Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-16 / 39. szám

p 8ZEOED, Sserke«c<Még.- Somogyi ucca SZ.,k.em, Telefon: 23-35..-KIadóhfVBl«l kö)c«HnKOnyvIftr é* fegylroda - Aradi ucca S. Telefon : 13-00. ^ Nyomda s l»w Llpdt ne»» lO. Telefon TATIM»« M leveleim - Déhnnayaranté« Serrqrd Telepítések Szeded város az ország legnagyobb földesurai közé tartozik. A városnak nemcsak közigazgatási határterülete vetekszik nem egy megszűnt német duodec fejedelemség kiterjedésével, hanem magánjogi értelemben vett földtulajdona is a legnagyobb földbirtokosok közé sorozza. 141.789 katasztrális hold, vagyis kerekszámban 816 négyszögkilométer a szegedi határ és ebből a rengeteg határterületből, amely óriási V betű formájában nyúlik el egyik irányban Kistelekig, a másik irányban pedig Horgosig és Szabadkáig, 64.082 katasztrális hold magának a városnak tulajdona. Mégis Szeged város a nagyon kevés számú közületek és még kisebb számú nagybirtokosok közé tartozik, akik a telepítési politikában és a bejelentett ujaljb földbirtokreformban érdekelve nincsenek. Mint földesúr ,a város, a legelő- és erdőterületeket, továbbá a saját kezelésben levő tápéi birtokot és bodomi gazdaságot, hosszú lejáratú kisbérletek formájában hasznosítja. A bérletek zöme 5—20 hold nagyságú, a bérletek átlagos nagysága pedig 7.5 katasztrális hold. Mellőzve a város bérletpolitikájának financiális részét, kétségtelen, hogy ezzel az elosztással, különösen a gyengébb minőségű homokos földeken, a mai gazdálkodási rendszer és mai értékesítési lehetőségek mellett a város elérkezett a mezőgazdaságilag művelhető területek feldarabolásának alsó határához. Ugyanilyen, vagy legalább is a bérletek megoszlásához nagyon hasonlatos a szegedi határ magánkézben levő birtokainak statisz- 1 tikája is. Az önálló birtokosok száma a szegedi határban 15.000. A birtoktestek száma ennél természetesen sokkal több, mert varinak olyan gazdák is, akiknek több tagban fekszik a birtoka. Az egész határban mindössze 22 az olyan birtoktestek száma, amelyeknek kiterjedése a lOO katasztrális holdat meghaladja. összesen 45.000 ember él a szegedi határban, amely ennél többet eltartani a mai viszonyok mellett nem tud. Ha van baja a szegedi birtokmegoszlásnak, ugy az nem az, mintha nem volna eléggé megoszolva, hanem ellenkezőleg az, hogy nélkülöz néhány olyan jól berendezett, mintaszerűen vezetett középbirtokot, amely gyakorlatilag terjesztené az okszerű gazdálkodás ismeretét a tömérdek törpebirtokos és bérlő között. Az átlagos nagybirtok emberben extenzív, a szegedi határ túlzsúfolt. Ezért nincs és ezért nem lehet Szeged a telepítés politikájának bármely formájában közvetlenül érdekelve. De közvetve érdekelve van és érdekelve vagyunk valamennyien. És abban a vitában, amely a közelgő, vagy legalább is bejelentett földbirtokreform és telepítés körül megindult, mi szegediek is leadhatjuk a magunk rrdektelen votumát. Egyetemes magyar szempontból senkire sem lehet közömbös az a törekvés, amely junktimot akar megkonstruálni egyik oldalon a földbirtokreform és telepítés, másik oldalon a nagybirtokos-ideologiát erősen képviselő felsőház jogkiterjesztése között. Egyetemes magyar szempontból lehetetlen meghatottság nélkül nézni a négyszáz szabolcsi magyar vándorlását Baranyába, akik az egykés falvak üres telkein akartak uj honfoglalást végrehajtani s csak Pécsett értesültek róla, hogy „lelketlen izgatás" adta kezükbe a vándorbotot. Szombat, 1935 február 16. Ara 10 filier XI. évfolyam, 3S7. sz. London, február 15. A' német választ Anglia és Franciaors á? együttes felhívására, hogy csatlakozzék a londoni megegyezé-hez. pcnte';en este 8 órakor tették közzé. A német válaszjegyzék a következő; • — A német kormány egyetért ac angol és francia kormánnyal abban, hogy elő kell mozrlitani a béke biztosi ását, miután a béke fentartása valamennyi európai á'lamnak és igy Németországnak is érdekében áll. A német kormány örömmel üdvözli a biztonsági kérdések bizalomteljes megvitatásának azt a szel'emét, amely az .''nwl és a francia kormánynak Németországhoz intézett felhívásában kifejezésre jut. Hajlandó beh dó tanulmányozás alá vonni mindazokat az európn kérdéseket, amelyeket a hozzá intézett felhivás első része felvet. E kérdések tanulmányozásában a békeakarat fogja vezetni, nem téveszti szem elől azonban azt a szempontot sem, hogy gondoskodni kell a német birodalom biztonságáról is, miután a német birodalom földrajzi helyzete következtében különösen ki van téve az esetleges támadásoknak. — A német kormány — folytatja a válaszjegyzék — különös figyelemmel fogja megvizsgálni azt a kérdést, hogy a jövőben milyen esz(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Gömbös Gyula csütörtöki rádióbeszédével a legutóbbi politikai izgalmak némileg elültek, bár a szembenálló felek között pénteken még mindig bizonyos fokú nyugtalanság volt taasztalható. Az úgynevezett Bethlen-csoportan a kijelentések megnyugvást keltettek, mert Gömbös beszédében érvényesültek azok a feltételek, amelyeket Bethlen hangoztatott. Gömbös hivei körében azt hangoztatják, hogy a miniszterelnök halad tovább a maga utján. Eckhardt körében viszont a nyilatkozat nagy csalódást keltett. A kisgazdapárt vasárnap Szentesre nagygyűlést hívott egybe, ahol hír szerint ELOriZETÍS:HaTonía helyben 3.20 Vidéken ea BndaneMnn 3.SO,kUll«ld«n neaqd. * Eqyes azAra Arn hélkHznan to. vatdr- éiHnneananl« Uli. dir (elvéiele tori»« azeiint. Mrnip lenlK.JiéffC kivitelivel naiinnla rrnD. i körökkel lehetne elhárítani a fegyverkezési verseny veszedelmét. A fegyverkezési verseny veszélyét az idézte elő, hogy az erősen felferjyverz tt 1 államok nem hajtják végre les.erelési kötelezettségüket, amelyeket a békeszerződések elő.rn k. Azt 3 javaslatot, hogy r biztonságot a váratlan! légitámadásokkal szemben egy mielőbb megkötendő egyezménnyel fokozzák s abban az egvez* ményben kimondanák, hogy a megegyezés résztvevői haladéktalanul harcba vetik légi had-erejüket annak az államnak védelmére, amelyet ok: nélkül megtámadtak, a német korm-íny öröm-* mel üdvözli. — Elvben kész a német kormány arra. hojy, légi haderejét elriasztó eszköz gyanánt h /rcöi vesse a béke megbontójával szemben és ké^a arra is, hogy a tekintetbe jövő kormányokkul szabad megegyezés alapján együttesen kerecsen ¡nő* dot arra, hogy miképen lehetne a lehető legnagyobb biztonságot nyújtani valamennyi aláíró fői számára. A német kormány örömmel üdvözli, ha a mostani brit—f.ancia megbeszélések után a közeljövőben a brit kormány a lon 'oni megbeszél léseknek ama részéről, amely egyben szavatolója is a locarnói egyezményeknek, kész lenne arra, hogy közvetlen eszmecserébe bocsá'koznék a német kormánnyal. Eckhardt ujabb támadó beszédet mond. A személyi kérdésekkel kapcsolatban az a hir járja, hogy Antal István továbbra is megtartja sajlóíőnöki állását. A miniszterelnök nyilatkozata a parlamenti ellenzéket nem nyugtatta meg, • '1 :: . fóleg azért, mert a beszéd konkrétumoka* nem tartalmazott. A polgári ellenzék egyik kiváló politikusa munkatársunknak a, Érvek és ellenérvek küzdenek a föld reformpolitikája körül s érvek és ellenérvek takarják a valóságos érdekeket. Mi mégis azt hisszük, ezt a kérdést nem lehet puszta statisztikák és üzemgazdasági adatok alapján elintézni. Ebben a kérdésben nem az a fontos, hogy melyik üzemi forma termel többet egy-két métermázsával és az sem döntheti el a kérdést, hogyha minden nagybirtokot felosztanának, még mjndig maradna, akinek nem jutna belőle. Más itt a lényeg. Az, hogy milyen birtokmegoszlás ad több magyarnak életlehetőséget. És ne lebegjen szörnyű mementó gyanánt az utódállamok magyar nagybirtokainak példája, melyeket fel lehetett osztani dobrovoljácok, regáti telepesek és csehországi bevándorlók között s elvesztek a magyarságra nézve, holott ha itt kisemberek százai és ezrei lettek volna a birtokosok, a föld is megmaradt volna magyarnak és tovább is az ezer esztendős magyar élet sarjadozott volna belőle. 1 Közzétették a német választ a francia—angol Jegyzékre „Németországot a békeakarat fogja vezetn% de gondoskodni kell a német birodalom biztonságáról is" — Hozzájárulás a légí-Locarnóhoz Gömbös beszéde után az ellenzék álláspontja — „Mi lesz a választójoggal, a közszabadságokkal és a gazdasági helyzet favuiására vonatkozó reformokkal"