Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-06 / 5. szám

BÊCMAG7ARORSZSG •gaaHMBB^annaBBBan 1055 januír 6, Zálogjegyéi, brillláns és arany íksnerét mielőtt el- Râcnân HtllKo arany-, eztistmttvosnél adná, kin álja tel UdoVdl UIVUo Virost zftlogb&sia; «lemben Oroszlán oooa 5. Ors, ékaierjavitáe oioeón. legyen hlatr erel! Érdemes. földművelésügyi miniszter egyik nemrégen tett kijelentése, amely szerint a klasszikus bor­vidékek meghatározásának gondolatával fog­lalkozik és közben Szeged vidékére nem gon­Uol. Ez pedig katasztrófát idézne elő Szegeden, itt teljesen tönkretenné a szőló­kulhjrát és nagyon rövid időn be­lül odavezetne, hogy a gazdák ki­dobálnák földeikből a szőlőtö­veket, hogy rozssal, búzával vethessék be, mert bor­termésük a nyakukon maradna, visszavonha­tatlanul. A miniszter elgondolása az, hogv csak a klaszikussá minősített vidékek borter­mése számára adná meg az exportengdélyt Így a szegedi bor exportra egyáltalában nem számithatna, pedig minőségéhen, aromájában, jóságában és kedveltségiben vetekszik a leg­klasszikusabb hegyi borokkal is. Dobó Géza elhatározott szándéka, hogy a közgyűlésen elsősorban a borkérdésnek lesz a szószólója és keménv harcot indít, hogv Sze. ged törvényhatósága teljes sulvával igyekezzék kiverekedni a kormánvnál a szegedi '»orterme­lés érdekében álló intézkedéseket. A szegedi alsótanyák' másik nagy kérdés*» a gyümölcs­termelés, amelvnek jelentőségét már évekkel ezelőtt fel­ismerték. de ha tör'éntek is léoések a kívána­tos célok elérése felé. sok volt köztük a hiMs, a helytelen. A gazdák egyre jobban megked­velik a gyümölcstermelést, egvre nagyobb te­rűleteken ültetik el a gvümölcsfarsemetéVet és több helyen nagyszerű eredményeket is ér­nek el a — termelés terén. Nagv bai az, Hogv Szegeden még mindig nem teremtették meg az egységes {«vümSlestipnst, pedig enélkűl nincs exporttehe!őségé a szeeedi gyümölcsnek. Az exportőrök csak vásárolnak, ha azonos típus­hói negyohh mennyiséget vehetnek, mert a külföldön csak egységes fajtákkal lehet ered­ményt elérni. Elhibázták n "vfimölesesemete. ak'előt Is. •pedig az elgondolás h'elves volt. a kivitel azon­ban nagyon visszás. A kiosztott csemeték nas»v része nem fogta meg, másik részéről pedi^ ki­derült. ho>T nem reme« TaH*. h^nerr. elfaizo't példánv. Olvan sulyosalc ezek a hibák, va*?v mulasztások, hogv hosszú esrtendőkhe telik, nmig következményeiket ki lehet küszöbölni, mert a már egyszer elültetett é« fplnevelt gyü­mölcsfát. ha nem is hoz termést, etrv^ gazda sem vágia ki szívesen, hiszen esztendőkig kel­lett várnia arra, mlg termőfává nőtt. Nagv hi­ba a* is, hogv az évekkel eze'őtt kiosztott cse­meték etrv része nnlzstefüs volt és iirv a vesze­delmet el'eriesztefte a szegedi tanyákon. A vé­dekezés árért nehéz, mert a gazdáknak nincs • «nrök a drága fertőtlenítő anvagok beszerzé­sére. Mivel az egész vidék ióhirneve forog koc­kán a kormánvnak Ingven fertőtJonHő anyag­gal kellene ellátnín n gazdákat, akiket törvé­nyes rendelkezések köteleznek a fertőtlení­tésre. Sulvos akadálya a gyümölcsértékesítésnek a tanyai uttalanság is. Hosszak az n+nV. mire beérkezik a frissen szedett gvümölcs a város­ba, a sok rázás következtében tönkre megy, értéké? veszíti és értékecithetetlenné válik, tfs nagv baj az is, hogv drá»a a kisvasút, 9 gyü­mölcs szállítása olyan sokba kerül, hogy nem igen árulhatják ki sem a konyhapiacon, sem az exportpiacon. Sok és indokoltnak látszó a gazdák panasza a piaci helvpénzek magassága miatt is. Fgv kocsi után negvven fillért kell fi­zetni minden alkalommal, negyven fillér pe­dig igen nagy pénz a mai viszonyok között, a tulalacsony gyümölcsárak nem birják ki. A gyümölcstermelés fokozása, lehetőségei­nek biztosítása szinték elsőrendű városi föl­adat. Jó utak, olcsó kisvasúti tarifa, alacsonyabb piaci helypénz és — exportlehetőség kell hozzá. Hasonló a helyzet a sertéstenyésztés terén is Altótanyán. ahol majd rpinden gazda, még a legszegényebb bérlő is, tart egy-két hízót, egyet magának, egyet eladásra, hogy a magáé Ingyenbe marad jon. De a környék erősen vé­szes, állatorvos pedig nincs, vagy ha van, na­gyon nehezen érhető el, mire előkeríthetik, a beteg állaton már a drága szérum sem hasz­nál. Ezért bizonytalan nagyon a sertéstartás, pedig kifizető lenne még a mai alacsony árak mellett is. Budapest, január. A psychoanalizis tudomi­mányának fejlődése forradalmi változást jelentett a szerelem kutatásában is, a modern iró számára itt van az érdekes probléma: megirni a szerel­met, de ugy, hogy nem csak annak jelenlétét álla­pítja meg, hanem a dolgoknak mélyére is hatol. Ezt a problémát oldotta meg Forró Pál, az is­mert író. Könyvet irt, a cime: „Te és a rtere­lem. A szerelem egyeteme 1000 problémával." Psvchoanalitikai alapon orvosok foglalkoznak már a szerelem lélektanának egyes kérdéseivel, de arról áttekintő könyv irő tollából nem ;»lent meg. Órák hosszat beszélgettem az Íróval munkájá­ról, Forró Pál a kétségkívül mindenkit érdeklő kérdésről ezeket mondotta: Á szerelem illúziója a történelem ten­gerén. — Könyvem első része a szerelem illúziójának történetét tárgyalja Én állapítom meg elsőnek a szerelem irodalmában azt, hogy miként változott az egyes korszakokban a szerelem illúziója. A pri­mitív népeknél ez az illúzió a misztikumban élte ki magát. A második fokozat: az Istenség. A ró­maiaknál, görögöknél és indusoknál a széniem­nek külön istene volt. Ennek a kornak a marad­ványa a szerelem phraseológiájában még ma is íl. Ha azt mondom egy nőnek: „Imádlak", akkor íz nem frázis, hanem maradvány abból az időből, ¿.mi­kor a szerelem tényleg eg^ istenség tárgya volt. Amikor ajándékkal kedveskedek ®gy nőr '. ak­kor voltaképpen áldozatot hozok, tehát a nőnek adott ajándék nem más, mint: misztérium, áldo­zás a szerelem Istenének. — A harmadik fok, amikor a vallásosság lép előlérbe. A középkor heroikus idején a testiséget teljesen kiküszöböli, a nőben a középkor szelleme úgyszólván légies teremtményt lát, a nőt imádja és a legtulzottabb hódolattal veszi körül. Ennek ellenhatása akkor állott be, amikor bekövetkezett a renaissance ideje és a nagytőke előnyomiilásá­val a szerelem éleiébe először köszöntött be döntő erejével a pénz... A pénzzel megvásárolható ku­lissza: pompa, gazdagság, amit legjobban Impé­rtának, a középkor leghíresebb kurtizánjának egy kijelentése jellemez. Amikor egy izben Imperia barátját, az akkori idők leghíresebb és leggazda­gabb bankárját, Ciggit várta és komornyikja meg­kérdezte tőle, hogy melyik ruháját akarja felven­ni, ő így válaszolt: „add rám az aranyruhámat, mert teljesen boldoggá akarom tenni őt, azt aka­rom, hogy amikor megölel karjaiban, érezze a nőt és az aranyat egyaránt." — A negyedik fejlődési fok a természetül való eltávolodás. Ehhez a rokokkó idejében élni kell. Ekkor nyesik a fákat egyenesre és festik meg aranyra a bárányok szőrét. A rokokkó találja fel a hamis parókákat és ragasztja az arcokra a flasf­romot. Az egész különös affektált modort vesz fel és ebben a korszakban a szerelem illúziója fül­ledt dekorációkban merül ki. Minél gazdagacb Fontos termelési cikk lenne a pulyka is Al­sótanyán, de a pulyka létét szintén az export­nehézségek veszélyeztetik. Anglia a magyar pulyka egyetlen piaca, de fel vevőkészsége év­ről-évre csökken. A pulykaexport egyetlen vál­lalat kezében van, amely diktálja az árakat, az idén 50—60 fillért fizettek csak a hizlalt puly-i, ka kilójáért. Ezekről a kérdésekről beszélnek az alsóta^i nvai gazdák, akik nagyon bíznak uj ellenzék? pártállásu képviselőikben, erős hittel hiszik, hogv bátor szószólói lesznek bajaiknak, pana­szaiknak és kemény harccal sikerül eredmé-, nyeket elérniük. MAGYAR LASZIA egy korszak, annál jobban távolodik ei a termé­szettől, mert enerváltságában nem tartja tökéle­tesnek a természet által alkotott kulisszákat Ez­zel szemben minél szegényebb a világ, annál ro­hamosabban tér vissza a természethez, amint azt napjainkban is látjuk. — Az elszegényedett világ ma szerelmi Illú­zióinak kulisszáiul megint a hegyeket, a virággab ékes rétet, a mezőt használja. A mai fiatalság élete a weekendezéssel kapcsolatos. Az igazság minden vádakkal szemben az, hogy a mai szere­lem igenis erkölcsös. Korunk szerelmi élete. — Könyvem második része azzal a problémá-, val foglalkozik, erkölcsösebb-e vagy erkölcstele-! nebb-e korunk szerelmi élete, mint a régieké volLj Történelmi adatokkal bizonyítom be, hogy a maü szerelem a legerkőlesösebb. Harmadik részében a, szerelem ezernyi problémáját tárgyalom. Beszélek a hódításról, a szakításról, a válásról, az elegan­ciáról, a kiábrándulásról a pontosságról a pon­tatlanságról, a kozmetikáról, a szexuális neve­lésről, a pénzről, az illatokról, a színekről, a haj­ról, a Don Jüanokról, az anyós-kérdésről, szóval mindazokról a problémákról, amik kapcsolatosak a szerelemmel. — A befejző részben gyakorlati utmutatást adok arról, hogy hogyan lehet közönyösnek lát­szó kérdésekkel pontosan megismerni valakinek szerelmi életét és legtitkosabb gondolatait is. Kü­lön ismertetem a 10 legfontosabb, de első pillan­tásra lényegtelennek látszó kérdést — amelyre, ha a gyanútlan áldozat válaszolt, máris kitárta előttünk jellemének fotográfiáját. Megmagyará­zom, hogyha valakitől megkérdezzük: mivel tölti a vasárnap délutánját, akkor az erre a kérdésre adott felelet röntgensugárral világit he a lelkébe. Ha valaki elmondja, hogy ki a kedvenc színész­nője, akkor voltaképpen portrait adott a maga szerelmi életéről. Az ajakrouge szine pontos tükre lehet egy nő egész lelkének. A rougozásnak lé­lektani okai vannak és sok minden állapitható meg a különben ártatlannak látszó rouge színé­ből és felhasználásának technikájából... Padi Jób. URAIM ! Január hóban nyilik meg Kölcsey-oeea 1. szám alatt (Tóth órás mellett) fővárosi stiluso uri cípőszalonom ahol kizárólag férfi cipők kaphatók. A kényes igényű uriközönség kielégitésére a legnemesebb anyagok hozzáadásával és a fővárosból szerződ­tetett munkaerők által olyan formákat hozok forgalomba, ami általános -meglepetés* fog keí­teni Szegeden. IÜÖlCÍC clDész RENAISSANCE PENZIÓ BUDAPE/T V.. IRiANYI DCCA XI. — A M-r4me srlviben. — Rideg éa meleg folyiWli a erob&kben, kftaponH HStée, a Mobttban tele­T1. FlüSrmgn ellttt». klvtnatra diéta 1». — Qlosá árak. 8» A szerelem misztériuma Hoavan fejlődött a szeretem évezredeken át

Next

/
Oldalképek
Tartalom