Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-05 / 29. szám

SZ.SOED, SzerkeutOMg: Somogyi ucca Z2.,k.em, Telefon: 23-33.Klndóhlvatal kölcsönkthiyvlAr é* (egylrodr. • Aradi ucca 8. Teleion : 13—OO. , Nyomda : Lltw 1.lórit nrra 1«. Telefon r 13—o«. TArlríitl «a levílclm t Délmagyaroruag Szeged Kedd, 1935 február 5. Ara 10 ílllér XI- évfolyam, 29. $z. ••mMmnne CLOFIZETES: Havonta helyben 3.20 Vld«keo «* BndftDeíten 3.00, IcUllHldtfn 8.40 neaqd. * Egye« szám Ar*» hefkilrnar> TO. vn»Ar- éa llnneonnn 1« Uli. Hlrifetéaek (elvétele fnrltn azerlni. Mrn'r tenlk hetiO Kivételével nanoala reaqr.1 i ii •!•» ii \mmmmmma^mmmmmmmmmm Egészen uj utakon Jöjjünk tisztába egymással, céljainkkal és feladatainkkal. Senkisem akarhatja, hogy a szinház bezárjón. A szinház nemcsak a város kultúréletének, hanem gazdasági életének is szerves része. A színészek Szegeden költik el fizetésüket. A primadonnák Szegeden csináltatják ruháikat. A díszletekhez az anyagokat szegedi cégeknél szerzik be és előállításukhoz vagy átalakításukhoz szegedi munkásokat alkalmaznak. A szinház élete legalább ötszázezer pengő körforgását jelenti a város gazdasági életének vérkeringésében s ha a szinház becsukna, hiányát nemcsak este éreznők meg, amikor a kapuk és a lámpák kinyílnak, hanem nappal is: a vendéglőben, ahol a forgalomban a pincér is érintve van, az üzletben, ahol ma már érdekelve van a vásárlás legkisebb mérvű emelkedésében vagy csökkenésében az alkalmazott is s az iparos műhelyében, amelynek leállításától vagy föllenditésétől munkáséletek sorsa is függ. De meg kell óvni nemcsak a színházat, hanem a várost is a válságok állandósulásától is. Nem vonunk párhuzamot. Se a másik két egyetemi várossal, amelyek közül Pécs elenyészően kisebb, mint Szeged s amelyeknek fejlődését gondos kézzel magas protektorok egyengetik. Nem vonunk párhuzamot Szeged és Miskolc között sem. Az Avasnak van jövője. Lilafüred is táplálja Miskolc fejlődését s rendezéséhez és kiépítéséhez nem kért a földmüvelésügyi kormány Miskolctól egyetlen fillért se. Erős hátvéd Miskolc részére Diósgyőr is. Vannak Szegednek is természeti adottságai. A Dóm-tér építészeti remekmű és okos várospolitika most már múlhatatlanul a fejlődés szolgálatába állítja Szeged történelmi értékeit, amelyek kimagaslók azért is, mert alföldiek, ahol aránylag kevés történelmi emléket sikerült megőrizni, s hitelesebbek, érdekesebbek és értékesebbek, mint a külföld nagyon sok történelmi és idegenforgalmi attrakciója. Azt, hogy nagyságra nézve Szeged az ország második városa, nem vitathatják el még a — szentesiek sem. Számtalan eset bizonyítja, hogy milyen nagv erő szunnyad ebben a városban. Szegedi mintára rendezik mindenhol az országban az idegenforgalmi heteket. Az első vidéki város, ahol ipari vásárt rendeztek, Szeged volt. Szeged utánzója volt a szabadtéri játékban is minden más város. De csat a fellánsrolásig jutottak el, vagy a — deficitig. Mic Szeged deficitmentesen aratott példanélkül álló európai sikert. Egészen uf utakon kel! keresni a szinház megoldásának a problémáját is. A cél természetesen nem lehet más, mir\ a válságoknak hosszú időre való megelőzése s ha ez sikerült, a szinház fejlesztése. A régi idők régi embereihez és viszonyaihoz szabott receptekkel azonban nem lehet célt érni. Régen esetleg meg lehetett volna csinálni, hogy a szinház, amelynek a fennmaradásáról tekintélyes szubvencióval is gondoskodtak, további szubvencióért eredménynyel fordulhatott volna a városhoz. Ugy mondjuk, hogy volna, mert az, amit most föltételezünk, ném történt meg. De ma?! Amikar « városnak csak adóssáea van s amikor esetleg a szubvenció felemelése se segítene. A szinház sorsát előre kell biztosítani. Preventive. Hogy ennek milyen hatalmas előnye van a Szegeden ma is divó avas rendszerrel szemben, nem fogjuk bizonyítani. Hogy ezt a munkát a színügyi bizottságnak kellett volna elvégeznie reges rég, az sem szorul bizonyításra. De ép abból, hogy a szinügyi bizottság soha sem végezte, továbbá abból, hogy a színháznak fenn kell maradnia, sőt pénzügyileg és művészileg is virulnia kell, természetszerűleg következik, hogy másoknak kell vállalni és megoldani ezt a városkulturai feladatot. Uj uton tapogatódzik a hatóság és azért helyesen cselekedik, amikor moziengedélyt akar szerezni a színháznak. Az aztán már számítás dolga, hogy a moziengedély lendit-e valamit a színigazgató sorsán. Mert az, hogy hetenkint kétszer, vagy háromszor csak mozi legyen a színházban, nem megoldás. Tavaly az a terv merült fel egy ízben, hogy hétfőn és pénteken szünetet tartson a szinház. Ez éppen olyan kártékony elalkuvása lett volna a város kulturérdekeinek, mint amilyen az lenne, ha egyes napokon a színházban csak mozi lenne. További részletkérdésekbe most nem mehetünk bele. Az bizonyos, hogy színház is, mozi is joggal tart igényt város és közönség legmelegebb megértésére és legteljesebb támogatására. De csak abban az esetben, ha teljesítette feladatát várossal is, közönséggel szemben is. Az pépedig, hogy le nem építeni, hanem fejleszteni kell és a lehető legjobbat nyújtani, oJynn elemi követelmény, amelytől eltekinteni senkinek sincs joga. Csak ezen az alapon érthetjük meg egymást és építhetünk tovább. A mozik kérhetik a vigalmi adó leszállítását és meg is kaphatják, de csak akkor, ha naponkint játszanak és olyan a műsoruk, hogy állandó érdeklődést tudnak vele kelteni. Azt, hogy a szinház moziengedélyt kapjon, nem kifogásolhatják. Még kevésbé szabad bármit is tenniök a moziengedély elnyerésének mer>;hiusitására. A moziengedélyes szinígnzga'ó viszont szintén nem építhet le. Este, naponkint kell előadást tartania. Tömérdek ágaboga van ennek a kérdésnek. Megoldani csak egységes városkulturai koncepció alapján lehet. De az ilyen koncepció nem vár évről-évre addig, amig rosszul megy a szinház s amig a mozikartel esetleg megint visszazuhan. Tevékenykedik, serkent és alkot, hogy Szegednek legyen — azért is, mert jól megy — a legművészibb termelésre képes színháza s a legfejlettebb — hiszen legjobban ez fizeti ki magát — moziélete. Hx európai béke 1 és a német kérdés a londoni egyezményben S!r John S mon és Fiandin nyilatkozata az angol-francia tárgyalásokról London, február 4. Huszonőtórás tanácskozás után az angol és francia miniszterek megkötötték az egyességet Anglia és Franciaország között. A tárgyalások azért húzódtak el, mert a német fegyverkezési kérdésben nem tudtak határozni, amikor azonban a franciák a birtokukban levő aktagyüjteményt bemutatták, létrejött a megegyezés. Ezek az akták a német fegyverkezés pontos részleteit tartalmazzák. A tanácskozások -órán megegyezés jött létre az angol—franci n légiszövetség ügyében is. A tanácskozásokról kiadott konimü-niké •f?.t hangoztatja, ki akarnak mindent küszöbölni. amelyek fegyverkezési versenyre vezethetnek és a háborús veszedelmet növelik, hangsúlyozza a közlemény, Anglia is azok közé a hatalmak közé számítja magát, amelyek a római egyezmény következtében egymással tanácskozni fognak, ha Ausztria függetlenségit veszély fenvegetné. A továbbiakban a közlemény megállapítja, sem Németországnak, sem bármilyen más hatalomnak. amelynek hadereiét a békeszerződés határozta meg. nincsen ioga ezt a kötelezettséget egyoldalú fényekkel módosítani. Szeretnék, ha Németország visszatérne a Népszövetségbe. A lé§i támadásra vonatkozólag, a szövetség tagjai kötelesek légi támadás esetén a veszélyeztetett állam segítségére leírni. Ezért felhívják Olaszországot, Németországot és Belff giumot, hogy vegyen részt a tárgyalásokban. Laval és Fiandin hétfőn a délutáni órákban érkezett vissza Párisba. Laval annak a reményének adott kifejezést, hogy Németország kedvezően fogadja Franciaország és Anglia tevékenységét az európai béke megszilárdítása érdekében. Bz egyezmény Hitler elöli Berlinből jelentik: Sir Erié Phipps an;ol nagykövet vasárnap délelőtt megjeleni íeurath báró külügyminiszternél cs át-' nyújtotta az angol—francia közlemény ideiglenes szövegét. A külügyminiszter az angol nagykövet kívánságára bejelentette, hogy Phipps este kihallgatáson fog megjelenni Hitler kancellárnál. Francois Poncét francia nagykövet szintén annak a kívánságának adolt kifejezést, hogy megbeszélést óhajt folytatni Hitlerrel. Neurath báró vasárnap este az angol és a francia nagykövettel együtt megjelent Hitler kancellárnál. Az angol nagykövet este átadta a külügyminiszternek a londoni hivatalos közlemény végleges szövegé'. F?anf!ífi «syi•a'koiafö Párís, február 4. Fiandin miniszterelnök hétfőn este nyilatkozatot tett a londoni megállapodásokról. Köztudott dolognak mondotta, hogy Németország esztendők óta jelentékenyen fokozza fegyverkezését és erre való tekintettel. szükségesnek jelentette ki. az európai együttműködés megszervezését » béke és a biztonság érdekében. Frar.ciacisza£ot abban az eljárásában, amelyeket a jelen-,