Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-05 / 274. szám

DEL MAGYARORSZÁG Minden legújabb tipusu rádió rrSDéni gügMtt U' német gyártmányú varróq^pek P 13?.~ és 145-, résrlelreNaov avitómühely. \ volt rendörőrmcster bccsflleisftiési pere o rendűi-tanácsos ellen A tárgyalást nem lehetett megtartani, a iárásbiróság dr. Papp Meny­hértet meg nem jelenése miatt 30 pengőre büntette (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den délelőtt dr. U j v á r y István járásbiró előtt érdekes tárgyalásnak kellett volna lezajlania. Dr. Papp Menyhért rendőrtanácsost idézte meg a járásbíróság — vádlottként. Ko v á c s J. Andor, volt vállpaszományos rendőrőrmester tett ellene feljelentést durva becsületsértés és veszélyes fenyegetés által el­követett kihágás cimén. Kovács J. Andor volt az, aki a rendőrségi fegyelmi ügyeket beadvá­nyaival és feljelentéseivel élesztgette és ő szol­gáltatott több adatot is. Amint ismeretes, a rendőrtanácsost többed­magával együtt felfüggesztették, fegyelmi el já­rást indítottak és jelenleg is felfüggesztés alatt áll. A mult hónap első napjaiban történt azután, hogy Kovács J. Andor és a rendőrtanácsos a városháza előtt szembetalálkozott. Kovács fel­jelentése szerint dr. Papp Menyhért, amint megpillantotta őt, feléje tartott, bitangnak ne­vezte és botját felemelve, a szemének szegezve, azzal fenyegete, hogy kiszúrja a szemét. Ko­vács szerint a rendőrtanácsos feleségének a közbelépése gátolta meg az inzultust. A keddi tárgyalást nem lehetett megtartani, mert dr. Papp Menyhért azon nem jelent meg. Helyette dr. B a 11 á Gyula jelentkezett és kér­te a tárgyalás elnapolását, mert a rendőrtanács­nok fegvelmi ügyében Budapestre kellett utaz­nia. A járásbíróság az ügyvéd előadását nem fogadta el, a rendőrtanácsos távolmaradását igazolatlannak tekintette és ezért dr. Papp Menyhértet az indokolatlan megnem jelenés miatt 50 pengő pénzbüntetésre büntette. A bíró­ság ezután a tárgyalást elnapolta, tekintettel arra, hogy vádlott nélkül nem lehet tárgyalni, de az ujabbi tárgyalásra rövid határidőt tűzött ki. December 17-én lesz az uj tárgyalás. A liberális párt V. választókerületi pártirodának uj cime Mérey ucca 0b. alatt van. Az iroda minden választónak minden választói ügyben egész nap készséggel ad lelvilágositást. Bz iroda vezetését Ottovay Károly nr volt szives elvállalni. A polgármester fontos városi kérdésekről tárgyal Budapesten A költségvetés a pénzügyminisztériumban, Idegenforgalmi problé­mák, a városi tisztviselők betegségbiztosítása és az Oll-székház fel­építése (A Délmagyarország munkatársától.) Megír­ta a Délmagyarország, hogy a pénzügyminisz­térium szerdán tárgyalja a város költségveté­sét és a tárgyalásra meghívta a város hatóságát is. Kedden délután a szükséges iratokkal, ki­mutatásokkal és adatokkal felfegyverkezve Bu­dapestre utazott dr. Pálfy József polgármes­ter és S c u 11 é t y Sándor főszámvevő, vitéz Szabó Géza pénzügyi tanácsnok szerdán reg­gel utazik. A Délmagyarország munkatársa el­utazása előtt beszélt a polgármesterrel, aki út­járól a következőket mondotta: — Valószinüleg csak pénteken jövök vissza Budapestről, utamat különböző városi ügyek elintézésének szorgalmazására is fel akarom használni. A Városok Kongresszusának állan­dó választmánya csütörtökön ülést tart, ezen szintén résztveszek, mert a napirenden fontos ügyek szerepelnek. Foglalkozik a választmány a városi biztosítások egységes szabályozásának kérdésével. Ugy tudom, erre már kész tervezet is van. Szóbakerülnek az idegenforgalmi pro­blémák, amelyek Szegedet igon közelről érin­tik. Tárgyalunk szociálnolitikai kérdésekről is, többek között arról, hogy a városi tisztviselők és alkalmazottak miképen léphetnének be az OTB A-ba. — A városi alkalmazottak betegség esetére való biztosításának a kérdése már nagyon ré­gen megérett volna az elintézésre. Annakidején szó volt arról, hogy lépjenek be a városi tiszt­viselők is az OTBA-ba, amikor azonban érdek­lődtünk ebben az irányban, azt a felvilágosí­tást kaptuk, hogy a városi tisztviselők belépé­sének törvényes akadályai vannak, az érvény­ben levő törvény erre nem nyújt lehetőségét, de ha a városok mozgalmat indítanak, esetleg sor kerülhet a törvény módosítására. Most, hogy az OTBÁ-t országosan megszervezték, aktuá­lissá vált a -kérdés, amelyben annakidején ép­pen Szeged tette meg a kezdeményező lépése­ket. Én magam voltam az, aki a szegedi vá­rosi tisztviselők egyesületének felkérésére tár­gyaltam az ügyben Budapesten. Most ugv tu­dom. Szolnok nvuitott be a kongresszus vá­lasztmányához ilven iránvu indítványt. — Pénteken a Városok és Vármegvék Orszá­gos Mentőegvesülete tart igazgatósági ülést, amelyen szintén résztveszek, előzőleg eljárok néhány minisztériumban is. A pénzügvminisz­tériumhan megsürgetem a for«ilmi adóré«rese­désből mé<* Szednek Járó hatvanezer pen«ő kiutalását, a bf>lügvmini«ztériumban az OTI igazgatóságának a =z»gedi uj székház felépíté­sére vonatkozó határozata ügvében lárevalok, talá n sikerül kieszközölnöm a hilárnzat R0­ronkivüli jóváhagyását, hogy az OTI mármost megtehesse az előkészületeket a kora tavasszal megkezdődő építkezésre. Felkeresem H ó m a n Bálint kultuszminisztert is, hogy megköszön­jem a tanítói internátus felépítésére vonatkozó elhatározását, amely gróf Klebelsberg Kuno egyik utolsó elgondolását juttatja a tavassza a megvalósulás stádiumába. — Szerdán a pénzügyminisztériumban tár­gyalják a város költségvetését. Ez a tárgyalás remélhetőleg nem tart sokáig, a pénzügymi­niszter ugyanis csak általános pénzügypoliti­kái szempontból vizsgálja át a költségvetést, a döntés joga a belügyminiszter hatáskörébe tar­tozik. A földbérlőkérdés gyökeres megoldása A Délmagyarorsrág vasárnapi számában ismer­tetett tervezetem után tévedésből olyan következ­tetés csúszott bc, miszerint „a váltságösszegek 22 év alatti letörlesztése után a város földjövedelme megszűnnék, illetve 700 ezer pengővel csökkenne". Ez a következtetés abból származhatott, hogy a tervezet ismertetőjének figyelmét kikerülte egy­néhány körülmény és pedig: 1. a megváltás még a mostani bérföldelcnek is csak egv részére terjedhetne ki, mivel házi keze­lésben (682) házhelyek és kertekben, (1553) + (48), örökbérletekben, (317) összesen 2610 kat. hold föld már le van kötve, 25.863 hold pedig nem is volt bérletekben hasznosítva. Ezek nyers hozadéka ma­ga kitesz 100.000 P-t. 2. a váltságkötelezettek évi 8 százalékos já­radék fizetésében 2 és fél százalékos törlesztés foglaltatik, ami a kisorsolt kötvények beváltására fordítandó. Ez a tőketörlesztés inár az első év vé­gére körülbelül 350 ezer pengőt, az ötödik év vé­gére két milliót, a 10-dikre 4 és egyharmad mil­liót tenne ki s a 20-dik év végére 12 millióra gyül fel. Eszerint a váltságkötvény járadék évi fogyat­kozásával a visszafizetett váltságtőke arányos sza­porodása jár együt ugy, hogy a megváltási müve­let teljes lebonyolítása után a városnak 14 mil­lió pengő váltság-pénztári készlete lesz. A befo­lyó tőketörlesztések helyes gyümölcsöztetése min­denkor pótolni fogja, sőt meghaladja az eredeti földváltság-jövedelem összegét. Hogy mit lehetne ezzel — már az 5-dik év( vé­gére 2,000.000 pengővel, ami végre 14 millióra szaporodnék fel — elérni, annak elgondolása is mesés káprázat! Fokozatosan megtermékenyítené egész gazdasági életünket. Pár év alatt lehetővé tenné súlyos függőadósságaink konvertálását. Ké­sőbb visszaválthatnék adóssági kötvényeinket. Megnyithatnék a most bezárt termelő hitel­forrásokat. Ha** semmi mást nem tenne, mint szi­lárd helyzetű pénzintézeteink visszleszámitolási hitelszükségletét kielégíteni, a sülyedő egzisz­tenciák ezreit állítaná talpra. De idővel és ta­pasztalattal tovább is mehetne. Talpra állítaná az uj kisbirtokosokat okos körültekintéssel nyújtott beruházási hitelek leszámítolásával; létesíthetne terményfgldolgozó (konzerv) üze­meket; megszervezhetné a termélcnemesitést és érté­kesítést; létesíthetne hasznos építkezéseket; * támogathatna itt életképes gváralapitásokat s maga az idő mutatná meg, hogy még mi minden­nel állhatna az intenzív gazdasági élet szolsála­tára. Téves tehát az a gondo.lat, hogy a váltságkö­telezvények teljes kisorsolása után megszűnnék, vagy csökkenne a város jövedelme. Megszűnnél: a már elviselhetetlen bérlőngomor, de megma­radna a házikezelésben, örökbérletekben, házhe­lyekben és kertekben, erdőkben, legelőkben és közterületekben fekvő 25.800 kat. hold föld hoza­déka és a váltságpénztárnak nemsokára 15 mil­liót meghaladó, az egész gazdasági életet megter­mékenyítő tőkéje. Azt mondják a kishitűek, hogy a földhöz kö­römszakadtáig ragaszkodni kell, mert a mobil tő­két a várcs közigazgatása mihamarább elherdálnál Én ettől nem félek. Van a szegedi közélet olyan nagykorú, hogy még tiltó országos törvény nél­kül sem pazarolná a törzsvagyont. De ezt törvény­nyel is lehet biztosítani. Szig\]ártó Albert. Parker, Mont-Blanc, OSMIA stb. viláamárkás ISltőtollak leszállított árban Széchenyi szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom