Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-17 / 40. szám

_ iKD, SserhMCtO*««: Somogyi uce» „MUem, Telefon: 23-33- KlndóhlvBtel KHIC»TFN!{»NR<IAR «T Jegyiroda s Aradi uccu s. Telefon i IVO«. - Nyomda i Uf-w Llp<U neen W. Telefon , TA*1r«íi ifts levélcím = Délmnoyorortrtg S»egrd Vasárnap, 1935 február 17 Ara 16 fillér UQ XI. évfolyam, 38. §z. CLÖFIZETES: Bnronla helyben 3.IO Vidéken et Bndapetlen J.OO, kUllblcIHn S.40 netiQA- / Cgye* azAm Ara hélklfinnn IO, vasár» é» llnneonan 16 <tll. Hlr Selések lelvétele tnrlta sierlnt. Men'e lenlk netto kivételével nioonlo rengr.l Képviselőház vagy stúdió Hálásak vagyunk a miniszterelnök urnák, lamiért az ezeréves magyar alkotmány iránti hőségéről újra tanúságot tett. De —- nem sokat jelent-e az, ha már ezért is hálásak vagyunk. Nagyon előkelő zászlós ur mondotta egykor, hogy Magyarországon mindenki miniszter lehet, akinek cilindere van. Előfordult ugyan azóta, hogy cilinder nélkül is lehetett valaki miniszter, de az még nem történt meg soha, hogy az ezeréves magyar alkotmányhoz való hűség Iri é 1 k ü 1 beülhessen valaki a miniszter bársonyszékébe. S ha most mégis hálásaknak ¡kell lennünk, hogy a muló élet muló törekvéseit az el nem muló törtémelmi közösség el nem muló alkotmányához szabják, akkor ebben a hálában sokIkal több jut kifejezésre a mai idők szelleméből, mint amennyiről történelmi könyvek értesíthetik majd az utánunk következőket. A magyar alkotmány tehát nyugodt lehet, a magyar alkotmánynak nem kell félnie a mai kormánytól. A magyar alkotmány — csillagos egyest kapott. Senki sem mondhatja azt, hogy a technika csak az utolsó négy évtizedben fejlődött. Valami fejlődést ezen a téren felmutat az az ezer esztendő is, ami a szeri sikon tartott első országgyüléstől'a'mai parlament megnyitásáig telt el. De bármennyit fejlődött is a technika tudománya s bármilyen — forradalmi változások mentek is végbe ezen a téren, a magyar országgyűlés a szeri síktól a parlament m e g n y i t á s á i g a magyar politikai élet nyilvánosságának legfőbb s legnagyobb tekintélyű fóruma maradt. A képviselőháznak most ügyes, alkalmazkodó, módszereiben és törekvéseiben 1 e g maibb szellemű — konkurrense keletkezett s ez a s t u d i ó. Kormányzati programok Árpád vezértől Bethlen Istvánig, a szeri országgyűléstől a mai országgyűlésig eddig a törvényhozás tekintélyének, méltóságának és hatáskörének magasságában hangzottak el. Most azonban a stúdió átveszi ezt a hivatást s ezt a szerepet a törvényhozó testületektől. A képviselőház anynyira el van talán halmozva munkával, hogy egyetlen órára nem lehet megszakítani állandó és folytontartó tevékenységét, egyetlen óráját nem szabad elvenni az alkotás lázas munkájától még a miniszterelnöki deklaráció számára sem ? Természetes ez az állapot akkor, amikor benne vagyunk a reformKorszakban, amikor közjogi, földbirtok-, szociális, gazdasági és financiális reformok terén egyik alkotás a másikat éri, egyik törvényhozási elhatározás a másik után segit az élét védelmére s a magyar testvérek sorsának megjavítására. Megértjük, hogy a cselekedetek és alkotások törvényhozását beszéddel megzavarni nem lehet, ahol csak az agygépek működnek, ahol csak az értelem motorjai zugnak, ahol szalagrendszerrel készülnek a reformok, ott nem szabad beszéd számára lefoglalni az időt. A miniszterelnök ur igy — kiszorult a képviselőházból s kénytelen volt a stúdióban elmondani nyilatkozatait, mert hiszen ha törvényhozó mimkára nem lehet összehívni a képviselő urakat, akkor igazán nem volna ildomos eev beszéd nve^Halkratása vésett megzavarni munka előtti pihenőjüket. S a stúdióban talán kényelmesebb is beszélni. Itt nincsenek viharcsengők, itt csak szünetjelek vannak, itt nincsenek közbeszólók, nincs zaj és nincs ellentmondás. S talán még egy vonatkozásban is indokoltabb a stúdióbeli nyilatkozat a törvényhozási felszólalásnál. Az a válság, ami formailag véget ért, a törvényhozó testületek teljes kikapcsolásával kereste és találta meg a kibontakozás — nem keressük: rövid, vagy hosszú — útszakaszát. Az ország sokáig azt sem tudta, hogy pártválság, kormányválság, vagy alkotmányválság kontúrjai bontakoznak-e majd ki az ismeretlen khaoszból. A politikai élet kulisszái mögött vivták meg a harcot, mérték össze az erőket s nem a képviselőháznak, de még a politikai pártoknak nyilvánosságáig sem jutottak el azok a kérdések, amelyeknek elintézéséhez az ország sorsa, a mindennapi életünk kénytelen igazodni. Az ezeréves alkotmányhoz való hűség — ugy látszik, — csak abban a negatívumban érvényesül, hogy az államélet közjogi intézményei nyugodtan — alhatnak, életüket nem fenyegeti reform. Az állam élet közjogi intézményeinek erejéről azonban készek lemondani, az ezeréves alkotmányosság ezeréves szelleme előtt idegen maradt ez a válság s idegen maradt annak megoldása is. S talán ezért volt stílszerűbb hely az első megnyilatkozás számára a rádió stúdiója, mint a törvényhozás stúdiója, ezért találunk stilust s talán még szimbólumot is abban, ha a törvényhozás nyilvánossága helyett egy hangosan beszélő közvetítette a miniszterelnök szavait. Az ellenzék mozgalma képviselőház összehívásáért Küzdelem a további kényszerszünet elflen (Budapesti tudósítónk telefon je'entése.) Mint a Délmagyarország megírta. eTlen7,éki körökben feltétlenül szükségesnek tartják. ho?y a képviselőházat összehívják. Értesülésünk szerint a kormánynak nem volt ós ebben a pillanatban sincs szándékában a képviselőház összehívása azzal az indokolással, hogy bár tárgyalásra kész javaslata volna, nem látja szükségét a Ház összehívásának mindaddig, amig a választójogi javaslat el nem készül. Munkatársunk érdeklődött a választójogi javaslat sorsa iránt és azt az információt kapta, hogy a belügyminisztériumban újra elővették a javaslatot, de még legalább egy-másfilhónap telik bele abba, amig a képviselőház elé kerülhet. Ellenzéki körökben lehetetlennek tartják, hogy a Ház ilyen hosszú időn keresztül kényszeiszünet ten legyen. Gömbös rádióbeszéde alapján — mondották az ellenzéken — a kormánypárt belső ellentétei elsimultak és igy biztosi'.va van a parlamenti munka menete. Semmi szükség tehát nrr r,. hogy továbbra is kényszerszüneten maradjon a Ház. Amennyiben az e'lmzéki akció nem veeetna sikerre, ebben az esetben az ellenzék felké't arra, hogy a házszabályokban előirt negyven aláírással a parlamentet összehív ssa. Valószí tűnek tartják, a kormány ebben az e?etSen egynipi ülés után ismét elnapolja a Házat. Ezzel szemben az ellenzéken készen állnak arra, hogy akkor további akcióval ismét összehivassák a képviselőházat. A közeli napokban ebbem a kérdésben döntés történik. Rómában aláirt® a mogpr-Glasz fcnlturáHs egíjczráijí Róma, február 16. Mussolini 06 Hóman Bálint kultuszminiszter szombat délben a P ilaz o Veneziában aláirta a magyar—olasz szellemi együttműködés ügyében kötött egyezményt. Az egyezmény első cikke a római magyar intézet további fen tartását, Budapesten pedig olasz intézet alapítását mondja ki. A második—negyedik cikkek az intézetekkel kapcsolatos ügyekről, ösztöndijakról és a két ország egyetemeinek kölcsönös látogatásáról szó'. Az 5-ik cikk a budapesti tudományégy te'-nen , olasz, a római tudományegyetemen pedig magyar tanszék felállításáról intézkedik. A 6-ik cikk a pécsi Erzsébet Tudományegyete-i men az olasz nyelv és irodai'ni tanszék további fen tartásáról, a debreceni és szegedi tudományegyetemen az olasz nyelv és irodalom megfel lő tanításáról szól. A további cikkekben szó van az olasz nyelvnek magyar középisJco'dkbán viló tanításáróltudományos és irodalmi művek kölcsönös lelörditásáról^ színmüvek és filmek előadásáról Lönyvtári és levéltári anyagok kikölcsönzéséről, a kölcsönös idegen forgalom előmozdításáról, a rádióműsorok kicseréléséről, stb. Az egyezmény a megerősítő okmányok ki-serélése után a 30. napon lón í'rv:'nybe és 10 év letelte előtt nem bontható fel. Elsőnek Mussolini, majd Hóman Hál int miniszter irta a'á az egyezményt, amelyei két példányban, magyar ós olasz nyelven szerkesztették meg. Hóman Bá'int az a'áirás alkalmával o'ass nyelven a kö\elke.:ő Szavakkal üdvözölte Mussolaiit: — O'as;ország és Magyarország között é;v en most megkötött kulturális egyezmény szerves folytatása és intézménye« alátámasztása az olasz és magyar nemzet között évszáza lok óta folytonos és mindig gyümölcsöző kulturális érintkezésnek. De ez az egyezmény egyben organikus betetőzés:} annak a szélesvooalu és messzire tekintő koncepciónak, amelyet Kegyelmességed, az olasz nép és nemzet hiyatptt Vezére a WJoriéaekm kan^^ali-i