Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-21 / 43. szám

DEM AGYAROK SUOED. SserlceMtlMéo • »omosyl neea lI^Len, Telefon: kSleaünk&nyrtAr é» leoylroda : Ara«B ueca 8. Telefon r I3UOO. - Nyomda t t«w t )p<M nee« 1». Telefon T 13^o®. TArlrnt! «i írvélrfm " l»«m»pyaror«i-Ag <*r<jrd Csütörtök, 1935 február 21. Ara 10 fillér XI. évfolyam, ^r. sz. ELŐFIZETÉS. HnVonta helyben 3.20 Vidéken é« Bndnpeaten 3.»«. kUUHlriUn 0.40 nenaA- * Pave« »Am Arn hélkilinflp 10. vaMr» é* llnnennnn 16 III. H>«etéüek fel-vétele Imiin «ertni. M——'«» lenik hMirt Ki-vételével -1 -nonln '1-qnel Elő halott bizottságok A város polgármestere a Szegedi Nap előkészítésével foglalkozik. A közigazgatás rendes menetének irányításán és vezetésén •tul mindig vet fel az élet nagyjelentőségű kérdéseket, amelyeknek elintézése halasztást nem tür s melyeknek helyes előkészítése nélkülözhetetlen feltétele a hibátlan elintézésnek. A közgyűlés azért alkotott szakbizottságodat, hogy ezek a nagyjelentőségű kérdések, a város polgárságának érdekeibe vágó problémák tüzetes és szakszerű előkészítésen menjenek keresztül a polgármesteri elhatározás, vagy a közgyűlési döntés előtt. De — a bizottságok öregek s a problémák ujak. Hiába állította össze a leggondosabb körültekintés s a legelőrelátóbb megfontolás a bizottságok sorát, a város legaktuálisabb feladatai, legégetőbb kérdései számára még sincs sem a közgyűlésnek, sem a polgármesternek szakbizottsága. Itt van például a Szegedi Nap ügye. A városnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a Szegedi Nap olyan jól legyen megrendezve s olyan kifogástalanul legyen előkészítve, amilyen jól csak rendezni és előkészíteni ilyen napokat lehert. Mennyivel könnyebb volna ezt a közigazgatási feladatot elvégezni, ha a vezető tisztviselőknek szakbizottságok állanának rendelkezésükre. Az egész idegenforgalmi kérdésnek nincs bizottsága. A város vezetősége belátta, hogy meg kell végre alkotni a nagy városi strandfürdőt, — mennyivel könnyebb lenne ennek a problémának megoldása is, ha nem alkalomszerű ankétok, de állandó szakbizottságok segíthetnék a város vezető tisztviselőinek munkáját és tevékenységét. A legjelentékenyebb és legaktuálisabb ígyek előkészítése számára nincs bizottság, «mikor egész csomó felesleges munka- és feladatnélküli bizottsága van a közgyűlésnek. Ezeket a bizottságokat ugy örököltük az elődöktől s csak a kegyeletes érzés tartja már őket életben. Bátran elmondhatjuk, hogy a városnak nincs szüksége arra a bizottságra, amelyik öt év óta egyetlenegy esetben sem ült össze. A szakbizottság, amelyiknek szakvéleményére öt éven belül egyetlen egyszer sem vohak kíváncsiak, bátran véglegesen is — beszüntetheti üzemét. Ha végignézünk a bizottságok során, első tekintetre megállapíthatjuk, hogy a népnevelési bizottság az utolsó öt évben — egyetlen egyszer sem ült össze. A népnevelés terén bizonyára már annyira előrehaladtunk, hogy ennek a bizottságnak működését nélkülözni tudja a város közigazgatása. A városnak van gazdasági szakbizottsága, a gazdasági szakbizottság öt év alatt egyetlen egyszer sem ült össze. A közművelődési szakbizottság öt év óta zavartalanul pihen, egyetlen egyszer sem zavarták meg a bizottság összehívásával megérdemelt pihenőjét. A Somogyi Könyvtár és muzeumi szakbizottság öt év alatt egyetlen ülést sem tartott. A köz.kerti szakbizottság tevékenységében felülmulta valamennyi eddig felsorolt szakbizottság szorgalmát és serénységét, mert öt év alatt — egyszer mégis csak összehívták ülésre tagjait. A szer- j jjte.--ai» I v e z ő bizottság sem hagyta magát, egyetlen ülést tartott az elmúlt öt évben. A gyáripari szakbizottságot már egyetlen egyszer sem kellett összehívni, de a tanyai szakbizottság egyetlen egyszer sem öt hosszú, száz problémát felvető, ezer elhatározást parancsoló esztendő alatt. Ez a retrospektív szemlélet világossá teszi, hogy vannak felesleges bizottságok, melyek meg vannak alakitva s vannak szükséges bizottságok, amelyek — nincsenek. Amikor idegenforgalmi bizottság nincs, amikor nincs bizottság, amelyik véleményével, gondolataival, ötleteivel segíthetne a Szegedi Nap megrendezésében, amikor a városi strandfürdő megalkotásának előkészítő munkájában szakbizottság nem vehet részt, akkor mégis csak fel kell vetni a kérdést, — mi szükség van fölösleges bizottságokra, mi szükség volt megalakítani pusztán kegyeletből, pusztán a v i s ínert i a e hatása alatt olyan bizottságokat, amelyeket munkával foglalkoztatni nem tudnak. A kegyeletből megalkotott bizottságok közé tartozik a szinügyi bizottság is, azért, mert ötven évvel ezelőtt ugy gondolták, hogy a színháznak s a szinházi ügvek intézésének szüksége van egy szinügyi bizottságra, azért ma, amikor ezzel homlokegyenesen, diametriálisan más az általános — és helyes — meggyőződés, még mindig választunk szinügyi bizottságot. Idegenforgalmi bizottságunk nincs, de szinügyi bizottságunk van, — mit gondolnak a város polgárai, melyik bizottság tudna hasznosabb, értékesebb és közérdekübb munkát végezni: az idegenforgalmi, a szabadtéri játékokat előkészítő, a városi strandfürdő megalkotására kiküldött szakbizottságok-e, amelyek nincsenek, vagy a szinügyi bizottság, amelyik van s a tanyai, a gazdasági bizot'ságok, amelyek vannak, de nincsenek: papíron vannak, de az életben nincsenek. Abban a lázas reformkorszakban, amiről annyi sző esik s amire olyan kevés ténv mutat, talán ideje volna a közigazgatás bizottságait is megreformálni. Minden jelentős ügyszak s minden életbevágó kérdés számára legyen bizottság, de a felesleges, önmagukat túlélt bizottságokat irtsák ki. A welszf herceg szerdán este Budapestre érkezett Budapest, február 20. A welszi herceg Bécsből jövet szerdán este tiz óra után Budaoestre érkezett. Tekintettel a herceg inkognitójára, hivatalos fogadtatás nem volt, csupán az angol követség részéről jelent meg több tisztviselő a Keleti-pályaudvaron Beward követségi tanácsossal az élükön. A welszi hercegnél magyar részről csunán Homonnay állomásfőnök íelentkezett. A herceg megköszönte a figyelmet. majdí a budapesti angol követség tisztviselői üdvözölték kíséretének tagjait. Ezután a herceg gépkocsiba ült és az egyik dunaparti szállóban levő lakására hajtatott. Illetékes helyen hangsúlyozzák, hogy a welszi herceg látogatása tel jesen magán jellegű, néhány napot langrejtve szándékozik a magyar fővárosban tölteni. Illetékes helyen bíznak abban, hogy a magyar társadalom a királyi vendég inkognitojának a legmesszebbmenő tiszteletben tart ásával hozzá fog járulni ahhoz, hogv az előkelő vendég a magyar fővárosban minél jobban érezze magát. Csütörtökre elöntést várnak a zavaros politikai helyzetben Az EcUbardf-aff itfabb fordulatai - További kilépéseket várnak a kisgazdapártból - Eles felszólalások, javaslatok és követelések az egységespártban (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A politikai élet szerdán ujabb fordulóponthoz érkezett. Reggel feltűnést keltett Eckhardt Tibor vezércikke, amely szöges ellentétben állott a harcias szentesi beszéddel; csaknem bocsánatkérő tónusban próbálja magyarázni a vasárnapi beszédeket és szövetkezésre szólítja fel a pártokat. Eckhardtnak ez a cikke politikai körök megítélése szerint a vereség nyílt elismerése. A második meglepetés Bethlen István nyilatkozata volt, amelyről külön közlünk tudósítást. A harmadik meglepetés gróf Somssichn a k a kilépése volt, amely ujabb jele a bomlási folyamatnak. A folyamat már régebben Dinnyés Lajos és K u n Béla kilépésével indult meg,. Értesülésünk szerint a közeli napokban több kisgazdapárti képviselő, közöttük hír szerint báró Kray István, Sauerfc o r n Károly és mások készülnek arra. boav álláspontjuknak érvényt szerezzenek. Mindezek az események eklatánsul magyaruzzák mindazt, ami szerdán délelőtt az egységes párt úgynevezett propaganda bizottságának ülésén történt. Itt Farkas Elemér és Berky Gyula felszólalása után a párt magáévá tetté a Ikrky áitat eioitíi ¡esztett javaslatokat, amelyek három pontban a következőket tartalmazzák: 1. A párt szervezőbizottsága felkéri Sziranyavszky Sándor pártelnököt, Hogy a plrh'ezelőségi ülésen gondoskodjék róla, hogy a pártvezetöség Eckhardt Tibornak és társainak a párt és Bethlen fstván gróf ellen intézett durva támadásait meitfelelő tormában bélyegezze meg. 2. MAudié ki a sxerv&zo bizotteafe faoe»