Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-05 / 29. szám

RflMAGYAPORSZ-AG T935 február f. mc'nics pécsi bdiwakoksz spies Ii minden mennyiségben kaoHa'Ó a PfiCSl K0KS7-, KÖSZÍÍ es mw sKede:ms pl szegedi telepen, zrínyi-u. 4-8. Tel. 28-02. /?gi európai helyzetben szükségesnek lát, a béke szeretetének és a háború megakadályozásának szempontjai vezetikVisszapillantást vetett azokra a törekvésekre, amelyek a francia és a belga határ biztosítására a locarnoi egyezménnyel megindultak és több megegyezésre is vezettek. Ez a politikai folyamat vezette azután a jelenlegi helyzet körülményeire való tekintettel ahhoz a gondolathoz, hogy a békét általános jellegű egyezmény biztosítsa, amely egyidejűleg meghozza az általános biztonságot is. Franciaországot az a remény hatja át, hogy Németország megragadja áz alkalmat és szintén részt vesz ebben a munkában. Sir lohn Simon nyilatkozata az alsóházban London, február 4. Az angol alsóházban Lansbury képviselő, a munkáspárti ellenzék vezére megkérdezte a külügyminisztert, nincs-e valami mondanivalója az angol—francia megbeszélésekről: Sir .T o h n Simon külügyminiszter ezeket mondotta' — Megállapodtunk a francia miniszterekkel. Hogvha a tervet általánosságban elfogadják. akkor Anglia kötelezettségei nem haladiák tul azoknak a kötelezettségeknek mértékét, amelyeket Anglia a locarnoi egyezményben vállalt. Lansbury további kérdésére kii jelentette a külügyminiszter, hogy a berlini angol nagykövetség utján kapott értesülés szerint a német külügyi hivatal sajtófőnöke közölte a saj'ó képviselőivel, hogy Németország a javaslatokat a tárgyalások alapjául fogja tekinteni. Sir Herbe rt Sámuel, a szabadelvű párt vezére üdvözölte Simon külügyminisztert. Kifejezte azt a reményét, hogy a megállapodás áldásos eredményekre fog vezetni, de az angol kormánynak lankadatlanul folytatnia kell erőfeszítéseit az általános leszerelési egyezmény létrehozása érdekében. Ezt az egyezményt azonban a szőnyegen forgó javaslat m-m lesz hivatva pótolni. Simon külügyminiszter A kormány nevében erre nézve habozás nélkül meeadhatom a biztosítékot. Egyedre nem kap a város a színház számára (A Délmagyarorazdg munkatársétól). Dr. Pátfy József polgármester néhány napot Budapesten töltött, ahonnan hétfőn este érkezett vissza. Utjának egyik fontos célja az volt, hogy a város számára moziengedélyt kérjen. A belügyminiszter — mint ismeretes —, a szegedi moziengedélyek számát ötben állapította meg, az öt közül négynek van gazdája, a polgármester a város számára kívánta megszerezni az ötödiket, még pedig azért hogy a mozi várható jövedelmével megoldhassa a szinház anyagi ügyeit A polgármester a Délmagyarország munkatársának a kővetkezőket mondotta: — A belügyminisztériumban a moziosztály vehetőjét akartam fölkeresm, de nem találtam hivatalában és Így Rudnay miniszteri osztálytanácsossal, a moziügyek referensével beszéltem. Részletesen tájékoztattam azokról az okokról, amelyek anra késztetik a város hatóságát hogy moziengedélyt kérjen a színház számára. Rudnay osztálytanácsos legnagyobb meglepetésemre azt közölte velem, hogy a város kívánsága alig teljesülhet, mert eüv az, hogy a kormány közületeknek nem ad moziengedélyt. A város kérelmét a főispán hozta magával, aki amikor közöltem vele a minisztériumban nyert információimat, ugy határozott, hogy a kérelmet egyelőre nem nyújtja be. Előbb megszerezzük Hóman B&ünt kultuszminiszter támogatását és azután közvetlenül a belügyminiszterhez nyujtjuk be. Imrédy beszéde az infláció ellen és a deviza-pol lika fenntartásáról Schober Béla nyugalomba vonul Budapest, február 4. A Nemzeti Bank hétfőn délután tartotta meg imrédy Béla elnöklésével közgyűlésének 11. rendes ülését. Imrédy nagyobb beszédet mondott — Programom egészséges, valutárls és hitelpolitika — mondotta —, amelynek fundamentuma a jegybank alaptörvénye és irányitója az a józan judicium, hogy mindenféle kapkodás, infláció vagy pénzrombolás csak hátráltat. A munkának, a takarékosságnak az eredményét meg kell becsülni és meg kell védeni, hogy a magyar tőkeképződésnek a gazdasági fejlődés egyetlen, szolid fundamentumának jövőjét biztosítsuk. Devizapolitikánk változatlan célja: a pengő rásárlóerejének megóvása. Devizapolitikánk eszköze, a devizagazdálkodás rendje, amely az elmúlt esztendők folyamán kifejlődött és amely a kereskedelem politikai irányításával összhangban rloipozva a magyar kivitel útjába tornyosuló akadályokat kompenzáció« ügyletek, illetve kompenzációs kőltségmegtéritések révén törekszik áthidalni. Ez a rendszer bonyolult, nem tökéletes, de nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetünkben a rossz és a kevésbé rossz' között kellett választani. Merem állítani, hogy az összes eleinek mérlegelésével a kevésbé rosszat választottuk. — Az elmúlt két évben a kompenzációs kőltségmegtéritések rendszerén alapuló devizagazdálkodás volt a helyes eljárás és ma az adott helyzetben változatlanul kitartunk mellette. A devizagazdálkodás rendjét különbözö jogszabályok biztositják. Ezeket a rendelkezéseket változatlanul a legr.agyobb szigorral fogjuk kezelni. Káros kijátszást és visszaélést a jegybank a rendelkezésre álló minden eszközzel üldöziit elfojtani és megtorolni szándékozom. Ugy érzem, hogy e nér hány rövid megállapítással tartoztam az ország közönségének, amely nyugodt atmoszférára vágyik. SiMer vezérigazgató A közgyűlésen jelentették be, hogy Schober Béla, a Nemzeti Bank vezérigazgatója közös megegyezéssel nyugalomba vonul. A kormányzó ebből az alkalomból az I. osztályú érdemkereszttel tüntette ki. • A Nemzeti Bank főtanácsa a vezérigazgatói teendők ellátásával Lénk Adolfot bízta meg *<*.zériaazfiatóhelyettesi minőségben. Gömbös és Bethlen vitáia a külpolitikai helyzetről Eleníélek, vagy kiegészítések (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az elmúlt hét utolsó napjaiban már-már elsimultak azok az ellentétek, amelyek főként Eckhardt Tibor körül a kormánypárt keddi értekezletén kirobbantak. A kétnapos szünet azonban ujabb meglepetéseket hozott Bethlen István szombaton cikket irt Magyarország külpolitikai helyzetérő és megállapításaira hétfőn reggel Gömbös Gyula miniszterelnök válaszolt. Hétfőn délelőtt politikai körökben természetesen élénken kommentálták a két megnyilatkozást amc'yeknek külön érdekességet és súlyt ad az, hogy fontos külpolitikai kérdésekben, a külpolitikai helyzet kialakulásának mérlegelésében egymással nem teljesen azonos. Politikai körökben azt hiszik, hogy Bethlen cikke és Gömbös nyilatkozata teljesen az érdeklődés terébe hozta a külpolitikát. Minden jel arra mutat hogy a felvetett kérdések körül élénk vita fog kialakulni. Elsősorban azt várják fokozott érdeklődéssel, vájjon Bethlen válaszolni fog-e Gömbösnek a kormány hivatalos külpolitikáját képező kijelentéseire. Bethlen Istvlán ezidőszerint nem tartózkodik Budapesten, hanem inkei birtokán van és valószínűleg csak a hé* közepém tér vissza Budapestre. A Bethlen és Gömbös megnyilatkozással kapcsolatban kialakult általános politikai felfogással szemben a kormányhoz közelálló helyen azt az álláspontot képviselik, hogy Bethlen és Gömbös külpolitikai megnyilatkozásai kiegészítik egymást A külpolitikai vonatkozásban most támadt éüénksóg egyelőre félretol minden belpolitikai kérdést; előreláthatóan napokon keresztül a külpolitikai kérdések kerülnek előtérbe. Ezeknek aktualitást ad, — mint nekünk mondották — a legutóbbi angol-francia megegyezés is. Interpelláció a Rákosiügyről az angol alsóházban London, február 4- Az alsóházban W ood képviselő a budapesti Rákosi-féle bünper ügyében intézett kérdést a külügyminiszterhez. Hangsúlyozta, hogy Rákosi Mátyást 1919-i tevékenysége miatt helyezték vád alá. A képviselő kérdezte a külügyminisztert, meggvoződött-e arról, hogy ez az eljárás nem sérti-e a trianoni szerződés 76. szakaszát, amely szerint a volt osztrák—magyar monarchia alattvalóinak nem eshetik bántódásuk olyan politikai magatartás miatt, amelyet 1914- julius 28 és a területek teljes szuverénitása, vagy az illető személyek állampolgárságának meghatározása közötti idő alatt tanúr:tott. E d e n főpecsétőr az interpellációra igy válaszolt: — A külügyminiszter ur e tárgyban jelentést kapóit a budapesti angol követtől. Az eddig közölt tényállásból egyáltalán nem következik az, hogy az ügy azok közé tartozik, amelyek a trianoni szerződés 76. szakasza alá es« nek. Tftrt őrt», SS- &U, íicyűItűs iófli Ordsnál. ka ezüst amjilr Ava gyémünl, brilli&n* Rvtszer, ®ISfllfK IFI tl, függők és gyOrQk. TIsztvtoeMfe, nyngdüaiol; eMteg néUfll vásArolbainak részletre A3C ulatvánnvaL