Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-19 / 236. szám

1<)34 október 19. D f t MAGYARORSZÁG Választhat-e uj tanácsnokot és aljegyzőt a közgyűlés Még mindig nem érkezeit meg a miniszteri engedély (A Délmagyarország munkatársától) Mint emlékezetes, a polgármesterválasztó közgyűlés egy uj tanácsnoki és egy uj elsőosztólyu aljegyzői állás megszervezését határozta el. A határozatot sürgősen felterjesztették a belügyminiszterhez és a közigazgatási törvény rendelkezéseinek megfelelően kormányhatósági engedélyt kértek az újonnan szervezett állások betöltésére. Ugyanakkor engedélyt kért a város a belügyminisztertől arra is, hogy a korábban megüresedett kisebb állasokat is betölthesse szabályszerű pályázat alapián. Nem kevesebb, mint huszonegy ilyen állás betöltéséről lenne szó és a városi tisztviselők érthető érdeklődéssel várják a miniszter döntését. Az eredeti terv az volt, hogy az uj tanácsnokot és aljegyzőt, valamint a többi kisebb állásokat is a szeptemberi közgyűlés tölti be- Hiába sürgették azonban szóban is, Írásban is, a miniszteri engedély nem érkezett meg a legvégső határidőig sem, amely még szeptember első felében járt le. A förvény ugyanis határozott terminusokat állapit meg a tisztviselőválasztásokhoz, pontosan meghatározza, hogy a választást megejtő közgyűlés előtt hány nappal kell lejárnia az ugyancsak meghatározott hosszúságú pályázati határidőnek. Nem segitett a bajon már az sem, hogy a szeptemberi közgyűlést október nyolcadikára hivták össze, napirendiére már nem tűzhették ki a választásokat, mert a belügyminiszteri jóváhagyás, illetve engedély máig sem érkezett meg. A közgyűlés óta nem sok szó esett erről a kérdésiről a városházán, bár a tisztviselőket még mindig erősen érdekli a dolog, hiszen minden választás előmeneteli lehetőséget jelent a kisebb állásokat betöltő tisztviselők számira. Most pedig már rohamosan közeledik a novem beri közgyűlés ideje és ez a közgyűlés ennek a törvényhatóságnak jelenlegi összetételében utolsó ülése lesz. Alig hat hét van még hátra, tehát ha három héten belül nem érkezik meg a miniszter engedélye, ebben az évben már nem tarthat választást a törvényhatósági bizottságAz utóbbi napokban isimét érdeklődésiek történtek az illetékes minisztériumokban, de a válasz most is ugyanaz volt, .mint két hónappal ezelőtt: a belügyminisztérium az iratokat véleményezés céljából átküldött© a pénzügyminisztériumba, ahonnan még nem érkeztek viszsza- de mihelyt visszaérkeznek, a belügyminiszter haladéktalanul meghozza döntésétSokan a késedelemben alapos okot éreznek arra az aggodalomra, hogy a belügyminiszter a pénzügyminiszter véleménye alapján nem fogja jóváhagyni az uj tanácsnoki és az uj aljegyzői állás megszervezésére vonatkozó közgyűlési határozatot, mert a minisztériumokban feleslegesnek tartják a nagynehezen redukált állások számának szaporítását. A minisztériumokban hir szerint ugy vélik, hogy Szeged jelenlegi tisztviselőgárdája is elvégezheti a közigazgatási teendőket. Vannak azonban olyanok is a városházán, akik még reménykednek és reménykedésüket arra alapítják, hogy a kisebb, időközben megüresedett állások betöltéséhez sem érkezett még meg a kormányhatósági engedély, már pedig ezek az állások nem jelentenek uj terhet, ezeket az állásokat nem szüntették meg, betöltésükhöz csupán formalitásból kell a miniszter engedélye. A korteskedés ezen az alapon ismét megindult, csupán az zavarja a jelölteket, hogy a közgyűlés is felfrissítésre kerül és nem lehet előre tudni, hogy a kisorsolt városatyák helyét ki foglalja majd el és hogy kihez kell bekopogtatni szavazatért. Ha a választást még az idén megejtheti a közgyűlés, alkkor a jelenlegi városatyák szava lesz a döntő, de ha jövőre marad, akkor már az újonnan megválasztandók szavaznak. A jepfliöbizottság" níMm nap maira betetézi szegedi működésit A bizottság 36 városi üzem és intézmény gazdálkodását vizsgálta meg (A Délmagyarország munkatársától.) A repülőbizottság" tagjai még mindig Szegeden időznek és változatlan buzgalommal folytatják a városi intézmények gazdálkodásának felülvizsgálását. Mivel eleinte az a hir terjedt el, hogy szegedi látogatásuk csupán néhány napos lesz, a legkülönbözőbb kombinációk keltek szárnyra. A bizottság szegedi tartózkodásának meghosszabbítását sokan azzal magyarázták, hogy a bizottság tagjai bizonyára találtak szabálytalanságokat az egyes városi üzemekben és ezeket vizsgálják most tüzetesebben. A látogatás elnyulása azért is szemet szúr egyeseknek, mert köztudomásu, hogy a törvényes rendelkezések értelmében a bizottság tagjainak napidijai és költségei a városokat terhelik, a városnak kell kifizetnie a bizottság tagjainak panzió-számláját is. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy az elterjedt híreknek semmi komoly alapjuk nincs, a bizottság a törvényben meghatározott keretek között végzi munkáját, amely Szegeden igen nagyarányú, hiszen nem csak a városi üzemeket kell megvizsgálniuk, hanem az ösz. szes egyéb városi intézményeket is. Nem kevesebb, mint harminchat városi üzem é< intézmény szerepel a bizottság munkaprogramján, ami óriási anyagot ad. A bizottság hir szerint semmi szabálytalanságot nem talált, néhánv nap múlva végérvényesen befejeződik izegedí munkáia. A repülőbizottság megbízatásához híven nem csak szabálytalanságokra vadászott vizsgálódásai során, hanem azt is megvizsgálta, hogy az egyes városi üzemek és intézmények vezetésében érvényesülnek-e kellőképpen a racionalizá. lás szempontjai. Az üzemvezetők tanácsokat, útbaigazításokat kaptak a bizottságtól, amely szegedi vizsgálatainak eredményét részletes jegyzőkönyvbe foglalja és a jegvzőkönyv alapján fogják később közölni a város hatóságával a bizottság esetleges kifogásait, észrevételeit, rendelkezéseit és tanácsait. A repülőbizottság megvizsgálta többek között a Kultúrpalotában működő két városi intézménynek, a muzeumnak és a Somogyi-könyvtárnak ügyeleti Hatóságának működésével. Min* emlékezetes, ez a hatóság provokálta annakidején a gazdálkodását is. Ez a vizsgálat is szoros összefüggésben volt a Közérdekeltségek FelMóra Ferenc utolsó muzeumigazgatói aktáját. Az eset ugv történt, hogy a város hatósága szigorú ukázt kapott ettől a szokatlan nevű hatóságtól, amely azt kivánta, hogy a város sürgősen készítse el és terjessze föl a muzeum és a könyvtár anvagleltárával együtt az érték. leltárát is. Az akta az akkor már nagybeteg Móra Ferenc kezébe került és Móra irta meg a választ, kimutatva a kívánság képtelenségét, A muzeum többszázezer darabból álló gyüite-i ményéről sem leltárt, de értékbecslést még kevésbé lehet készíteni, hiszen a lepkegyüjtemény egyes példányainak értékét megállapítani senki sem tudhatja. Móra csak hozzávetőlegesen kétmillió pengőben határozta meg a két intézmény értékét. A Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága ezt a választ nem vette tudomásul, ujabb leírat következett, de ez Mórát már nem találta életben A repülőbizottság valószínűleg meggyőződött most róla, hogy Mórának igaza volt, hogy a lepke és a régiséggvüjtemény értékét nem lehet reálisan megállapítani, mert nincs senki, aki megmondaná, hogy egy a nagyszéksósi homok, ból kiásott néhányezeréves kengvelvas milyen értékeléssel szerepelhet a leltárban. Az iRigyentejakció kérdése az iskolaszék csütörtöki ülése elűtt (A Délmagyarország munkatársától) A községi iskolaszék csütörtökön délután ülést tartott és az ülés napirendjére került több folyóiigy letárgyalása után az iskolai ingyen-tejakció lebonyolításának kérdése is- Dr. Pap Róbert interpellálta meg az iskolaszék vezetőségét és hivatkozva dr. Grüner Istvánnak, a legutóbbi közgyűlésen tartott felszólalására, megkérdezte, hogy az uzsonnatejet milyen módon osztják szét a tanulók között. Az a panasz merült fel ugyanis, hogy egyes iskolákban két csoportra osztják a gyerekeket, az egyik csoport az egyik nap, a másik, a másik napon jut tejhez és igy mindig van egy gyerekcsoport, amely sóvárogva nézi a többiek i'zsonjiázását. Az interpellációra adott válaszból kiderült, hogy a teiosztásnak nincs egyöntetű rendszerevannak iskolák, amlyekben felváltva osztják a tejet, más iskolákban ugy oldják meg a kérdést, illetve tavaly ugy oldották meg, hogy a diákok csak minden másodnap kaptak uzsonnát, de akkor mindegyik kapottUgyancsak dr. Pap Róbert felszólalása alapján foglalkozott az iskolaszék a tejakció kiterjesztésének a problémájával. Megállapították, hogy a kiterjesztés egyik legfőbb akadálya a tej drágasága- A Központi Tejcsarnok egy liter pasztőrizált tejért 28—30 fillért számit fel, ha olcsóbb lenne a tej, lényegesen több gyereket juttathatnának uzsonnához. A tej drágaságának az az egyik oka, hogy a tejcsarnoknak kiadagoltan, zárt üvegekben kell az iskolákhoz szállítani a tejet, — valószinü, hogy abban az esetben, ha r.agyobb kannákban szállíthatná, olcsóbb lenne. Mivel azonban a népesebb iskolák tanítói és tanítónői nem szakithatnak időt "maguknak a tej szétosztására, az iskolaszók javaslatot terjeszt a város elé és kérni fogja, hogy a szükségmunkákra jelentkező állástalan tanítókat és tanítónőket a népesebb iskolákhoz osszák be és velük végeztessék a tejosztás munkáját. Kéri: ezenkívül a város a Központi Tejcsirncktól tejárak leszállítását is, mert így a rendelkezésre álló összegekből sokkal több gyereket láthatna el az akció a télen ingyentejuzsonnákkalBelvárosi mozi penteU10' «1 Eggerl Mérla, Paal Híírbiper utólérhctetlen slakitásAv.il n Csárdáskirálynő! 7. 9 BUDAPESTEM] legolcsóbb és a pályaudvarokhoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA gőz, kádfürdő^vizgyógy intézet (VIL, Dohány-ucca 44. szám) Nyitás: reggel 5 órakor. — Cöz- és kád« fürdő ára P1.- Kis««!<jítAsJ díj csak 10 fill.