Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-23 / 19. szám

a DCF. MAGYARORSZÁG TQ35 január 23." Tanúvallomások az összeomlásról a Rákosi-per kedd! tárgyalásán Berínkey Dénes, Balogh Ernő, Búza Barna és Révész Mihály vallomása Budapest, január 22. Rákosi Mátyás volt népbiztos perének keddi tárgyalásán folytatták dr. Berinkey Dénes volt miniszterelnök kihallgatását. Előadta, hogy a forradalmi ka­tonatanácsok működéséről csak az 1918. no­vemberi minisztertanácson hallott. Ezután gróf Festetics honvédelmi miniszter le­mondásával kapcsolatban azt vallotta, hogy a minisztert a szociáldemokraták ellenforradal­mi tevékenységgel vádolták. Hasonló okok mi­att vált ki a kabinetből Lovászv Márton és gróf Batthyány Tivadar is. A miniszterel­nökséget azért vállalta el, mert szabadkezet biztosítottak neki a bolsevisták ellen. A válasz­tások kiírásával kapcsolatban azt mondotta, hogv a szociáldemokrata párt terrort fejlett ki a polgári pártokkal szemben. Mivel kormá­nya nem tudott kellő eredményt felmutatni a megszálló csapatokkal szemben, ellenük for­dnlt az egész ország. Ezután Károlyi Mihálv és környezetének szerepléséről beszélt a volt miniszterelnök. Károlvi sokra értékelte Knn­fi és Kéri Pál politikai éleslátását. Nem hit­te el. amikor megmondotta neki, hogy Kunfi a német szélsőséges szocialistákkal és Leninnel keresett összeköttetést. A továbbiakban a kom­munisták akciójáról, támadásairól beszélt. 1919 ianuár jáhan a kommunisták több lap el­len támadólag léptek fel. A „Népszava" lerom­bolásakor két rendőr és három népőr életét vesztette. A letartóztatott kommunisták sorsába — folvtatta Berinkey —, Károlvi Mihály tud­ta nélkül beleavatkozott. A letartóztatottak bá­násmódja miatt heves szemrehányást tett neki A minisztertanácson szóha került, hogy egves rendőrök megpofozták Kun Bélát. Később tu­domáftára jutott, hogy az igazságfigvminiszté­rium különleges szabadságot biztosított a kom­munista foglyok számára. A „Vörös Újság" ellen intézkedéseket foganatosítottak a szocia­liMik inditvánvára; elkoboztatták a papirt. Az elnök kérdésére ezután a szerb megszállás körülményeiről beszélt. Amikor Károly! — mondotta —, a fegyverszüneti szerződés letár­gvnlásn végett Belgrádba ment. a szerbek már megszállták Délmngvarorsz.ág nn«v részét. Ez november 13-án történt. A csehek hasonlóké­pen cselekedtek ftszakmagvarországban: a bel­grádi szerződés ellenére megszállták a Felvidé­ket. — Szóval a tanú vr vallomásának az a lé­rvege — mondotta Szemák elnök —, hogv önök n megszállások ellen tiltakoztak. — T"en — jelentette ki Berínkev. Mi nem ad­tunk fel egyetlen talpalattnyi magyar földet sem. — 1919 év elején — folvtatta —, kellemetlen belvzotbe kerültek a francia misszióval szem­bon. Vyx alezredes olvan kiielenfé*t tett előtte, hogv i feirvversn'ineti szerződés rendelkezései semmit sem érnek. Berinkey ezután egészen halk hangon elmondotta, hogy , hogyan adták át a hatalmat a kom­munistáknak. Az egrre snlvosbodó helyzetet fokozta az a jegyzék, amely a békekonferenciától érkezett. A iegyzékhen a megszállásról volt szó. Ez any­nvira elkedvetlenítette a Károlvi-kormánvt. hogy lemondását elhatározta. Eleinte arról volt szó. hogy a szociáldemokratáknak adják át a hatalmat, mert ő mögöttük az ország mun. kássága áll, sőt a polgári pártok is támogat­nák. A szociáldemokraták nem nagy kedvet éreztek a hatalom átvételére- Kunfival folyta­tott hosszas tanácskozás után elhatározták, hogy a kommunista foglyokat szabadonbo­csájtják, de az eljárást nem szüntetik meg el­lenük. Szünet után dr. Baloghy Ernő ügyvéd, nyugalmazott miniszter kihallgatására került a sor, aki tagja volt a Károlyi-kormánynak. Elmondotta, hogy mint közélelmezési minisz­ter került a kormányba. Ismertette az esemé­nyeket, amelyek előidézték, hogv a Berinkey­kormány 1919 március 21-én kénytelen volt lemondani. Ezt azért tették meg, mert az án­tánt kijelentette, hogy a demarkációs vona­lak lesznek az ország politikai határai. A kor­mány ezt nem akarta vállalni és lemondott, hogy a szocialisták vegyék át a hatalmat. Ez­után arról beszélt, hogy ebben az időben a kommunistáknak még semmi befolyásuk nem volt. Pajor Lajos nyugalmazott alezredes tanú­vallomásában azt mondotta el. hogy a katona­ta rácsnak Friedrich István volt n vezetője. B u i a Barna volt miniszter kihallgatására került ezután a sor. Elmondotta, hogy a Nem­zeti Tanács ülésén Garami Ernő kijelentette, hogv sohasem ir alá olvan békeszerződést, amely megcsonkít ia az ország területét. Kun Béla nevét elő«zör februárban hallotta. Elő­készületeket tettek a választásra, de azokat a zilált állapotok miatt megtartani nem lehe­tett. Buza Barna részletesen elmondta a lánchídi csata történetét. Először beszélt Fényes László, aki csillapítani igvekezett a tömeget, de már ekkor közbekiabáltak: „Fel Budára!" Az ő be­széde közben hirtelen odaugrott az ablakhoz Friedrich István és elkiáltotta magát: „Fel Budára! Menjünk Budára!" A tömeget nem le­hetett visszatartani, elindult és mi is utánuk mentünk. Amikor a tömeg a Lánchidnál volt, egyszerre lövések dördültek el. Vad menekü­lés következett. Aztán a sebesülteket a Ritzhen és a Károlyi pártban kötözték be. Elnök: Kiirták önök a választásokat? — Igen, kiírtuk, de nem lehetett az előké­születeket megfenni a zilált állapotok miatt. Egész sereg párt alakult a választások előké­születeinek hírére, így megalakult Bethlen István gróf pártja is amely azt hangoztatta, hogv a köztársaság mellett fosdal állást és a királyságra nem is gondol többé. Az elnök ujabb kérdéseire Buza Barna el­mondotta, hogy mindenki tódult ebben az idő­ben a szociáldemokrata pártha. Bal la István volt miniszterelnökségi mi­niszteri tanácsos volt a következő tanu. Részt­vett a március 20-i minisztertanácson. Károlyi Mihály a demarkációs határokat nagyon sú­lyosnak minősítette, a helyzeten szerinte csak tiszta szocialista kormány segíthetett. Károlyi az állam élén akart maradni — mint mondot­ta — és maga akarta kinevezni a szocialista minisztériumot. Több kisebb jelentőségű tanúvallomás után Révész Mihály beszélt arról, hogvan készült a forradalmi kormányzótanácsosi ülések jegy­zőkönyve. Ezeknek egy részét ő készítette, de amikor kényes kérdésekről tanácskoztak, még őt is kiküldték a teremből. Rákosi Mátyást a kormányzótanács 8—10 ülésén látta, de az volt a benyomása róla, hegy nem sok vizet zavar­hat. Rákosi kérdésére kijelentette, előfordul­hatott olyan eset is, hogy a népbiztosok vala­melyike korábban elhagyta az ülést és neve mégis ugv szerepelt, mintha a határozathoza­talban is részt vett volna. Több tanu tett még vallomást a terroristák­tól szenvedett bántalmazásukról, majd az el­nök a tárgyalást délután fél 6 órakor bere­kesztette és annak folytatását szerda reggelre tűzte ki. Farkasok támadása eqy vonat ellen Bukarest, január 22. Szokatlan hir érkezett Temesvárról. A temesvár—bukaresti személy­vonatot az orsovai állomás bejárata előtt farkascsorda támadta meg. Több farkas felug­rott a vonat kocsijaira, az utasokat nagy re­mület fogta el. A bátrabb utasok két farkast megöltek. Egy farkas ugrás közben a kerekek alá esett, amelyek agyongázolták. ­II davosi hokki vilápbafnnkság Davos, január 22. A jégkorong világbajnoki mérkőzések során befejezték az előmérkőzése­ket és a négy csoport 2—2 első helyezett je két csoportba osztva küzd a középdöntőben. A kö­zépdöntőmérkőzések eredményei: Az A. csoportban: Kanada—Svédország 5:2, Csehszlovákia—Olaszország 5:1, a B. csoport­ban: Ausztria—Svájc 1:1, Anglia—Franciaor­szág 1:0. A Vigaszdíj mérkőzései: Németország —Hollandia 5:0, Lengyelország—Belgium 12:2. Véres rablótámadás az országúton Gyöngyös, január 22. Kedden délben a Gyön­gyös és Vörösmrt közötti országúton mintegy 5 kilométerre Vörösmarttól, egy magastermetü férfi fejszével támadt az autóbuszból kiszállő 18 éves Vida Piroskára, egy malomtulajdo­nos leányára és Bernát Györgvnéra. Bernátné futásnak eredt. A leány segítségért kiáltozott és szembeszállt támadójával, aki 12 fejszecsa­pást mért rá, majd elrabolta csomagjait és 80 pengőnvi készpénzét. A sikoltozásra figyelmes lett Kiss Lajos erdőőr, aki kétszer rálőtt a rablóra, ennek azonban sikerült az erdőbe menekülni. A leányt reménytelen állapotban vit'ék a gyön­gyösi kórházba, a merénvlőt keresik. Bécsben letartóztattak három nácivezért Bécs, január 22. Három nemzeti szocialista vezért, akik 200—200 rohamosztagos felett ren­delkeztek, letartóztattak. A parancsnokságuk alatt álló rohamosztagosok jegyzékét is meg­találták lakásukon. 11 rab vakmerő támadása a fegyőrök ellen Sopron, Január 22. Betöréses lopások miatt is­mételten büntetett Hajek Józsefet a kaposvári tör­vényszék hétévi dologházra Ítélte. A megbilincselt Hajeket Kaposvárról két fegyveres fogházőr ki­sérte a kőhidai fegyházba. Közben a rab állandóan rosszullétről panaszkodott Amikor a város határá­ban lévő fegyintézetet néhány száz méternyire meg­közelítették, Hajck hirtelen összeesett. Az őrök feloldották bilincseit. Hajek erre megugrott, az egyik őr kezéből kikapta szuronyát, azzal több se­bet ejtett rajta, majd a másik őrt is megsebesí­tette és futásnak eredt. Az örök sérülésük ellenére is üldözőbe vették Hajeket, akit sikerült is elfogni. Beszállították a fegyházba. Egy évvel ezelőtt ugyanezen a helyen gyilkolta meg Raskó József főíegyőrt egy fegyenc, akit Bu­jdapestről kellett a fegyházba.kísérni. Felkértük előtetőinket, szíveskedjenek régi takarékossági könyveikei a kiadóhivatalba e hó 25-ig okvetlenül beszolgáltatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom