Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-18 / 235. szám

K)34 október T8. D (U MAGYARORSZÁG 3 n népszavazás kezdődik a halórai üzlefzárás (\ Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi kereskedők körében, mint ismeretes, moz­galom indult a hatórai üzletzárás általános bevezetése érdekében. Az érvényben lévő ren­delkezések alapján a hatórai üzletzárás beve­zetését csak akkor rendelheti el a kereskedel­mi miniszter, ha az érdekelt kereskedők több­sége azt kívánatosnak tartja. A város hatósága, mint elsőfokú iparhatóság ezért szavazást ren­delt el és a szavazás lebonyolítása érdekében szerdán délelőtt dr. R ő t h Dezső tb. tanácsnok elnökletével megbeszélést tartott a kereskedel­mi és iparkamara, az ipartestület, a Kereskedők Szövetsége képviselőinek részvételével. A megbeszélésen az érdekelt nyilt üzlettel rendelkező üzlettulajdonosokat szakmák sze­rint tizenkét csoportra osztották föl A tizenkét csoport a következő: 1. rövidáru, bazár, dísz­mü, kézimunka, 2. rőfös, 3. vas. edeny, üveg, 4. drogéria, kozmetika, illatszer, 5. cipő. 6. kész­ruha (női-férfi konfekció), 7. tűzifa, szén, épí­tési anyagok, 8. ékszer, óra, 9. műszaki, villa­mossági cikkek, csillár, rádió, látszerész, 10. könyv és papír, 11. bútor, 12. bőr és festék A szavazást október 22 és 27 kö­zött bonyolítják le, még pedig ugy, hogy ezeken a napokon délelőtt 8 és 1 óra között a tizenkét csoport tagjai sza­vazati joguk gyakorlása céljából jelentkezhet­nek a városi bérház II. emeletének 17. számú hivatalában, ahol a szavazó-iveket elhelyezik. Az érdekeltek az iveket csak személyesen ír­hatják alá és a szükséges adatokon kivül rá je­gyezhetik, hogy kívánatosnak tartják-e a hatórai üzletzárás bevezetését, vagy pedig a jelenlegi, hétórai zárás fentartá­sát kívánják. A szavazás lebonyolítása után a szavazóiveket az I. fokú iparhatóság átküldi a kereskedelmi és iparkamarához, amely a maga véleményé­vel az iratokat döntés céljából felterjeszti a kereskedelmi miniszterhez. Az iparhatóság felkéri az érdekelteket, hogy minél teljesebb számban éljenek szavazati jo­gukkal, mert a miniszter a szavazatokból meg­állapítható többség alapján hozza meg dönté­sét, amely ellen azután semmiféle utólagos reklamációnak helye nincs. A szavazás lebo­nyolítása után az iparhatóság beszerzi a keres­kedelmi alkalmazottak érdekképviseletének vé­leményét és azt is fölterjeszti a miniszterhez. Raul Anlhony, a világhírű párisi tudós Szegeden A francia professzor subavására a városháza élőit (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délelőtt egyetemi tanárokból, magántaná­rokból, tanársegédekből álló csoport várakozott az állomáson a budapesti gyorsvonatra. Ezzel a vonattal érkezett Szegedre dr. Raul Anthony párisi professzor, a híres antropologus. A vá­rakozók között ott voltak többek között dr. Szent.Györgyi Albert, dr. M i s k o 1 c z i Zoltán professzorok is, akik a többiekkel együtt régi ismerősei a párisi tanárnak. A vá­rakozó fiatal orvosok legtöbbje Anthony pro­fesszor intézetében tanult. Raul Anthonyt, aki dr. Zolnay Bélával utazott Szegedre, első­nek Szent-Györgyi professzor, majd dr. Göllner Lajos üdvözölte. A jellegzetesen francia külsejű professzor baráti hangon, jó­kedvűen köszönte meg az üdvözlést. A város fogatai szállították be az egyetemi tanárokat a városba Elsősorban dr. Szent-Györgyi Albert intézetét látogatta meg Anthony, azután a lobbi intéze­tet szemlélte meg. Félegytájban a városháza előtti subapiacon állottak meg a fogatok. Amikor a professzor meg­látta a meleg báránybélésü ködmönöke!, kijelen­tette, hogv vásárolni akar magának egyet, mert — jó hasznát vehetné laboratóriumi munka köz­ben. Azonnal leugrott a kocsiról és kisérete segít­ségével alkudni kezdett a sárga ködmönökre. Meg­tnpogatta az egyiket is, másikat is. Hosszú arany­láncon lógó szemüvegét hol feltette, hol meg csa­lódottan ejtette le, ha nem nyerte meg tetszését a lélekmelegítő. A kíséret franciául tolmácsolta a subacsináló magyar szavait. Volt ott vagy öt su­bás, a professzor mindegyiket meglátogatta. A tanyai subakészitőknek persze fogalmuk sem volt, hogy ki forgatja ilyen nagy igyekezettel a köd­mönöket. — Ide hallgasson, ezt tapogassa meg! — biztat­ta az egyik subás. Ilyent alig talál valahol... A professzor nézgelődött. Végre megtetszett " az fgyik. Azonnal fel is próbálta. Levetette ott a piacon a felöltőjét, a kabátját, mellényét. Ott ál­lott ingujjban a városháza előtt. A kisérete mo­solyogva nézte, a tanársegédek nem győzték fo­tografálni ezt a ritka képet. Azonban a ködmö­oökkel baj volt. Ha hátul a derékon jól kifeszült, íkkor elől volt két tenyérnyi hézag a ködmön két szárnya között. Szikár, tanyai magyaroknak szab­ták azokat, a professzor pedig inkább molett volt, mint szikár. Másik se volt bővebb. Végre egyet sikerült magára erőltetnie. Közben a kemény man­zsetta elvált az íngujjtól és minduntalan keresztül akart csúszni a professzor öklén. Szépszámú kö­zönség verődött össze a ritka látványra. Gsak a subások nem mosolyogtak, nekik ez nem volt új­ság, ők és a professzor jól megértették egymást. Csak az árban volt némi eltérés közöttük. A su­bás 24 pengőt kért, a professzor sokallta az ösz­szeget. Volt más differencia is. A suba ugyanis elől remekül kifeszült, de hátul elállt. Oda kellett volna egy spangli. A subás vállalta, hogy holnap­ra elkészíti és majd leszállítja a ködmönt. Végre az egyezség létrejött. — Ai-ja fait une bonne affairc? — fordult ezután aggodalmasan kisérete felé. Megnyugtatták, hogy jó vásár volt. A subások elismerőleg néztek utána ... — Idehallgasson — fordult hozzánk az egyik — nem halasi ez az ur? — Mért volna halasi? — Merthogy az odavalósiakkal nagyon nehéz botot csinálni... Gondoltam, hogy onnét jött.. — Párisból jött ez ... A subás elgondolkozva vakarta meg a fejét. — Párisból? Hát furcsa kiejtéssel beszélt, az bizonyos... Kis idő múlva hozzátette: — Az odavaló subásoknak is elég bajuk lehet... K. Gy. R. Anthony délben az anatómiai intézetet lá­togatta meg és az intézet tagjaival hosszasan el­beszelgetett. Ebéd után autón Vásárhelyre utazott, ahol antropologiaí tanulmányokat vég­zett. Megtekinti az ottani múzeumban elhelye­zet népvándorláskorabeli Móra-leleteket. A professzor az esti órákban vissza érkezett Orvosegylet rendez közös előadóülést a központi egyetem aulájában. R. Anthony professzor „A! tanítás és kutatás viszonya a felsőoktatásban'* cimmel tart előadást. Az előadást dr. K i s s Fe„ renc egyetemi tanár tolmácsolja magyar nyel-i ven. Az előadásra belépődíj nincs. H spanyol forradalom Madrid, október 17- Éjfélkor helyreállott a telefonösszeköttetés Spanyolország és a külföld között, a kormány azonban elrendelte, hogy minden külföldi ujságiró tartozik bemutatni a cenzúrának a külföldre szánt tudósításokat. Tegnap este rendkívüli minisztertanács ült ösz-» sze, amelyein a hadügyminiszter részletesen be­számolt a remd visszaállításának müvéről. A minisztertanács a beszámolót — mondja a hi­vatalos közlés — kielégítőnek és megnyugtató­nak találta­Az angol laptudósitók kiemelik, hogy a for­radalmat sikerült leverni, bár a harcok rendkí­vül sok áldozatot követeltek. A Times szerint csak Oviedo városban hétszáz ember vesztette életét. A kormánycsapatoknak a modern hadi­tudomány szabályai szerint kellett egymás után visszafoglalniok a városokat és a községeket.. Azokat a forradalmárokat, akiket fegyverrel ke­zükben fogtak el, a rögtönitélő bíróságok nyom-} ban kivégeztették• Hz egyik pécsi aknában szerdán csak 28 ember kezdett munkába Pécs, október 17. A pécsi bányavidékről a karhatalmat még nem vonták vissza- A Tho~ men-akna előtt, a Vasas-bányatelepi legénységi otthon elölt, valamint a Szent István-akna bá­nyamüvei előtt katonai őrszemek dllanc.k. Az utnkon mindenütt csendörjárörök cirkálnak., mindenkit igazoltatnak. Az éhségsztrájk után szerdán kellett volna először a bánya mélyére szállni a munkások­nak- Vasas-bányatalepen a Thomen-aknában azonban mindössze 28 ember kezdett dolgozni. Igaz, hogy ez az akna távolesik a munkások lakóhelyétől és sokan talán még tiem is értesül­tek arról, hogy a sztrájk befejeződött- Szabolcs­bányatelepen a Szent István-aknán a bányászok jórésze megkezdte a munkát. A felbontott eljegyzés utan a menyasszony beperelte - sógornőiéi (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes becsületsértési pert tárgyalt szerdán délelőtt a sze­gedi járásbíróság. Egy fiatal szegedi tisztviselő jegyben járt egy csinos fiatal leánnyal. Hetekkel ezelőtt névtelen levelet kapott, amelyben valaki bizonyos dolgokat közölt a leányról. A vőlegény erre magánnyomozást indított, többek között ér­deklődött a leány sógornőjénél is, aki azonban a leánnyal nem volt jó viszonyban. A puhatolózás­nak az lett az eredménye, hogy az eljegyzést föl­bontották. A volt menyasszony ezek után pert indi1 ott a sógornője ellen. A bíróság már egyizben tar'ott eb­ben az ügyben a tárgyalást. A sógornő azzal védeke­zett. hogy amit mondott, az mind igaz. A biióság rengeteg tanút hallgatott ki, de ezek egyike sem tudott semmiféle kompromittáló ada­tot. A bíróság a sógornőt 50 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Szegedre. Csütörtök délelőtt 11 órakor a bőrgyógyászati klinika előndóter­meben orvostanhallgatók részére tnrt előadást. Délután fél hat órakor az Egvetem Barátai Egyesületének orvosi szakosztálya és a Szegedi Belvárosi Mo Ma és a következő napokon az UFA parádés filmje: a KSMMljllíí Ka'inán Imre világhirü operettje. EGGERTH MARTHA, HüRBIGER PÁL és PAUL KEMP főszereplésével. Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom