Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-25 / 291. szám

TUNGSRAM D U PL AS Pl RALL AM PAT 1934 december 25. 1111—.lli.i'l'fiWlllllLf. I l'H. II A FENYŐ Irta: HOCK JANÓI A Fenyő a többi fákhoz képest olyan az érzésűnkben, mint a fecske a madarak között. Valami megmagyarázhatatlan gyengédséget ébreszt fel bennünk mindakettő. Csak a szeretet megindulásával tudunk közeledni hozzájuk. Váj jon ki próbált már valaha a kezébe fogni egy dobogó szivü, melegtestü kis fecskét? Ugye milyen ijedt arccal hunyorgatott ránk? Vele érzünk és gyengéd simogatással akarjuk megnyugtatni. Az ajkunkhoz emeljük és gyügyögve susogjuk neki: — Te drága kis szépségem, hát nem érzeti, hogy mennyire szeretlek? Egy fecskefészket lepiszkálni ínég a pajkosabb gyerekek szemében is szentségtörés. Egy tiszta gyermeklélek pedig könnyes szemekkel gyónta meg egykor, hogy milyen nagy bünt köpetett el: — Sárral dobott egy fecskére. Az Isten madarára! De a fecske is megérzi ezt a szeretetei. Mig a többi madár a fészkével a bokrok közé rejtőzik, hogy megóvja az emberi szemektől a kis fiókáit, addig a fecske a házunk eresze alá tapasztja a fészkét. Ez az okos, fehérkötényü kis kőműves beépiti a folyosóink boltive alá. Házi madarunkká lesz és bizalommal teszi le kezeinkbe csipogó, fehérsár?ás s/áj a kis magzatait. Nem fél tőlünk. Érzi, hogy szeretjük. Egy szerető szívre pedig bátran rábízhatjuk az életünket is. Ilyen érzelmi szálak fűznek bennünket a Fenyőhöz is. Megkülönböztetett tisztelettel tekintünk rá és gyöngéden megsimogajuk lefelé simuló tüleveleit. Érezzük, hogy ez a fa él és tele van érzéssel, amelyet gyógyító illatként lehel ki magából. Még az angyalok is megkülönböztették, mert örökzöld színnel ékesítették fel. Kivették a hervadás törvénye alól. Ez a fa nem ismeri az elmúlást. Görbe derékkal nem hajlong földi bálványok előtt. Sudár törzsével nyílegyenesen tör az ég felé. Még a virágzása is csodálatos! Mindig üde, mindig tiszta. És még szerelmének a gyümölcseit is remekül kifaragott kis bölcsőben rejtegeti el tüleveleinek a csomóiban. * * * A Magas Kárpátok, a mármarosi és erdélyi havasok gyönyörű fája az egyenes fenyőszál. Fenn zugnak a hegvesucson pormentes magasságokban. Gyantás illatuk belevegyül a kristályosan friss levegőbe, mikor a nap melege ezt a gyógyító leheletet kicsalja belőlük. Milyen remekmüve a teremtésnek egy ilyen királyi fenyőfa. A magyar cédrus! Bizonyára azért helyezték az angyalok a hegycsúcsokra, hogy minél közelebb legyen hozzájuk és a jó Isten is gyönyörködhesvsék bennük. Saomoru magyar végzet, hogy mi már nem gyönyörködhetünk. Pedig még ma is zugnak a Kárpálok fenyvesei, mikor a vihar végigharsog rajtuk. De ez a zúgás nekünk ma már csak szivettépő bánat cs szomorúság. A fenyők ivedig tovább susogják a panaszos jajszavakat ós ilyenkor ölelésre tárják felénk sötétzöld karjaikat. Mesélnek egy uj Világmegváltás reménységeiről, amikor nem lesz többé az ember egymás szemében gyűlölt ellenség, hanem csak szerető testvéri * * * Elmondják, hogy az ősük kezdetben csak egy magányos fenyőfa volt, amely büszkén állott a hegytetőn a többi fák között. Az örök várakozásnak és az örök bizonyosságnak élő jelképe volt. Titokzatosan fönséges. Olyan, mint egy isteni kinyilatkozás, amely élettel és érzéssel van telítve s amelyből szintén egy-egy uj világ sarjad ki. És jött egy égi förgeteg, amely az ős Fei>\<jfa magjait szétszórta az egész világon. Ahova egy mag leesett, ott gyökeret vert és apró fenyőcsemeték sarj adóztak ki belőle. Mennyire elcsodálkoztak ezek a kis fenyők, mikor szép zöld ruhájukat csillogó fehér kristályok földték be, amelyek puhán hullottak rájuk az égből. Gyönyörűséggel tárták még jobban szét a karjaikat és ugy ölelték magukhoz ezt a fehér isteni csodát. A világért meg nem mozdultak volna ós önátadással viselték édes terhüket. Hadd takarják be őket egészen! Ami az égből jön, azt örömmel kell hordozni minden földi teremtménynek I \ kristálycsodák pedig csak hulltak, hulltak és a messzi fehérségben még az éj szine is fehérebb lett. A kis fenyőcsemeték pedig bágyadt mosolylyal álomba szenderültek. És akkor tündéri álmot álmodtak. Látták magukat ezüst- és aranyszálakkal földiszitve fényes csillogásban állni mosolygó, vidám gyermekarook között. Ágaikon színes gyertyácskák lobogtak. De még szebben ragyogtak mellettük a csillogó gyermekszemek. Aranyos . gyümölcsök csüngtek le ágaikról és felhangzott az égi angyalok éneke, amelyet akkor hallott legelőször a föld, mikor egy fényes csillag kigyulladt a szegény istálló fölött és az ég leszállott a földre. Ekkor érezte meg a kis fenyőfa is az ő saü-» letésének és örökzöld színének a titkát. A béke Habp.nl sua fa fa — commissiones. \z igazolóválasztmány határozataival öt éven keresztül baj volt, most öt év múlva azzal van baj, amit az igazolóválasztmány felől határoznak. Az igazolóválasztmány egyik legfontosabb szerve a törvényhatósági kö gyűlésnek. Ez a választmány igazolja a megválasztott bizottsági tagokat felülbírálván a törvényesség feltételeit. Ezenkivül a kizárási okok fennforgásának megállapítása s a kizárt bizottsági tagok mandátumának meg;emmisitése is ennek a bizottságnak hatáskörébe tartozik. Ez a választmány állapítja tehát meg azt, hogy a közgyűlésnek ki a tagja s a megválasztottak, vagy kiküldöttek közül ki nem lehet tagja a közgyűlésnek. Ebből a komprimált ismertetésből is látható, hogy az igazolóválasztmány hatásköre a közgyü'és valamennyi bizottsága közül egyike a legjelentősebbnek. A törvény értelmében az igazoló választmány tagjai évről évre kell választani s a megbizás egy évre szól. A közgyűlés legutóbb 1933. év novemberében választotta meg az igazoló választmány tagjait, akiknek mandátuma tehát a most folvó évnek november havában lejárt. Kétségtelen tehát, hogy a közgyűlésnek kötelessége volt a mult havi közgyűlésén az igazolóválasztmány tagjait megválasztani. A közgyűlés teljesítette volna ezt a kötelességét, ha arra módot adtak volna afJrí és a szeretet szent estéjének ő lett az örök szinrv* bóluma. A gyermekszívek legnagyobb boldogsá-« gát a kis fenyőfához kötötték az angyalok. Talán azért van a fenyőfában is az a vonzó titokzatosság, amely az Ur szolgálatára szentelt tárgyaknak a különlegessége? Bizonyos fölkentség, tömjén illata árad ki belőle, mert minden fák között őt választották ki, hogy az égi dicsőségnek és a földi örömöknek s ont fája legyen. Aranyos árnyékában a béko és-a szeretet angyalai ölelkeznek. Szines gyertyáinak fénye ivedig felmelegíti még a kihűlt sziveket is. Milyen kár, hogy a kialvó gyertvácskákkal ismét sötét lesz, ós újra kihűlnek az emberi szivek! Felveszik a letett álarcot. Folytatják ahoü elhagyták és egy hosszú év tusakodásaiban eszükbe se jut többé, hogy a megváltó minden embernek örömére és boldogságára szülelett a világra. Mikor jön majd el az a szent Karácsony, amikor a lelkek tüze már nem alszik ki többé a fenyőfákon kilobbant kis lángorskákkal. liánéin a mindent átölelő testvérszeretet melege fogja beragyogni ezt a sötét, szomorú világot? Erre azonban módot nem adtak, erre vonatkozó polgármesteri előterjesztés, erre irányuló kisgyülési javaslat a közgyűlés elé nem kertit, ezek nélkül pedig a közgyűlés akkor sem választhatta volna meg az igazolóválasztmány tagjait, ha ezt a feladatát el akarta volna végezni. így történt azután, hogy akkor nincs a törvényhatóságnak igazolóválasztmánya, amikor arra a legnagyobb szükség van, igy esett meg az is, hogy egyetlen egy megválasztott bizottsági tag mandátuma nincs még iga:olva. Amikor ez a súlyos mulasztás észleltetett, felmerült az a gondolat, hogy a december hó utolsó napjaira összeülő rendkívüli közgyűlés pótolja a mulasztottakat és válassza meg az igazolóválasztmány tagjait. Ez a megoldási mód törvényszerű lett volna, mindenesetre sokkal törvényesebb és alkotmányosabb, ha a régi közgyűlés pótolja ezt az elmulasztott kütölességét, mintha a törvényhatóságnak egyáltalán nincs igazolóválasztmánya. A decemberi választás ellen az az aggodalom merült fel, hogy a régi közgyűlés nem választhatja meg az uj közgyűlés igazolóválasztmányát. Ez a felfogás azonban nem alkotmányos. A régi és uj közgyűlés megkülönböztetése nem felel meg sem a közigazgatási jognak, sem az alkotmányos felfogásnak. Csak a megválasztott .személyek szempontjából lehel különbséget tenni réiri ós uj A közgyűlési tagok igazolása Irta DR. DETTRE JÁNOS.