szegedi főidnek termé televénye! Nyiltszemü józanság, pajzán magyar elm* Tied a mi fajtánk fordulatos nyelve. Rubin csíllogásu jókedve s bornfa, Aranyos szegésü szelíd mélaL..íja. • „< Talicskádban minden szegedi-harmatod Drága Fuszti bátyánk, kincsásó kubikos, • Hát ezért vagy kedves, nekünk inasoknak, Akik utesináló nyomodon taposnak. És ezért gyűlt össze itt ma este ennyi, Sok szép jetes szerzet tiszteletet tenni. Kik neked míg szivük koszorúba rakják Szeretetük ezen diplomáját adják. Dátum in Hotello Szarka Pista ensis, Nos cancellárii karcos buckaensls Diani Dugonici Szalay de comes írók savók és más derék matadórcs. Ahoay szép sorjában alább kővetkeziInJt Kik hűséges szívvel veled együtt leszünk. Míg az ablakon az őrség betekintget. S bezárja az órát vagy pediglen minket1 Szened. 1920. február 16. Ifjú volt még akkor ugy-e ez a város? Madarai akácos, pipitér virágos! Magvető munkában bár bő vala része, Sósabb volt a sója, mézesebb a méze. A szele üdébb volt, az ege magasabb. 1 Napja aranyosabb, éje csillagosabb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom