Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-06 / 226. szám

PELM AG YAKOKSZflG SBBOED, Scerke«xlM«g: Somogyi ucca Z2..k.em, Telefon: 23-33.-Klodóhlvotnl köleaönkönyvtAr é* Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon : 13-Oft. - Nyomda : (.IpAl neea 1». Telefon - TAvIrnfl ' »t Débnagyanmzag Saeged Apák és fiuk A választások ügyével ugy szeretnénk foglalkozni, mintha ez a város ügye volna, nem pedig a jelölteké. Mintha a város ügye volna és nem a politikai pártoké, melyek a választások által felszított tűznél szeretik sütögetni pecsenyéjüket s pirítani nemcsak szalonnájukat, hanem — az ellenpárton levőket is. A jelölteket érdekelheti a paktum, a politikai pártokat érdekelheti a számarány, a várost csak az érdekli, hogy legjobb {

»olgáraisa közvagyon leghűségesebb sáárjai kerüljenek be a közgyűlésbe. Amíg a politikai pártok bérlői annak a vadászterületnek, amelyen a jelölteket avatják s a jelölteket vadaknak tekintve lövöldözik le, addig a város érdeke csak másodsorban jut szóhoz. A politikai pártok azon fáradoznak, hogy minél több párttagot hajszoljanak be a közgyűlésbe. Nem az a fontos, hogy a nagyobb szakképzettség jusson szóhoz, nem azt nézik, hogy a különb jártasság, a közügyekkel való foglalkozásban a nagyobb táfékozódottság, a biztosabb i t é 1 e t, a hibátlanabb j u d i c i u m, a szélesebb ismeretek birtokosa kapjon helyet a közgyűlés padsoraiban, hanem azt, hogy a megbízhatóbb párttag mindenesetre: minél több párttag legyen tagja a közgyűlésnek. A nagyobb technikai műveltség, a különb jogászi felkészültség, a szélesebb gazdasági tájékozódottság, a színvonalasabb financiális szaktudás, a különb gazdaságpolitikai tanultság, a több szociális érzék, csak addig jogcim a közgyűlési tagságra, amig a m i pártunkhoz tartozik ennek a képességnek és képzettségnek birtokosa, de ha már a másik párthoz tartozik, akkor már a jelölésnél elvérzik az, akinek tudása, képessége, munkaereje a közügyek intézésének nyugalmat teremtő biztositéka volna. A politikai párt természetesen csak tagjait jelölheti, a politikai párt csak tagjaiért megy harcba, nem azért, hogy a városi közgyűlés a legkiválóbb polgárok gyülekezete legyen, nem azért, hogy minden tudás íés minden ismeret, minden szakértelem a legkiválóbb s a közügyek intézéséhez legfogékonyabb képviselőjét küldje be, hanem azért, hogy a politikai pártok növeljék számarányukat a többi politikai párt rovására. Mi annak az oka, hogy a város polgársága nem tudja lerázni magáról a politikai pártoknak gyámkodását s nem tud összetalálkozni azon a plattformon, amelyet a városnak s a közérdek előmozdításának önzetlen szolgálata jelölnek ki munkahelyül? A törvény az oka, melyet azért alkottak meg, hogy megreformálja a közigazgatást. Meg is reformálta, de — i n p e i u s. Ez a reform nem javított, de rontott. Ez a reform megnyitotta a közigazgatás előtt azokat a zsilipeket, amelyeken keresztül a pártpolitika áradata lepte el az önkormányzatot. A politikai pártoknak nem az a hivatásuk, hogy igazgassák az önkormányzatot s most mégis a politikai pártok kiszolgáltatottjai lettek a törvényhatóságok. Az önkormányzati választás nem lehetne a politikai pártok csatatere s most mégis mindenütt, itt is folynak a pártok háborús előkészületei s bár még összeütközésre nem került a sor, a legtöbb párt már kiragasztotta az általános mozgósítás plakátjait, gyűjti a muníciót és hozzáfogott már a — kutmérgezéshez. Ezzel a Jelenséggel szemben vieasztalhat-e Szombat, 1954 oki. 6. Ara 20 fillér X. évfolyam, 226. sz. ELŐFIZETÉS: HaTonla helyben 3.20 Vidéken ét Budapesten 3.60, kllllöldlín 0.40 pengd* * Egyes »zám Ara hélk«»» nap 12, va*ar' «« Ünnepnap 20 illl. Hlr«< deMaek fel-vétele fnrlto szerint. lemu hétió kivételével jtnpoata <-JK' bennünket az a tünet, hogy most a f i a t a 1 o k is szervezkedni akarnak? Ha a fiatalság szervezkedése azt jelentené, hogy szakítanak azzal a rendszerrel, amelyik az önkormányzatban élő polgárság jóvátehetetlen sérelmére a politikai pártok vazallusává tette a várost, ha a fiatalság szervezkedése azt jelentené, hogy az öreg politikusok helyébe lépjenek végre a bátrabb, energikusabb, a kor követeléseivel szemben fogékonyabb, a szociális problémák iránt megértőbb fiatalok, akkor talán tapsolni is tudnánk ennek a mozgalomnak. De amikor azt látjuk, hogy ez a mozgalom azegyikpolitikaipártszolgá1 a t a b a s z e g ő d i k, az egyik politikai párt részére akarja megszervezni a fiatalságot, akkor a mozgalom célját a mozgalom jelszavával összeegyeztetni nem tudjuk s akkor arra kell gondolnunk, hogy ezek a fiatalok nem akarnak sem jobbat, sem bátrabbat, sem frissebbet, nem akarnak sem több energiát, sem nagyobb lendületet, ezek a fiatalok a maguk fiatalságával csak folytatni akarják azt, amit az öregektől látnak s amit elhagyni s megtagadni sokkal érdemesebb volna, mint utánozni és követni. Ha a fiatalság azt mondaná, testvér, nem nézem, hogy az öregeknek melyik politikai pártjához tartozol, testvér, nem nézem, hogy az örégek szólamai jobbra, vagy balra szedi tettek-e el, de nem nézem azt, hogy fiatal vagy s jussod van a magad életét élni és senki nem kényszeríthet arra, hogy folytasd eizJ öregek elrontott életét, testvér, csak azt nézem, hogy fiatal vagy s jogod van az élet napos oldalára, jogod van ahhoz, hogy a magad erejével, a magad tudásával, a maga friss szellemével és bátor- helytállásával teremtsd meg életed feltételeit s álljunk össze mindnyájan fiatalok, hogy megtagadjuk az öregek politikai mesterkedését s kiharcoljuk a fiatal élet jogát, — akkor még az öregek lobogtatnák kendőiket a lendületes szavak s a lendületes készülődések felé. De a szegedi fiatalok nem ezt mondják: a szegedi fiatalok először hűséget fogadnak a pártnak, az öregek pártjának s az öregek mesterkedésének s azután kezdik el szervezkedő munkájukat — az öregek pártja részére. Ha egy-két mandátumot akarnak, talán ez is jói mód, de ha a fiatalság jogaiért indulunk harcba, akkor más utakra s más célok felé kell vinniök kibontott lobogójukat. Forradalmi események Spanyolországban Madrid, október 5 Madridban pénteken a város több részén összeütközések voltak a sztrájkolok és a rendőrség között. Munkáscsoportok lövöldöztek és kőzáport zúdítottak azokra a sztrájktörőkre, akik rendőrök felügyelete alatt meg akarták indítani a forgalmat. Az eddigi megállapítás szerint 20-an megsebesültek. Asturiában a szindikalisták megtámadták a rendőröket, öt rendőr meghalt, négy súlyosan az megsebesült Sevillában és Barcelonában kikiáltották általános sztrájkot. Madridból több repülógépraj indult útnak Barcelonában a marxisták megostromoltak egy gépfegyvergyárat. Attól tartanak, hogy az általános sztrájkból a marxisták forradalmi pártja bontakozik ki. A szociáldemokrata képviselők és a miniszterelnök tárgyalásai a nyolc óra! munkaidőről és a választójogi favaslafról Budapest, október 5. Gömbös Gyula miniszterelnök a déli órákban fog-adta Peyer Károly és Györki Imre szociáldemokrata képviselőket, akikkel körülbelül egy óra hosszat tanácskozott. A megbeszélés után kijelentették, hogy a miniszterelnök előtt szóvá tették a munkásság súlyos gazdasági helyzetét és aziránt érdeklődtek, hogy e súlyos helyzet javítására milyen törvényjavaslatokat szándékozik a kormány benyújtani az ősszel. Megsürgették a 48 órás munkahétről szóló genfi egyezmény beiktatását és sürgetlek a különböző ínség- és közmunkák megindítását. \ miniszterelnök kijelentette, hogy tüzetesen megvizsgálja e kérdéseket a szakminiszterekkel együtt. A tanácskozásokon szóbakerültek a választó jog ügyében kialakult különböző felfogások. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány álláspontja még nem alakult ki végleg ebben az ügyben, azonban a belügyminiszter foglalkozik vele. Az őszi parlament munkaprogramja: A gazdasági cselédekről szóló tőrvényjavaslat... (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Meg- j menti ülésekre a kormánynak alig van olyan irta a Délmagyarország, hogy a kormánynak i törvényjavaslata, amellyel a Házat hosszabb máris erős gondjai vannak az uj parlamenti ' időn keresztül foglalkoztathatná. Most — mint kampánnyal kapcsolatban, mert az őszi parla- I értesülünk, — K á 11 a y Miklós földmüvelés-