Délmagyarország, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-17 / 234. szám

MAGYARORSZÁG MBAED^ SMTke*MM«0! flomegyl uccu G*aw<Ia 4Qti *klr# <7 ElÖFItETÍSi HdTonta helyben 3.ZO U.l.aa,Teleion:2J-35.^Ktoclóhlvnlal 17J4 Unl. 14. VM«ken «• Bndapealen 3.SO,kUli«ldOn MtoWnWIiiyiiftr ét Jcgylrodo : Aradi ffll. 0.40 pengfl. •<• Egret sz&m Ara hétköiuccb 8. Teleion s 13-00. - Nyomda r LHw Ar® ,u,cr nap IJE, vn*Ar- «• Ünnepnap 20 tlll. HlrLlpdt «nsea <«. Telefon: 13^oA. TAnroll Y ¿vfnlvnm de«C«ek lelv«(ele tarifa szerint Meale« » • ^^»«"JT AJ'». SA. lentk héfW kly*teM«cl aavonl« reqgel De profundis A pécsi bányászolc a munkásság évtizedes évszázados, évezredes? — történetében megrázóan ujat és megrendítően nagyszabásút produkáltak. A munkabeszüntetésnek ez a módja, amit ők választottak, meggyőzőbb, fenyegetőbb és veszedelmesebb a sztrájknak, vagy bérmozgalomnak minden eddigi módszerénél Fenyegetőbb, mint a Krimicsau és veszedelmesebb, mint az erőszak, a tömeghalál borzalmát vetették serpenyőbe akkor, amikor a fizetésredukció ellen harcoltak s egy darab kenyeret követeltek a mellé a kenyérdarab mellé, amit munkaadójuk végzett munkájukkal s az általuk termelt javakkal arányban állónak talált. A sztrájkoló munkásság a szociáldemokrata párthoz tartozik. Eddig és nem egy esetben csak annak megnyilatkozását láttuk, hogy amikor közszükségleti cikknek, mint amilyen a szén is, előállítását akadályozza meg a szociáldemokrata párthoz tartozó munkásság bérmozgalmával, akkor valamennyi más párt és valamennyi más párthoz tartozók összefogtak, hogy a szociáldemokrata munkásság sztrájkját letörjék s a közszükségleti termelés zavartalanságát biztosítsák. Nem egy példáját láttuk annak, hogy a gázgyári és vizmütelepi munkásság munkabeszüntetését, vagy a nyomdai munkásság sztrájkját önkéntes vállalkozókból toborzott s hevenyészve betanított amatőrmunkásság beállításával igyekeztek veszélytelenné és ártalmatlanná tenni. A pécsi eset azonban ebben a vonatkozásban is magábanálló a magyar munkásmozgalmak történetében. A pécsi egyetemi r

olgárság odaállott a sztrájkoó munkásság mellé, a keresztényszocialista párt pécsi szervezete, mely katholikus papok vezetése alatt áll, a szociáldemokrata munkásság követelései teljesítéséért kész volt harcba menni. Mi most szeretnénk kizárni megfontolásainkból minden pártpolitikai szempontot s nem kutatjuk azt sem, hogy ebben a készségben volt-e politikum, vagy nem, csak a tényeket nézzük s csak a tényeket akarjuk meglátni s azt mondjuk, hogy a magyar egység a ma g y a r érdekek egységének felismerésével kezdődik s hogy a pécsi egyetemi ifjúságnak állásfoglalásában több vigasztalást és több biztatást talájunk a társadalom egységének megteremtésén fáradozó gondolat számára, mint jelszavaknak ágazataiban s beszédeknek kötetjeiben. A magyar egyetemi ifjúság nem egyszer ajánlotta már fel elszántságát és fizikai erejét is, amikor a közrend és belső béke érdekében gondoskodni kellett a közszükségleteknek kielégítéséről s amikor a polgári társadalom ugy látta, hogy nemzeti munkahadsereget kell szervezni annak a termelési ágnak ellátására, n~ely a közrend és közbékesség fentartását teszi lehetővé a viznek, villanynak, gáznak, közlekedésnek, sajtószolgálatnak biztosításával. S a pécsi egyetemi ifjúság most a bányászok mellé állott, a legnemzetibb gondolkodású és leglelkesebb nemzeti érzésű egyetemi ifjúság a szociáldemokrata munkások követeléseinek adott nyomatékot, súlyt és jelentőséget. Mert erre is szükség volt. Szüksége volt annak az ezer embernek, aki elszánt volt az életét is feláldozni azért, hogy a maga egészségének, fiatalságának, testi erejének feláldozásával végzett munka a termelés eredményéből legalább egy karéj kenyérrel biztosítson többet, kapjanak egy szénröggel többet azok, akik a bányák mélyén töltik el fiatalságukat s férfikorukból azt az időt, amit halálukig, vagy testi megrokkanásukig élni tudnak. Mit ér ma a munkabeszüntetés, amikor az éhségnek, a munkanélküliségnek, a nyomornak és gyomornak hadserege csak ugy ontja tartalékjainak ezreit minden megüresedő Íróasztal és minden megüresedő munkahely felé, amikor a nyomor szinte közömbössé tette a munkást a munka feltételeível szemben, mert naponta megfeszített munkával ötven fillért keresni is talán jobb, vonzóbb és csábítóbb, mint munkanélkül szenvedni és éhezni tovább. A pécsi egyetemi ifjúságban volt annyi szociális lelkiismeret s volt annyi elfogulatlanság, hogy a bánya mélységében szenvedőknek embervoltukat és nem pártállásukat nézte, nem a párttagokat, hanem az e m b ereket Páris, október 16. A francia hatóságok lázas szorgalommal folytatják a királygyOkosság hátterének félderitéset. Most már általános az a vélemény, hogy az összeesküvés jugoszláv belügy és a háttér: a régi tűzfészek, Macedónia. A királygyilkossággal kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, hogy a francia külügyminisztérium a Belgrád, október 16. A szerb főváros lakossága kedden a kora reggeli órák óta hosszú sorokban vonul el Sándor királynak a Koriakban felállított ravatala előtt. A koporsó mellett négy tiszt áll őrséget. A feketével bevont hatalmas terem falán a ravatal mögött fehér villanyfénnyel világított hatalmas keresztet helyeztek eí fekete fátvollal bevonva. A kereszt alatt a ravatalnál magasabhan a király feie felett a korona és a koronázási jelvények láthatók. A terem padlóját krízanténokkal szórták tele. Délután 5 órakor elzárták a ravatalhoz vezető utat és éjszaka csupán a diszőrség és a papok virrasztottak a király koporsója mellett. A koE

orsót a jugoszláv zászló takarja. Feltűnő, ogy az orLhodox szokásoktól eltérően, a, kolátták meg azokban, akik immár nem munka-« könyvüket, hanem életüket kockáztatták annak a harcnak sikeréért, amit a jobb, vagy inkább: a kevésbé rossz, kevésbé elviselhetetlen életfeltételek kikényszerítésért indítottak meg a maguk és családjuk életét dobva bele a küzdelembe. Munkás és munkaadó között mi nem tudunk igazságot tenni, nem tudjuk, a tőke és a munkaerő birtokosa hogyan osztozkodhatik meg a jogi, a gazdasági és a szociális igazság követelményeinek kielégítése mellett a termelés eredményén. Nem vállaljuk a döntőbíró szerepét abban a harcban, amelyet ezer férfi, ezer feleség és sokezer gyerek indított meg a pécsi bányák mélyén a kétségbeesés poklának alsó és felső körein. De meg tudjuk látni azt, ami ebben a szörnyű harcban is vigasztaló volt s ebben az életet megvető s a halállal bizonyítani kész helytállásban is reményt keltett: az emberi szolidaritásnak megnyilatkozását. Világnézetek óceánjai által elválasztottak is találkozni tudtak az emberi élet védelmében s egyszer végre a szeretet hatalmasabb volt, mint a politika gyűlölködése. vizsgálat eredményét a Népszövetség elé akarja terjeszteni. Egy másik párisi jelentés szerint C h a í n y Szilvesztert, aki M a 1 n y néven is rejtőzködött, a francia hatóságoknak segédkező D i mitrievics jugoszláv rendőrfőnök felismerte és kijelentette, hogy Ghalny M i r o Kraj néven a belgrádi politikai rendőrség egykori soffőrje. porsó nem nyitott, ugy hogy a király arcát sem lehet látni. A koporsón fekszik Sándor király sapkája és kardja, amelyet a király a világháborúban viselt. Délután a koporsóra helyezték a koronát, amellyel Péter király 1904 szeptember 21-én királlyá koronáztatta magát. Ez a korona abból az ágyúból készült, amelyből a Karagyorgyevics-dinasztia a tizenkilencedik század elején az első lövést adta le a törökökre. A koporsó mellett éjjel-nappal négy gárdatiszt tart diszőrséget, a hatalmas fogadótermet pedig gárdisták állják körül kivont karddal. A ravatalt a koszorúk óriási tömege borítja és még ujabb és ujabb koszorúk érkeznek; a temetés napjára körülbelül tizczer koszorúra számítanak. A lect'eísőhb helyen látható MABelgrád csütörtökön temeti Sándor királyt Tízezrek vonullak el a ravatal előli — Uralkodók és államfők a temetésen Részletes vallomást lellek a macedón terroristák —UfafeSi vakmerő rágalomhadjárat Magyarország ellen ™ • » V Sándor király a belgrádi ravatalon