Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-16 / 13. szám

DttMAGYARORSZAG SCBOED, KMrkMStflMo.' Ssmogyl neea Í2..i.etn, Telefon r 2>»33. - KlBdóhlvatal k»lc*önk»nyv 6r «• Iccrylrodo , Aradi oeea S. Telefon t IMM. - Nyomda : L«w Llpól necn tQ. Telefon - ll'oO. TATlrntt ét levélcím : r>élm«pyaronz«a Sieoert Szerda, 1935 Január 16. 4ra 12 illler XI. évfolyam, 13. etörizETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken é* Badanetlen 3.aO,kUII«ld«n é.40 nenoA. * Egye* tsén Ara hétkHz• ao ÍZ. vatAr- és Unnennan ZO (tll. Illrdetétek (elvétele tnrlta tzeHnt Mrnielm«|ir hAtia klvMel^vel naponta rrqgnl Három polgármesteri nyilatkozat Hétfőn este az újságírók által rendezett vacsorán S i p ő c z Jenő, a főváros it.t főpolgármestere felszólalt s azt mondotta, hogy a főváros uj vezetősége nemcsak szívesen fogad, de őszintén kér is minden önzetlen kritikát. Szendy Károly az uj polgármester pedig azt mondotta, hogy a nyilvánosság az egyetlen biztositéka a közéleti tisztaságnak s az eredményes munkának. S ehhez a két — programszerű polgármesteri nyilatkozathoz hozzávesszük a harmadikat is, amelyik a szegedi közgyűlés termében hangzott el az uj közgyűlés megalakulása napján s amelyben a szegedi polgármester tett kijelentést arról, hogy ő nem itéli el a „kivülről kormányzást", mert minden tervet, minden gondolatot, minden termékeny bírálatot szívesen fogad mindenkitől. Ez a három polgármesteri nyilatkozat csak formulázásában tér el egymástól, értelmük mélyén ugyanaz a belátás, ugyanaz a gondolat s talán ugyanaz a szándék is. Amig azonban a budapesti nyilatkozatokban csak a tisztuló és felvilágosodó, előítéletek pókhálóitól megszabaduló gondolkozásmód megnyilatkozását látjuk, a szegedi polgármester nyilatkozatában nem dogmát, nem elvi kijelentést, nem elméleti megál 1 apitást, de gyakorlati irányváltozást s programos célkitűzést keresünk. Hátha nem csalódunk. A kívülről kormányzás — szállóige lett Szegeden s ez a szállóige olyan időben született meg, amikor a közgyűlés a maga megmerevedett mozdulatlanságában elszakadt az élet egyre hangosabb és egyre erőteljesebb igényeitől s egy mesterséges s talán nem is egészen jóhiszeműen téves törvénymagyarázat segítségével védekezett a szellemnek és vérnek felfrissülésével szemben. Inditványok, javaslatok, gondolatok dörömböltek meghallgatást követelve a közgyűlés kapuján s a — polgármesteri íróasztalon, de a közgyűlés, mint boldog birtokos, vitézül állta az ostromot s a vezérlő akarat kívülről kormányzóknak bélyegezte meg azt az aktivitást, azt az agilitást, azt a gondolatszabadságot és tetterőt, ami az érvényesülés útját kereste a begyöpösödött — ne mondjunk mást: — utakon. Ez a kifejezés, hogy „kívülről kormányzás" egyszerre szinte szégyenteljes méretekben érzékeltette azt a különbséget, ami a városatya és nem városatya kőzött terpeszkedett el. Aki nem városatya, annak nem is lehet tiszta szándéka és termékeny gondolata, aki nem városatyja, az tegyen eleget polgári — teherviselésének, de ne akarjon beavatkozni a városatyák munkájába s ne is próbáljon belépni a közgyűlés szentélyébe, — ezt harsogta, ezt demonstrálta ez a finom és halk megkülönböztetés. Aki városatya, az szakember, aki nem városatya, az laikus, — ordította a fülekbe ez a bántó megkülönböztetés. Mint-( ahogy felnőttek beszédébe nem keveredhetik gyerekhang, éppúgy a városatyák tanácskozásait nem zavarhatja meg azoknak hangja, akiknek mandátumuk nincs, legfeljebb csak gondolataik, terveik, ötleteik, termékeny elhatározásaik vannak a köz számára. Ez a szó, hogy kívülről kormányfás, elég volt ahhoz, hogy a közgyűlés tagjainak exkluzivitását megvédje a tehetségnek és tudásnak jogcimeseivel s hogy morálissá tegye azt az elszánt és eltökélt küzdelmet, amit a törvény ellenére folytattak a közgyűlés megújhodásának követelői ellen. Elhibázott alkotások, meg nem védett érdekek hosszú sora jellemzi ennek az időnek közigazgatási életét. S ha valaki nem csak i d őbeli, de okozati összefüggést is fog keresni ezek között a jelenségek között, azt hisszük, fáradozása nem is marad teljesen meddő. A szegedi polgármester, ha ura tud és akar is maradni szombati kijelentésének, most véget vet ennek a szellemnek és ennnek a rendszernek. A szegedi polgármester — beszéde szerint — ugy itéli meg, hogy sokkal fontosabb az, hogy mit mond, mint az, hogy ki mondja? Vannak a közgyűlésnek kitűnő tagjai, de vannak a városnak kitűnő polgárai, akik nem kerülhettek be, vagy nem akartak bekerülni a közgyűlésbe. A város nem a közgyűlés s akármennyire elismerjük is a közgvülést hatóságnak s az önkormányzat legfőbb szervének, mégis lehetnek gondolatok, lehetnek javaslatok, lehetnek ítéletek és tanácsok, melyek nem közgyűlési tagok lelkében, vagy értelmében születnek meg s melyeket bün volna anatéma alá fogni csak azért, mert néma közgyűlési teremben hangzottak el először. A város közügye — magánügy i mindenkinek. Nincsenek patentirozot közéleti tényezők és nincsen olyan monop lium, amelyik csak egyeseknek engedné a/.t meg, hogy törődhessenek a mások dolgaival. A polgármesteri szó, ha a kívülről kormányzókat valóban feloldotta a nagy átok alól, voltaképen a város szolgálatára hivott minden tudást, minden tapasztalatot, minden ismeretet, minden gondolatot, amit a város polgárai a város számára értékesíteni tudnak. Ezen a téren nincs monopólium sem a gondolatok termelésére, sem azoknak forgalombahozására. A város mindenkié és a városé mindenki, dolgozzunk együtt, hogy szebb, könnyebb és gondtalanabb legyen a szegedi élet. Ha a polgármesteri szó — ami majd elválik —, erre volt felhivás, akkor megértéssel és helyesléssel szolgáltatjuk szavai számára a visszhangot. Szerdán ddnt a Népszövetség a Saar-vidék visszaadásáról A Saar-bírottsáq a 90 százalékos többség alapján a teljes visszacsatolást javasolja Rövid átmeneti idő után Németországnak átadják a hatalmat Fákiyásment Saarbriickenben, harangzugás és diadalmámor Berlinben Genf, január 15. A Népszövetség Tanácsa délelőtt zárt ülést tartott, amelyen Rüsdi Aras elnök beszámolt a Tanács tagjainak a Sacir-uidéki n<<f $:avazds eredményéről A nyilvános tanácsul«?» napirendjén egyedül a perzsa-iraki kérdés szerepelt. Az el:, ük felkélte ,V.oi0. ról, az ügy előadóját, hogy tanulmányozza át a kérdést és erról minél elóbb tegyen jelentést Jól értesült körökből kapott hir szerint a saarvidéki bizottság te]jes erővel hozzálátott a Saarvidékkel kapcsolatos ügyek elintézéséhez. A Népszövetségi Tanács szerdán délután ül össze, hogy a Saar-vidék kérdésével foglalkozzék. A Tanács ezen az ülésen meghallgatja a Genfbe érkező saarvidéki bizottság jelentését A hármas bizottság a kora délutáni órákban megvizsgálta a népszavazás által teremtett helyzetet. Ennek eredményeképpen azt a véleményét juttatta kifejezésre, hogy a Saar-vidéknek a népszavazás eredményének megfelelően ismét Németországhoz kell kerülnie. Genfi jelentés szerint a hármas bizottság szerdán délután javasolni fogja a Népszövetség tanácsának a Saar-vidéknek Németországhoz való visszacsatolását. A bizottság ajánlani fogja, hogy a visszacsatolással kapcsolatos kér. dések megvitatását a népszövetségi tanács későbbi ülésére tűzzék ki. Londoni jelentés szerint a népszövetségi tanács szerdai ülése és határozata után az olasz francia és német szakértők néhány nap múlva Északolaszországban ülnek össze, hogy a visszacsatolás módozatairól tanácskozzanak. Az angol csapatokat néhánv hét múlva vonják vissza a Saar-vidékről. Németország: 477.119 Statusquo: 46.513 Saarbrücken, január 15. A feszült érdeklő- százszázalékban németajkú, a tradíció, a Hailessel vart sanrvidékí népszavazás az eredmény ' gyományok, a történelem, a kapcsolatok ezúttal kedd reggeli kihirdetésével véget ért. Német- , is erösebbek voltak, mint a — muló politika, ország folenves többséget kapott, amint az elő- Nem Hitler győzött, hanem a német néo öntvrelathato volt. A Saar-vidék In kossáfia szinte I data hozta meg a nafiy sikert.