Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-06 / 5. szám

1935 január 6. 3 Nyilatkozat Valasz Révai Józseinek A Szegedi Szabadtéri .Játékok rendezősége szombati üléséről a következő nyilatkozatot adja ki: A szabadtéri játékok ügyében Szilveszter napján beadványt intéztünk dr. P á 1 f y József polgármesterhez. A beadványban sok mindait szóváteltünk, amit a játékok jövője érdekében felfogásunk szerint a polgármester és a nyilvánosság figyelmébe kellett ajánlani. Foglalkoztunk ebben a beadványban — megengedjük, hogy jelentőségét messze túlbecsülve —, azokkal a cikkekkel is, amelyek révén Révai József részesítette kedves figyelemben a rendezőség munká ját. R-ira azonban beadványunknak az a része sem hatott tanitólag. amelyben rásütöttük, hogy valótlant állit o 11, talpra ugrik s a minden más papra nézve megszüntethetetlenül feszélyezett helyzetben egy naiv és egy vakmerő állitássa] akarja kivágni magát. A naiv állítás az, hogy ő szeptemberben irt valótlan dolgokat s mi azokra csak december végén válaszoltunk. Hozzá kellett volna tennie, hogy december végén se közvetlenül válaszoltunk, hanem csak közvetve, a polgármesterhez intézett beadvánvban. Miután azonban ugy tesz. mintha az összes kisérő körülménvek figvelembe vételével sem tudna tájékozódni, előzékenyen a segítségére sietünk és közöljük vele. hogy elmefuttatásaira azért nem válaszoltunk, mert nem tartottuk azokat válaszadásra érdemeseknek. A további vita akörül forog, hogv kifizettünk-e két honoráriumot. amelyekről R..i azt állította, hogv nem fizettük ki. A polgármester urboz intézett jelentésünkben hang=ulvoztuk, hogv az az állítás. amely szerint a két honoráriumot nem fizettük ki. va 1 ó 11 a n. Most R.-ielőnll ésazt írja, hogv lehet, hogv azóta kifizettük a két bo. noráriumot. de ..e"ke megírásakor nem vo't az ü"v elintézve." Fz a minden alart nélküli konok és személve«kedő kellemetlenkedni akarás — amelv azorban a város érdekeit ténázza meg leg'obban — nw is felment bennünket a reverendnnak részünkről mindenkor kiiáró kímélet alól s a konok visszaesővel szemben kénytelenek vagvunk kijelenteni, hogv cikkének ezzel az á'lHásával megint valótlant mondott. A vakmerőségben azonban még tovább e'jKedik R'.-i s azt írja. hogy a rendezőség ..üzletszagú munknia ellen" emelt kifogást. Durva inszinuációjával hasonló inszinuácróért tavalv valakit már a bíróság elé állítottunk s ott fényes e'érttéfcl» kantunk. Ez a/ oka. hogv nem foglalkozunk 'ovább ezzel a Révaira jellemfő kifejezéssel. Vele szemben míndenki-nek. aki szereti ezt a várost s tud feilődő kultúrájáért szárnvalva dolgozni, csak egv kívánsága lehet. fletének hátralevő részében szerzelp«i csendben vezekelien azokért a sulvosbűnökért, amelveket közügvekbe való egv-két beavatkozásával kenvéradó Városa ellen elkövetett. Eze&i&őS vl!as3Zon. HÁZTARTASI CIKKEK: Szénlapát és tüzpiszkáló egvütt —.48 Szénkanna —.98 Faapritó balta —.98 Nyeles kenvérpiritó —.28 Kalapács fanyéllel —.24 Rozsdafisztitó radir —.58, —.24 DIVATÁRUK: 1 pár belül bolyhos férfi, vagy női keztyü —.98 Atlaszcsikos fehér müselyemsál kis hibával P 1.28 Divat szines női kötött bluz P 2.68 Divat kötött sál —.98, —.78 FARSANGI CIKKEKt drb kifuvó kigvó —.08 20 drb szerpentin —.18 2 csomag hólabda —24 12 csomag konfetti —.18 ÉLELMISZEREK: Negved kg Linzer teasü'emény —.48 1 kg félzsíros trappista sajt —.98 10 deka vegves nápolvi teasütemény —.18 1 kg 10 csomag kéttojásos levestészta —.98 iÄRae«, CSEKQHfCS és K'35 WC«» l^me^ywwiÁ/tV TUNGSRAM DUPLASPIRÄLL AMPA Soha olaon fő bor mm termett a szered! hoirokon, mint az lű€n, mea sem lehet értékesíteni Tizenkétezer hold alsótanyai szőlőt fenyeget pusztulással a nemtörődömség (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged város parlamentjében eddig, ha nem is sikkadtak el teljesen, de elszürkültek, eljelentéktelenedtek az úgynevezett tanyai problémák, mintha nem lenne döntő súlyuk, döntő szerepük a szegedi életben. Pedig, aki alaposabban ismeri a helyzetet, az erőviszonyokat, tisztában van azzal, hogy Szeged sorsának alakulása szinte döntően függ a tanyai lakos, ság sorsától. A decemberi választáson mandátumhoz jutott számos tanyai polgár, aki keresztül-kasul ismeri a szűkebb pátriáját, tisztában van a tanya problémáival és el tudja képzelni a bajok orvoslásának lehetséges módjait. Ezeket fogják feltárni a közgyűlésen, amelynek fel kell figyelnie ezekre a fontos problémákra. Az uj városatyák közé tartozik Alsótanva egvik Iegtekintélvesebb gazdája, Dobó Géza. aki százhúsz holdas birtokán gazdálkodik és ellenzéki programmal Királyhalom egyik mandátumát nyerte el. Dobó Géza alaposan ismeri a szegedi tanyák fájdalmait, ha iáit, a legtöbbet közvetlen tapasztalatból. mert sorsa téliesen közös osztáIvostársainak. a tanvai gazdáknak és a bérlőknek a sorsával. Szakkörökben mintagazdának tartják, aki törhetetlen kitartással munkália évtizedek ó'a a földiét és kikényszeríti belőle a maximális teljesítményt. Tisztafeíü. jószemü magvar gazda Dobó Géza, érdemes beszélgetni vele. mert szavai ioblan föltáriák a tényleges helyzetet, mint akármilyen zöld asztalnál készült tudománvos értet-ezés. Amit alább írunk, azt tőle tudjuk, ő megélte el. Alsótanva egvik legnagyobb jelentőségű kérdése a borkérdés. FeVetpozélen. T>omaszét-en, fCtraTv. halmán és Mórában mintegy tizenkétezer k!i»a«Mrái;<? holdon, termelnek szőlőt a s^pgeffi go^dnk kisebh-napvphb birtokukon. Ezok a gazdák valóságos pionír-munkát végeznek hocezu évtizedpk óta, szőlővel kötik meg Alsótanva errvkori bomo'rcívatafiát és teszik termővé, hasznosa az évszázadokon keresztül meddő, használhatatlan talait. Az idén nem termett «ok bor. a tizenkétezer holdon miVesrv 56 ezer hektoliter, ami nem egészen öt hpktós átlagnak felel meg. a megszokott 10—15 hektós átlag helyett, de a minősége páratlanul jó. Tizenkét malligandosnál nem igen akad gyöngébb az idei termésben, de nem ritkaság a 16—17 malligandos sem,- ami pedig ritkaság nem csak ezen a vidéken, hanem másutt is. Szegeden a legöregebb gazdák sem emlékeznek arra, hogy hasonló minőségű bor termett volna valaha is a szegedi homokon. A bornak még sincs ára. Hivatalosan két fillért adnak malligandonkint érte. de a valóságban a szegedi gazdák nem érik el még ezt az árat sem. Szegények, nincsen kitartásuk, nem tudják megvárni a kedvező alkalmat és bizony még mustkorában elvesztegették termésüket 12—14 fillérért Ez pedig azt jelenti, hogv egy hold szőlő borterméséért. tekintettel az öt hektós átlagra, alig hatvan pengőt kaptak. Ennél pedig többe kerül a munka, amellyel a szőlő megművelése, permetezése jár. Ha alaposan meggondolja az ember a dolgosakkor az nem is tanvai probléma, hanem városi, mert hiszen nem lehet közömbös a város szempontiából sem, hogvan boldogulnak azok a szegediek, akik tizenkétezer holdon foglalkoznak bortermeléssel, hogv miből fizetik az adójukat, miből tartiák cl családjukat, miből teremtik elő a földiért. A legfontosabb teendők közé tartozik tehát a bor megfelelő értékesítési lehetőségének sürgős megteremtése. Azok a tanvai gazdák, köztük elsősorban Dobó Géza. tisztában vannak azzal, hogy javulás mindaddig nem következhetik he ezen a téren, amig a födlmivelésűgvi miniszter nem teremti meg a magvar bor számára az e,xoorl!eb',,ő<-é"cket. A szőlőtermelő gazdát az teszi tönkre, hogv a viszonyok a belföldi niacokra internálták. a belföldi fogyasztás nedig tulk'csi a termés fölvételére és igv a kocsmárosok valóság fal diktál iák a nevetségesen alaosonv árakat. Dobó Géza elgondolása szerint a leghelyesebb megoldás az lenne ha a borexportot a kormány vejiné a kezébe és akár s7övptkezeli alaunn. akár más módon összevásárolná a termelőktől az exportkénes borokat és maga vállalná el az exportőr szereiét. A magvar bor anvnvira versenyképes nemzetközi viszonylatban is. hogv kellő utánjárás eselén okvetlenül pisp -a. kell találnia. Igen erősen nvugtalanitja a bortermelőket a