Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-25 / 291. szám

-40 felocsúdva, felugráltak helyeikről, • teljesen elalélt leányhoz rohantak, felkapták és szobájába vitték. Hosszú hetek teltek et, amíg a szerencsétlen leány magához tért és elveszett beszélőkéjsségét nagynehezen visszanyerte. De ami ezután következett, az valóban megdöbbentő volt: többé no;m volt képes a lábaira állni! Pedig semmiféle csonttörés nem történt. És e rémes szerencsétlenség után megkezdődött a Kálvária járást Egyik hires professzortól — a másikig! Aztán elhurcolták szegénykét hires fürdőhelyekre, de nem voh olyan csodatevő vize az egész világnak, nem volt olvan hírneves professzora a földkerekségnek, aki a bénává lett lábaikba erőt tudott volna önteni és a szerencsétlen leányt lábra tudta volna állítani. Meghalt azokban minden idegszál, kialudt bennük minden élet! Éveken keresztül tartott ez a borzasztó megpróbáltatás: odaszögezve, hozzáláncolva egy hordszékhez, tengette fiatal életét a szerencsétlen grófkisasszony. Az ötvenezer holdat, teméntelen millióit boldogan odaadta volna az apja, csakhogy egyetlen leányát: szemefényét, még egyszer járni láthatta volna. De nem, nem! A végeláthatatlan Oroszország legutolsó, legnyomorultabb muzsikja is boldogabb volt nála, hiszen — járni tudott! Istenem, csak az értékeli, mit is jelent két egészséges, életerős láb, aki egyesegyedül mankóinak borzalmas koppanásával tudja torz testét hurcolni, aki siető, vigan járó, friss mozgású embereket lát, mig 6 egy nyomorult széknek a rabja, — tehetetlen, haldokló roncs, — élőhalott! De Charcot legendás hire Oroszországba is eljutott Egy ember, aki járóvá tnd tenni bénákat, akinek egyetlen intésére a sánták eldobják mankóikat, az ucca porában vonagló nyavalyatőrősök visszakapják embervoltukat és a injukat marcangoló, elborult elméjűek, mint egészségesek lépnelc ki a párisi Salpétriére világhírűvé lett kórházának kapuján. — öh, Charcot, — Charcot, aki több vagy, mint halandó ember, aki maga az Istennek földre küldött követe a testetöltött Megváltó vagy, válts meg engemet is borzalmas rabszolgaságomból, — zokogta a szerencsétlen grófkisasszony. fis már néhány nap múlva minden utrakészen állt Páris, Charcot, a Salpétriére kórház felé... A grófkisasszony számára külön vasúti kocsit béreltek, tolószékével együtt tették fel arra, hiszen szegényke már három év óta' nem tudott a lábára lépni anélkül, hogy össze ne roskadt volna. Charcot megvizsgálja a leányt. A vizsgálat végén láthatóan a szemébe néz és ezt kérdi tőle: — Mondja kisasszony, hisz ön Istenben? Szegény grófkisasszony szemeit forró könnyzápor borítja el és templomi alázatossággal feJeM: — Hiszek! — Hát most én vagyok a maga Istene, — mondja ellentmondást nem tűrő határozottsággal Charcot. Ugy kell bennem hinnie, mintha az Istene volnék ... A szerencsétlen leány nem érti ugyan, mire gondol Charcot, de két varázsló szem tekint ri, — nem lehet ellentállni... És mit csinál most Charcot? A szülőknek meghagyja, hogy a grófkisaszsaonvt tolókocsin hozzák el a holnapi előadásra. Megtörténik. A grófkisasszonyt elguritják a Salpétriére-be és ahogy aet Charcot megparancsolta, — a nyilvános előadóterem mögötti kis szobába viszik be. — Ezt a kis szobát az előadóteremből csak egy nagy fekete tábla választja el. — A fekete tábla arra szolgál, hogy Charcot azon hallgatóinak krétával felrajzolja és láthatóvá tegye az afiyvelónek bonyolult működését, amelyeket előtte még senki se ismert fel, amelyeket ő fedezett fel és amelynek ő csodálatos gyógyításainak titkait köszönheti. Ha ezt a táblát már telerajzolta, akkor egy általa adott felre, a szolga egy spárgával felhúzza aet és ugyanakkor egy másik tiszta táblát bocsát le Charcot elé, amelyet pár pillanat alatt a világhírű professzor újból telerajzol. És amig 6 az előadóterem hallgatóinak rajzolgatja és ilymódon érthetővé teszi mondanivalóit, azonközben a szolga, a háta mögötti kis szobában, egy szivacsosai letörli a felhúzott tábláról az előbbi írásos magyarázatokat. És igy megy ez tizszer-huszszor is «gy-egy előadás közben. Most is, mint mindig, zsúfolt az előadóterem. Charcot belép. Hatalmas, riadó „Éljen" fogadja, a világ minden nyelvén! Charcot a tábla előtt áll, kezében kréta, magyarázatai ábrázolására és nyugodtan fog bele előadásába. De mielőtt az előadóterembe belépett volna, a grófkisasszony szüleinek «egy egésze® különös parancsot adott, — még pedig art, hogy a hordszéken ülő, járni nem tudó grófkisasszonyt a tábla mögötti kis szobában édesanyja, teljesen mezítelenre vetkőztesse le és ha már ezt az anyja megcselekkedte vele, akkor hagyja őt teljesen magára-egyedül. És erre már el is tünt, hogy otthagyj« a csodálkozó anyát szerencsétlen leányával együtt. A grófkisasszony eleinte szabadkozik, szeméremérzete tiltakozik e kíméletlen parancs ellen. Nem, ezt ő nem engedi meg! Anyja könyörög neki! Most mindent meg kell tenni, — nem lehet gondolkozni! Hiszen Charcot mondta! És Charcot szava parancs! A remegő anya egymásután veti le zokogó leányáról a ruhákat, — mindent-mindent! Teljesen szüzanyameztelenül ül a szerencsétlen a kis szobában. És amikor anyja, Charcot utasításának megfelelően, — magára akarja most hagyni, fuldokló zokogásban tör ki, távozó anyja után nyújtja karjait: — Anyám, édesanyám, — sírja keservesen, — ne hagyj itt, ne hagyj ezen az idegen helyen magamra. .. De az anya nem lát, nem hall, — valósággal kirohnn a szobából, hogy ne kelljen leánya könyörgését hallania. Már az előadóterem ajtajánál van, hallja Charcot hangját, de nem tud, nem mer az ajtón kopogtatni. — Istenem, mit fognak az én szegény kislányommal csinálni, — gondolja megrettenve. De végre mégis erőt vesz magán és utolsó kétségbeesésében, majdnem öntudatlanul, kopogtat Charcot ajtaján. Charcot kidugja az ajtón a fejét: — Megtörtént, — kérdi. — Teljesen meztelen? Az anya csak bólintani tud, — hang nem fér ki a torkán. És most Charcot visszatér az előadóterembe, a krétával időközben teleirt tábla elé lép. Majd odainti a szolgát és meghagyja neki, hogy húzza fel a táblát, de a másikat ne engedje le. Megtörténik. A tábla felgördül, mögötte pedig ott ül, teljesen meztelenül, Sonja Obolensz grófkisasszony! A meztelen lány rémeset sikolt, kezeivel eltakarni igyekszik meztelenségét és mintha villámcsapás érte volna, hordszékéről felugrik és a saját lábán kirohan a teremből, száguldva tépi ki magát száz és száz rámeredő idegen férfi tekintete elől!... A leány e perctől fogva meggyógyult. Akik Makóról indultak... Eckhardt Tibor, Páger Antal, Eleischer Autal, Váry Albert, József Attila.. • (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Néhány makói származású, vagy valamikor Makón lakó embernek ismert, vagy kevésbé ismert karrierjét mutatjuk be az alábbiakban. Bizonyos, hogy Eckhardt Tibor az, akire mostanában örömmel mondják Makón, hogy „városunk szülötte". Régi makói család tagja és bátyjával, az évekkel ezelőtt elhunyt Eckhardt Vilmossal együtt, aki szintén igen tehetséges és nagy jövő előtt álló politikus volt, a makói gimnázium eminens tanulói voltak. Ki ne ismerné Makón azt a fényes karriert, amelyet a makói Galamb József futott be az érvényesülés n»eredek pályáján, amíg az egyszerű makói fiúból az amerikai Ford-gyár vezető főmérnöke lett Az utóbbi években szinte szemünk előtt játszódott le Budapest és az ország egyik legtehetségesebb színészének, Pdger Antalnak a pályafutása. Páger makói fiu, itt játszott először mint diák-mükedvelő. Érdekes megemliteni, hogy Páger Antal bátyja a párisi magyar követség portása, a nyáron saját autójával jött haza édesanyjukat meglátogatni. Magyarország egyik legnagyobb igazságügyi méltóságának viselője volt Vdry Albert ny. koronaügyész. Egyszerű makói családból származik. Több évtizede annak, hogy egy szegény makói család kisdiák fia, akit szülei nem nagyon tudtak és akartak tanittatni, eldugott helyeken bújta a könyveket, hogy tudásvágyát kielégítse, amely aztán minden akadályt legyőzött s Szabó Dezső ma a debereceni egyetem bölcsészeti karának tanára. Dr. Szőke Gyula, a főváros egyik legtekintélyesebb ügyvédje, a városi politikának számottevő egyénisége, makói hagymakertész családból származik, rokonsága most is ott él. A makói gimnázium tanulója volt József Attila, a modern magyar lira egyik kiemelkedő harcosa. Tanárai és itthon élő tanulótársai élénken emlékeznek még a bozontoshaju, álmodozó, kissé érzékenylelkü fiúra. A „Szépség koldusa" cimü első verseskötete» is Makón jelent meg. Ugyancsak a költészet terén ért el sikereket Szirbik Antal, aki müveivel több irodalmi pályadíjat nyert. Szinte szédületes az a karrier, amelyet a mar kói Puíitzer-család egyik tagja futott be. A makói fiúból a newyorki World főszerkesztője és laptulajdonosa lett Karrier, ha nem is ilyen mesés, Kecskeméti Ármin főrabbi egyik fiának a sikere, aki Berlinben newyorki lapok tudósítója, ikerfivére ugyancsak az újságírás terén ért el sikereket, 6 a „Pester Lloyd" egyik szerkesztője. Makói ügyvédi írnok fia, Faragó Rezső is neves újságíró lett, a délamerikai Magyarság főszerkesztője Buenos-Ayresben. Kevesen tudják, hogy Fleischer Antal, az Operaház karnagya is makói származású. Első zenei tanulmányait is ott végezte néhai Gottner tanárnál és Weisz kántornál. Pár éwel ezelőtt ügyes és tehetséges cimbalmosa volt a makói cigánybandáknak, a fiatal Lukács István. Maikóról Pestre került, ahol csakhamar bejutott Magyari Imre zenekarába, még egy ugrás felfelé s a fiatal cimbalmos ma London egyik legelegánsabb éttermében működő szimfónikus zenekar szólista cimbalmosa. Makói feleségét is kivitte Londonba. Színésznőnek indult a kis Gaál Franci-szert! Miklós Bózsi, de még mielőtt jelentősebb sikert ért volna el, jobbnak látta férjhez menni a svéd gyufatröszt egyik fiatal igazgatójához, ma kint Svédországban. A makói Ratkai Gyula, aki nemrégen végezte a testnevelési akadémiát, Angórában tornatanált és a törökországi sportélet fejlesztésében jelen-, tős szerepet játszik. Makón végezte középiskolai tanulmányajt Hartmann László, Magyarország legkiválóbb autóversenyzője. Érdekes karriert csinált dr. Ivdnyi András makói származású sebészorvos, aki most Brazília egyik legnagyobb városának szerencsés kezéről hires operatőrje. Mint egyik legszebben dekorált katonaorvos szerélt le, majd Adám professzori asszisztense lett, egy orvos-barátja jött érte és vitte ki Braíiliába. A nagy költő, Makai Emil révén ismert makói családból származik Makai Ernő, a budapesti belvárosi takarékpénztár vezérigazgatója. Modern szabásés varrástanitás Budapesten Kitűnően bevált pedigógiai módszer. — A szakkörbe vágó összes problémák korszerű tárgyalása. — Kezdő 6s haladó osoportek. Felvilágosítás levélben is: KútlnA Freund Ami, Budapest, V., Ufl ywflk ucca M. MEGJELENT AJTAI ENDRE: ni v© !i 46 ¡1 qyaloqezrei ¡laliornt EZREDTÖRTÉNETE KAPHATÓ a DeiKagj Bitrs.-Sg kfedől»tva al&ban és Lőw Llpái n. 19. sz. alatt a nyomdában