Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-07 / 250. szám

)£LMAGYARORSZA SZEGED, ScerketztAiég: Somogyi uoca 22.,L.em,Telefon: 23-33.^KlndőhKoíol k0lM«nk»nyyt*T é* f egy iroda : Aradi ucca s. Telefon : 13—OO. — Nyomda * L»w Llpól ncen 1». Teleion t 13w>ft. Tartrati 4* leréldm » Dtlmouyitfowniim seuiul Polgármester és tisztviselői kar A Mátyás-tér kövezési munkálatai megmegakadnak, mert kőhiány akadályozza a munka egyenletes menetét. A Mars-téri kövezést teljes erővel nem lehet folytatni, mert « technológiai intézet még nem készült el » szegedi tégla fagy-állóságának vizsgálatával s ameddig a szegedi tégla ezt a vizsgát pem leszi le, addig mindig meg-megakad a rrumka. A közigazgatási biróság még a mult nó utolsó napján elintézte a szegedi legtöbb adófizetők lajstroma ellen benyújtott birói panaszt, de a választások kiírását az iratok 'késedelme napokon keresztül feleslegesen gátolta. Magyarország legtöbb törvényhatóságában megtörténnek a választások arra az Sdőre, amikorra a szegedi választások napját meg lehet állapítani. A Mars-téri kövezés, a Mátyás-téren foíyó munkálatok képe, a választások kiírásának késedelme — egymástól eltérő mennyiségek, de közös nevezőre hozhatók s ez a közös nevező: a lelkiismeretes munka teljességének hiánya a közigazgatásban. A legnagyobb elismeréssel fogadjuk és nyugtatjuk a polgármesternek azt az intézkedését, amivel erélyt és eltökéltséget mutatva vonta le tanulságát a kisvasúti vizsgálat eddigi eredményének, de ugyanezt az erélyt és ugyanezt ez eltökéltséget kérjük tőle akkor is, amikor hivataloknak meg nem felelő működését, tisztviselőknek kényeskedését, lazsálását, vagy csak a mai időkben s a mai feladatok számára megkövetelhető odaadás hiányát észleli. A Mars-tér mielőbbi kikövezéséhez a város egyetemes érdeke fűződik, — szabad-e akkor megtörténni annak, hogy a budapesti technológiai intézet meg nem sürgetett ügymenetétől tegyék függővé ennek a munkálatnak menetét? A közgyűlés elhatározta a Mars-tér kikövezését, ezzel a határozattal nyilvánvalóvá vált, hogy a tér csatornázására is szükség lesz. Mi az oka annak, hogy a csatornázás előkészitetlensége is akadályozhatta a kövezési munkálatokat? Igaz-e az, hogy a csővek megrendelése sem történt azzal a körültekintéssel, azzal az elővigyázatossággal, ami a munkálatok megkezdésének és zavartalan folytatásának elengedhetetlen feltétele volt minden — szakember előtt? Vagy a Mátyás-tér. Nem akarunk reprizt rendezni annak a szabadtéri előadásnak méltatásából, amit a városi mérnöki hivatal rendezett sárba hempergetett kövekkel hozatva rendbe ezt a történelmi levegőjű teret. A legtöbb panasz patakja a mérnöki hivatal ügyintézésének. Holt-tengerébe folyik be és minden panaszt nem is szabad patakhoz hasonlítanunk. Az árlejtés feltételeit ebben az esetben nem a vállalkozók, hanem — igy is történhetik, — a mérnöki hivatal állította össze. Az árlejtés feltételei a szerződés tartalmává váltak s azt talán megkérdezhetjük, hogy ezek a szerződési feltételek megengedik-e a vállalkozónak azt, hogy akkor szállíthassa Szegedre a burkoláshoz szükséges köveket, amikor neki tetszik, vagy pedig a mérnöki hivatal gondoskodott-e kellően a város érdekeiről s az észlelt akadályokkal szemben meg vannak-e védve a város jogos igényei? Szerda, 1954 nov. 7. Ara 12 fillér X. évfolyam, 250. *z. A polgármesteri program hiába vallja magáénak a város minden égető problémáját s a város polgárságának minden sürgetett kérdését, ha a polgármester mellett nem állanak a munkakészség és munkaképesség teljességével rendelkező tisztviselők. A polgármesteré az elhatározás, de nem lehet a polgármesteré a kivitel. Harmóniát kell teremteni az elhatározás lendülete s a megvalósulás tempója között. Amit a polgármesteri akarat akár a közgvülés elrendeléséből, akár a maga felismeréséből elhatározott, azt a város tisztviselői valósitsák meg ugy, hogy ne a véletlen szeszélyére, ne a vállalkozó érdekeire, ne a technológiai intézet munkabeosztására s ne a közigazgatási biróság leíróinak buzgalmára bizzák a város legelsőrangu fontosságú ügyeit. Nincsenek nekünk olyan igényeink, hogy a gyóni országúihoz hasonlíthassuk a szegedi közigazgatás ügyintézésének pályáját, de annyit joggal igényelhet ez a polgárság, hogy tisztviselői ezekben a nehéz időkben m e g s o kPáris, november 6. A francia szenátus és a képviselőház kedden délután tartotta megnyitó ülését. Mindkét üles csak formális volt, amelyet Sándor király, Barthou és Poincaré emlékezetének szenteltek. Az első gyászbeszédet mindkét házban az elnök mondotta, majd a képviselőházba!! Doumergue, a Szenátusban pedig Laval, a kormány nevében hódolt a jugoszláv király és a két elhunyt francia államférfiú emlékének. Doumergue beszédében azt mondotta, hogy Európára rendkivül fájdalmas megpróRóma, november 6. Jól. értesült forrásból származó hir szerint Bürckel német megbízott ma megjelent Aloisi báró, a Saar-bizottság el. nöke előtt é« Németország nevében jegyzéket nyújtott át, amelyben tiltakozik Franciaország_ . ,—j. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2!» Vidéken 6* Budapesten 3.00, Rllllöldön 0.40 penqS. * Egyet Izám Ara hetkliinap 12, v«»Ar- é* Unaeonap ZO tlll. Hlr' iletélek (elvétele tarifa nzerlni. Mrft'r. lenlk héMO kivételével naponta regorl szorozott buzgósággal s hiánytalan lelkiismeretességgel végezzék kötelességüket s ne torpanjanak meg minden adminisztratív nehézségnél s minden mások érdekeit szolgáló huzavona előtt. Melyik magánfél nem találta volna meg módiét annak, hogy a birói határozat soronkivüli „kiadmányozását" kieszközölje? Melyik magánmegrendelő tűrné azt el. hogy a legjobban sürgetett, munkálat megkezdését és fo'vtatását hetekig tartó anyagvizsgálattal gátoljanak meg? Melyik egyéni céggel lehetne: megcsinálni azt a mókát, amit a Mátyás-téri kövezés mutat akkor is, ha köveznek s akkor is, ha nem köveznek? A közigazgatási garnitúrában a vezető értelem és irányító akarat tükröződik vissza. A város polgármesterének minden erélyérc ó'i minden okosságára szükség lesz, ha a m a> ga képére és hasonlatosságára akarja átalakítani az egész adminisztrációt. Amire pedig múlhatatlanul és sürgősen szükség van. báltatást mért az a dráma, amelynek Sándor jugoszjáv király, a béke egyik legkiválóbb munkása volt az áldozata. Dicsérettel emlékezett meg arról a példás hidegvérről és méltóságról, amelyet Jugoszlávia tanúsított, maid a következőket mondotta: — Jugoszláviának jogában áll. hogy min. denki támogatását kérje a bűntény teljes tisztázására. Sándor király meghalt — igy fejezte be beszédét —, de Jugoszlávia és Franciaor. szág barátsága továbbra is változatlanul fennáll. nak a Saar-kérdésben tervezett lépése ellen. A nyilatkozat különösen kiemeli Franciaország bevonulási szándékát a Saar-területre, valamint azt a tényt, hogy francia körök elősegítik a német emigránsok menekülését. „9 marseillei királygyilkosság után Franciaország és JutroszEávia barátsága változatlan" Doumergue beszéde a franc7a képviselőhöz gyószGIésén Lemondanak a radikális miniszterek Páris, november 6. A délelőtti államtanács igen izgatott hangulatban zajlott le. A radikális miniszterek javaslatára a tanácskozást rövid időre félbeszakították és külön megbeszélésre vonultak vissza, végül is elhatározták, hogy benyújtják lemondásukat. L e b r u n köztársasági elnök azonban felkérte őket, hogy tekintettel a gyász és kegyelet jegyében lefolyó képviselőházi ülésre, femondólevelük hivatalos előterjesztését halasszák csütörtökre. A radikális miniszterek ebbe annál is in. kább bele mentek, mert a radikális párt értekezlete dönt véglegesen a kormánytámogatás kérdésében és igy a radikális miniszterek s pártközi béke megbontásának felelősségét a pártra háríthatják át. A radikális párt értekezletén nem került sor végleges döntésre. A párt határozata olyan, amely egyelőre megőrzi n nemzeti egvség fenntartásának látszatát. Herriot megbízást kapott, hogy a párt álláspontját ismertesse a miniszterelnökkel. A folyosókon délután komoly formában számoltak Doumergue miniszterelnök közeli lemondásával. Németország jegyzéke a Saar-bizottság elnökéhez