Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-17 / 234. szám

MAGYARORSZÁG MBAED^ SMTke*MM«0! flomegyl uccu G*aw<Ia 4Qti *klr# <7 ElÖFItETÍSi HdTonta helyben 3.ZO U.l.aa,Teleion:2J-35.^Ktoclóhlvnlal 17J4 Unl. 14. VM«ken «• Bndapealen 3.SO,kUli«ldOn MtoWnWIiiyiiftr ét Jcgylrodo : Aradi ffll. 0.40 pengfl. •<• Egret sz&m Ara hétköi­uccb 8. Teleion s 13-00. - Nyomda r LHw Ar® ,u,cr nap IJE, vn*Ar- «• Ünnepnap 20 tlll. Hlr­Llpdt «nsea <«. Telefon: 13^oA. TAnroll Y ¿vfnlvnm de«C«ek lelv«(ele tarifa szerint Meale« » • ^^»«"JT AJ'». SA. lentk héfW kly*teM«cl aavonl« reqgel De profundis A pécsi bányászolc a munkásság évtizedes évszázados, évezredes? — történetében megrázóan ujat és megrendítően nagyszabá­sút produkáltak. A munkabeszüntetésnek ez a módja, amit ők választottak, meggyőzőbb, fenyegetőbb és veszedelmesebb a sztrájknak, vagy bérmozgalomnak minden eddigi módsze­rénél Fenyegetőbb, mint a Krimicsau és ve­szedelmesebb, mint az erőszak, a tömeghalál borzalmát vetették serpenyőbe akkor, ami­kor a fizetésredukció ellen harcoltak s egy darab kenyeret követeltek a mellé a kenyér­darab mellé, amit munkaadójuk végzett munkájukkal s az általuk termelt javakkal arányban állónak talált. A sztrájkoló munkásság a szociáldemokra­ta párthoz tartozik. Eddig és nem egy esetben csak annak megnyilatkozását láttuk, hogy amikor közszükségleti cikknek, mint amilyen a szén is, előállítását akadályozza meg a szo­ciáldemokrata párthoz tartozó munkásság bérmozgalmával, akkor valamennyi más párt és valamennyi más párthoz tartozók össze­fogtak, hogy a szociáldemokrata munkásság sztrájkját letörjék s a közszükségleti terme­lés zavartalanságát biztosítsák. Nem egy pél­dáját láttuk annak, hogy a gázgyári és viz­mütelepi munkásság munkabeszüntetését, vagy a nyomdai munkásság sztrájkját önkén­tes vállalkozókból toborzott s hevenyészve betanított amatőrmunkásság beállí­tásával igyekeztek veszélytelenné és ártal­matlanná tenni. A pécsi eset azonban ebben a vonatkozás­ban is magábanálló a magyar munkásmozgal­mak történetében. A pécsi egyetemi r olgárság odaállott a sztrájko­ó munkásság mellé, a keresztény­szocialista párt pécsi szervezete, mely katho­likus papok vezetése alatt áll, a szociálde­mokrata munkásság követelései teljesítéséért kész volt harcba menni. Mi most szeretnénk kizárni megfontolásainkból minden pártpoli­tikai szempontot s nem kutatjuk azt sem, hogy ebben a készségben volt-e politikum, vagy nem, csak a tényeket nézzük s csak a tényeket akarjuk meglátni s azt mondjuk, hogy a magyar egység a ma g y a r ér­dekek egységének felismerésé­vel kezdődik s hogy a pécsi egyetemi ifjúságnak állásfoglalásában több vigasz­talást és több biztatást talájunk a társadalom egységének megte­remtésén fáradozó gondolat szá­mára, mint jelszavaknak ágazataiban s be­szédeknek kötetjeiben. A magyar egyetemi ifjúság nem egyszer ajánlotta már fel el­szántságát és fizikai erejét is, amikor a köz­rend és belső béke érdekében gondoskodni kellett a közszükségleteknek kielégítéséről s amikor a polgári társadalom ugy látta, hogy nemzeti munkahadsereget kell szer­vezni annak a termelési ágnak ellátására, n~ely a közrend és közbékesség fentartását teszi lehetővé a viznek, villanynak, gáznak, közlekedésnek, sajtószolgálatnak biztosításá­val. S a pécsi egyetemi ifjúság most a bá­nyászok mellé állott, a legnemzetibb gondol­kodású és leglelkesebb nemzeti érzésű egye­temi ifjúság a szociáldemokrata munkások követeléseinek adott nyomatékot, súlyt és je­lentőséget. Mert erre is szükség volt. Szüksége volt annak az ezer embernek, aki elszánt volt az életét is feláldozni azért, hogy a maga egész­ségének, fiatalságának, testi erejének feláldo­zásával végzett munka a termelés eredmé­nyéből legalább egy karéj kenyérrel biztosít­son többet, kapjanak egy szénröggel többet azok, akik a bányák mélyén töltik el fiatalságukat s férfikorukból azt az időt, amit halálukig, vagy testi megrokkanásukig élni tudnak. Mit ér ma a munkabeszüntetés, ami­kor az éhségnek, a munkanélküliségnek, a nyomornak és gyomornak hadserege csak ugy ontja tartalékjainak ezreit minden megüresedő Íróasztal és minden megüresedő munkahely felé, amikor a nyomor szinte kö­zömbössé tette a munkást a munka feltételeí­vel szemben, mert naponta megfeszített mun­kával ötven fillért keresni is talán jobb, von­zóbb és csábítóbb, mint munkanélkül szen­vedni és éhezni tovább. A pécsi egyetemi ifjúságban volt annyi szociális lelkiismeret s volt annyi elfogulatlanság, hogy a bánya mélységében szenvedőknek embervoltu­kat és nem pártállásukat nézte, nem a párttagokat, hanem az e m b ereket Páris, október 16. A francia hatóságok lá­zas szorgalommal folytatják a királygyOkosság hátterének félderitéset. Most már általános az a vélemény, hogy az összeesküvés jugoszláv belügy és a háttér: a régi tűzfészek, Macedónia. A királygyilkossággal kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, hogy a francia külügyminisztérium a Belgrád, október 16. A szerb főváros lakos­sága kedden a kora reggeli órák óta hosszú so­rokban vonul el Sándor királynak a Koriak­ban felállított ravatala előtt. A koporsó mel­lett négy tiszt áll őrséget. A feketével bevont hatalmas terem falán a ravatal mögött fehér villanyfénnyel világított hatalmas keresztet helyeztek eí fekete fátvollal bevonva. A ke­reszt alatt a ravatalnál magasabhan a király feie felett a korona és a koronázási jelvények láthatók. A terem padlóját krízanténokkal szórták tele. Délután 5 órakor elzárták a ravatalhoz vezető utat és éjszaka csupán a diszőrség és a papok vir­rasztottak a király koporsója mellett. A ko­E orsót a jugoszláv zászló takarja. Feltűnő, ogy az orLhodox szokásoktól eltérően, a, ko­látták meg azokban, akik immár nem munka-« könyvüket, hanem életüket kockáztatták an­nak a harcnak sikeréért, amit a jobb, vagy in­kább: a kevésbé rossz, kevésbé elviselhetet­len életfeltételek kikényszerítésért indítottak meg a maguk és családjuk életét dobva bele a küzdelembe. Munkás és munkaadó között mi nem tu­dunk igazságot tenni, nem tudjuk, a tőke és a munkaerő birtokosa hogyan osztozkodhatik meg a jogi, a gazdasági és a szociális igazság követelményeinek kielégítése mellett a ter­melés eredményén. Nem vállaljuk a döntőbí­ró szerepét abban a harcban, amelyet ezer férfi, ezer feleség és sokezer gyerek indított meg a pécsi bányák mélyén a kétségbeesés poklának alsó és felső körein. De meg tudjuk látni azt, ami ebben a szörnyű harcban is vigasztaló volt s ebben az életet megvető s a halállal bizonyítani kész helytállásban is re­ményt keltett: az emberi szolidari­tásnak megnyilatkozását. Világnézetek óceánjai által elválasztottak is találkozni tud­tak az emberi élet védelmében s egyszer vég­re a szeretet hatalmasabb volt, mint a politi­ka gyűlölködése. vizsgálat eredményét a Népszövet­ség elé akarja terjeszteni. Egy másik párisi jelentés szerint C h a í n y Szilvesztert, aki M a 1 n y néven is rejtőzkö­dött, a francia hatóságoknak segédkező D i ­mitrievics jugoszláv rendőrfőnök felis­merte és kijelentette, hogy Ghalny M i r o Kraj néven a belgrádi politikai rendőrség egy­kori soffőrje. porsó nem nyitott, ugy hogy a király arcát sem lehet látni. A koporsón fekszik Sándor király sapkája és kardja, amelyet a király a világháborúban viselt. Délután a koporsóra helyezték a koronát, amellyel Péter király 1904 szeptember 21-én királlyá koronáztatta magát. Ez a korona abból az ágyúból készült, amelyből a Karagyorgyevics-dinasztia a tizen­kilencedik század elején az első lövést adta le a törökökre. A koporsó mellett éjjel-nappal négy gárda­tiszt tart diszőrséget, a hatalmas fogadótermet pedig gárdisták állják körül kivont karddal. A ravatalt a koszorúk óriási tömege borítja és még ujabb és ujabb koszorúk érkeznek; a te­metés napjára körülbelül tizczer koszorúra számítanak. A lect'eísőhb helyen látható MA­Belgrád csütörtökön temeti Sándor királyt Tízezrek vonullak el a ravatal előli — Uralkodók és államfők a temetésen Részletes vallomást lellek a macedón terroristák —­UfafeSi vakmerő rágalomhadjárat Magyarország ellen ™ • » V Sándor király a belgrádi ravatalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom