Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-23 / 19. szám

DttMAGYARORSZÁG •EBOCD, SietfeMztAMg: Somogyi uccb 12..Í.em,Telefon: Z3-33..-KIadOhIvatal WHMOnkOnyvlAr é* I egy Iroda t Aradi ucca ». Teleion : IMKt. - Nyomda : U»w LtpAt neeB 1«. Telefon - T««Irafl e* levélcím : rélmBgy»ror«»o Szened Szerda, 1935 Január 23. Ara lUlér XI. évfolyam, 19. §z. eiöriZETÍS: HaTonta helyben 3.2* Vldétaen M •adaneélen J.BO, kllimiddn '.40 paagfl- * Coye* asAm Ara hílk»*­> IS. vaMr» é» Unneonap ZO 11«. Kr. 'detéaelc felvétele tarifa szerint. Mexle lanUc héllíl kivételével nnponln -rji^i.I Hegkezdődtek a tárgyalások a választójogi javaslatról Rassay és a szociáldemokrata párt vezetői a m'irszler­elnöknél — Még nincs közeledés Gömbös és Bethlen között Budapest, január 22. Kedden délelőtt érte­kezlet volt Gömbös miniszterelnöknél a vá­lasztójog tervezet ügyében. A miniszterelnök ellenzéki pártvezérekkel folytatott megbeszélé­seket a választójogi kérdéssel kapcsolatban. A miniszterelnök Rassay Károlyt, a szabadel­vűpárt vezérét, Peyer Károlyt, Buch in­ger Manót és M ó n u s Illést hivta meg. E c k­hardttal és Ernszt Sándorral már régeb­ben tárgyalt. Rassay több mint egy óra hosszat tárgyalt a miniszterelnökkel. A szociáldemokrata párt vezetői mintegy háromnegyed órát voltak a miniszterelnöknél. A tanácskozások után Peyer Károly a kö­rvetkezőket mondotta: — A miniszterelnök ur tájékoztatott bennün­ket a kormánv választójogi törvénytervezeté­ről és mi előadtuk a magunk álláspont iát. A szociáldemokrata párt álláspontja a választó­jog kérdésében közismert és már 25 éve le van fektetve pártunk programiában. A titkosság­iján teljesen egvetértünk. A titkosságot a ma­gunk részéről teljes mértékben támogatjuk. „Korrektivumok?" Az már más kérdés! Gömbös és Beftfen tanácskozása az egységespárt kedd délutáni vezetőség: ülésén (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Mint a Délmagyarország tegnapi számában megirta, a választójog kérdése fordulónonthoz érkezett. Kedden Gömbös miniszterelnök meglepetés­szerűen az ellenzék vezérei közül magához ké­rette Rassay Károlvt, majd a szociáldemok­rata párt vezetőit. A Rassayval folytatott meg­beszéléséről semmi sem szivárgott ki, mert Rassay a legmerevebben elzárkózott minden­nemű felvilágosítás elöl Környezetéből mind­össze annyit sikerült megállapítani, hogv a fő­téma a választóiog tervezete volt, ezenkívül azonban a tanácskozás felölelte az összes poli­tikai kérdéseket; kitértek a kormánypárt és a kisgazdapárt viszonyára is. Már a délelőtti események is rendkívül érde­kessé tették a kormánvpártl vezetőség délutáni tanácskozását, amelv 6 órakor kezdődött a miniszterelnöksé­gen. A pártvezetőségi értekezleten Gömbös miniszterelnökön és Keresztes-Fischer belügvminiszfpren kívül megielent gróf Beth­len István. Zsitvav Tibor. Rakovszky Iván. gróf Ráday Gedeon. Ma ver János és Ivádv Béla. A tanácskozás több óra hosszat tartott. Abból a körülményből, hogy Gömbös az értekezlet után kiielentette, még több ülés lesz, politikai körökben arra következtetnek, hogv mé« nincs közeledés Gömbös és Bethlen álláspontja között. A tanácskozás lefolyását itt is homály fedi. Bethlen környezetében hangsúlyozták ked­den este, a volt miniszterelnök kétségtelenül súlyos argumentumokat vonultatott fel Göm­bös elgondolásával szemben és egvelőre re­mény nincs arra, hogy Bethlen ebből a felfo­gásából engedjen. Hangsúlyozták, amennyiben mégis lehető­ség nyílna arra, hogy Gömbös és Bethlen a választójog kérdésében közös plattformra jusson, akkor is éles ellentét van kőztük a kor­mányzói jogkör, valamint a felsőház jogköré­nek kiterjesztése körüli probléma megoldásá­ban. Politikai körökben éppen ezért nagy érdek­lődéssel figyelik a pártvezetőségi tanácskozá­sokat és ismerve Bethlennek merev álláspont­ját, reményt nem fűznek ahhoz, hogv Göm­bös és Bethlen álláspontja között közeledés jö­hetne létre már a kisgazdapártnak, illetve Eckhardt Tibornak a miniszterelnökhöz fűződő baráti kapcsolatai miatt sem. Minden­esetre egy-két napon belül a helyzetnek tisz­tázódnia kell. Az értekezlet után Gömbös miniszterel­nök a következőket mondotta: — Megkezdtük a választójogi javaslat alap­elveinek tárgyalását. Remélem, hogy holnap az elvi kérdésekkel kész leszünk és legfeljebb még egy tanácskozási napra lesz szükség. Kánya külügyminiszter Buda­pesten Budapest, január 22. Kánya Kálmán kül­ügyminiszter Genfből hazatérőben rövid időt Bécsben töltött, ahol megbeszéléseket folvta­tott. A külügyminiszter kedden visszaérkezett Budapestre, egy óra után felkereste Gömbös Gyula miniszterelnököt és tájékoztatta őt a genfi eseményekről. A külügvi bízottság valószínűleg csak a jö­vő bét hétfőién, vagv kedden ül össze és azon Gömbös miniszterelnök és Kánya külügymi­niszter tájékoztatást ad a külpolitikai helvzet­ről. Katonai kormány alakult Bulgáriában Szófia, január 22. Georgiev miniszterel­nök a minisztertanács rövid ülése után be­nvujtotta az egész kormány lemondását. A ki­rály elfogadta a lemondást és az uj kormány megalakításával Slatev tábornokot, az eddigi hadügyminisztert bizta meg. Slatev az uj kormányt hir szerint jórészt katonai személyiségekből fogja megalakítani. A Georgiev-kormánv lemondását, mint mond­ják, katonai körök bizonyos törekvéseire ve­zethető vissza, akik már hosszabb idő óta sürgetik a kormány átalakulását. Az a közvetlen ok, amelv a kormány buká­sára vezetett, általános felfogás szerint abban keresendő, hogy a kormány tagjai között az állam küladósságai tárgyában alapvető nézet­eltérések merültek fel. Hivatalos közlés szerint Slatev tábornok megalakította az uj kormányt, amely a kö­vetkező: miniszterelnök és hadügyminiszter Slatev tábornok, belügvminiszter Kolov, a szófiai ka-< tonai iskola eddigi parancsnoka, külügymi-' niszter Batolov, az eddigi külügyminiszter, közgazdasági miniszter Molov, pénzügyminisz­ter Obreigar, vallás- és közoktatásügyi ni niszter Radev tábornok, igazságügyminiszter Kaladenov, volt radikális demokrata képviselő Nápolyban tárgyalnak a Saar-vldék átadásáról Csütörtökön döntenek a bányák visszavásárlásáról Genf, január 22. A Népszövetség titkársága kedden a következő közleményt adta ki: — A népszövetségi tanács január 17-én ho­zott határozatában megbízta a hármas bizott­ságot, hogy a francia és a német kormánnyal, valamint a saarvidéki kormánvzóbizoUsággal egyetértésben állapítsa meg azokat az intézke­déseket, amelyek a Saar-vidék visszacsatolásá­ra, továbbá a népszavazással kapcsolatos né­met és francia kötelezettségek betartására néz­ve szükségessé váltak. A hármas bizottság hét­főn délután összeült, bogy megállapítsa mun­kaiervet. A hármas bizottság legközelebbi ülé­sét Nápolvban tartja. Bázelből jelentik: A saarvidéki kormányzó­bizottság képviselőiből, továbbá a német és francia szakértőkből álló értekezlet január 24-én ül össze, hogy tárgyalás alá vegye a Saar-vidéknek Németországhoz való visszacsa­tolásából származó pénzügyi kérdéseket. Az ér­tekezlet mintegy tiz napig fog ülésezni. Ren­dezni fogják az állami bánvák visszavásárlá­sának módozatait is. nemkülönben a forga­lomban levő francia pénznek német pénzzel való helyettesítését. A menekültek Párisból jelentik: A minisztertanácson Her­riot tárcanélküli miniszter ismertette a Saar­vidékről érkezett menekültek elhelyezése érde­kében történt intézkedéseket. A népszavazás óta 2500-an mentek át Franciaországba, köz­tük 1963 saarvidéki német, 422 külföldi, 85 francia. Agyon!őtfek egy vo!t polgármestert Saarbrückenbő! jelentik: A rendőrség tegnap le akarta tartóztatni St. Goerwauschen város­ka volt polgármesterét, Meyert, aki ellen sikkasztás miatt indult bűnügyi eljárás. Me­yer a ház pincéjébe rejtőzött el, amikor a ka­tonák megtalálták, revolvert rántott, erre agyonlőtték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom