Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-27 / 218. szám

T934 szeptember 27. DÉL MAGYARORSZÁG 3 n tábla helybenhanyfa dr. László Jenő félesztendős börtönbüntetését (A Délmagyarország munkatársától-) A sze­gedi Ítélőtábla szerdán tárgyalta dr. László Jenő szegedii ügyvéd csalási bűnügyét. Az ügyészség az ügyvédet kétrenábeli csa'ás bűntet­tével vádolta meg- A bűncselekményt 1932-ben követte el Boáó József és Molnár Istvánná sérelmére. Bódénak azt igérte. ho'gy trafikengedélyt szerez számára a minisztérium­ban. azonban, bár pénzt is vett fel. nem tett ér­dekében semmit. Molnárnétól elvállalta büntető fellebbviteli ügyének ellátását a táblán, pénzt vett át azzal, hogy azt birói letétbe helyezi, de a fellebbviteli tárgyaláson meg sem ielenf. A törvényszék többizben megidézte dr. László Je­nőt. de egyszer som jelent meg- Végre ezév ta­vaszán sikerült letárgyalni az ügyét- Az ügyvéd tagadta a bűncselekmények elkövetésiét. Azzal védekezett Bodó esetében, hogy mindent meg­mozgatott az engedély megszerzése érdekében, de nem sikerült a dolog. A másik ügyben azzal védekezett, hogy egyik kollégáját bizta meg he­lyettesítéssel, de a kollégája nem jelent meg a tárgyaláson, mert elaludta a terminust, amiről ő nem tehet- A bíróság bizonyítást rendelt el a vádlott kérelmére, de ez a bizonyítás nem járt eredménnyel. Ezekután a törvényszék dr. László Jenőt kétrendbeli csalás bűntettében mon­dotta ki bűnösnek és ezért télesztendei börtönre ítélte. Az itélet ellen az ügyvéd fellebbezéssel élt, így került az ügye a tábla elé. Az ítélőtábla mellőzte a további bizonyítást és a hathónapi börtönt helybenhagyta- Az itélet ellen dr- László semmiségi panaszt jelentett be a kúriához. Szerdán a köztisztasági üzemet, a kísvasufaf, a szegényházat és a kórházat vizsgálta a repülő-bizottság Csütörtökön kerül sor a többi üzemekre (A Délmagyarország munkatársától.) Jelen­tette a Délmágyarország, hogy a Közerdekeit, ségek Felügyelő Hatóságának öttagú repülőbi­zottsága kedden délelőtt Szegedre érkezett és megkezdte a városi üzemek felülvizsgálatát. Kedden délután a bizottság a városházán foly­tatta tanácskozásait, majd kiment a köztiszta­sági telepre és az üzemre vonatkozó számadá­sokat tanulmányozta át. A vizsgálat szerdán délelőtt tovább folytatódott a köztisztasági te­lepen, mivel az első naoon azt még nem tud­ták befejezni. Tegnap délelőtt már a kisvasút üzemének felülvizsgálásához is hozzákezdett a repülőbizottság, amely a Rudolf-téri állomás­ra. valamint a kisvasút átrakó állomására is kiszállt. A vizsgálat meglehetős gyors tempó­ban folyt, úgyhogy a déli órákban a repülőbi­zottság már a városi szegényházban jelent meg. Itt a szegényházra és a nénkonvhára vonatko­zó számadásokat tanulmányozták át és megte­kintették a helyiségeket is. A szegényházi vizs­gálat is aüg néhány óráig tartott, mert a dél­utáni órákban a biVottság hozzáfogott már a közkórház vizsgálatához. A csütörtöki napot is Szegeden tölti a Köz­érdekeltségek Felügyelő Hatósága és ezúttal a még hátralévő városi üzemek felülvizsgálatára kerül sor. Ezen a napon először az autóbusz­üzem számadásait tanulmányozzák, majd a gőzfürdőben tartanak vizsgálatot. Sor kerül még a zálogház és a fehértói halgazdaság üze­meinek vizsgálatára is, ezután pedig a repülő­bizottság Tápéra és Alsótanyára teszi át mű­ködési szinterét s a városi kezelésben lévő gaz­daságokat vizsgálja felül. A bizottság meglehe­tős rapid tempóban dolgozik és előrelátható, hogy négy nap alatt a város valamennyi, szám­szerint nyolc üzemét, illetve gazdaságát fogja felülvizsgálni­Hogv eddig mit állanitott meg a bizottság, azt a bizottság tagiain kívül nem tudja senki. A bizottság munkájában a város hatósága kép­viseletében senki sem vesz részt és a vizsgálat t rtama alatt nem is közli a bizottság az egves ü emeknél észlelt megállapításait. Valószínű azonban, hogy az üzemek felülvizsgálata után a bizottság tanácskozást tart a városházán és ezen fogiák a város hatóságával közölni a bi­zottság megállapításait, valamint azokat a ja­vaslatokat is, amelvek az üzemeknek esetleges racionálisabb vezetésére és kihasználására vo­natkoznak. Befejezték a helyszíni vizsgálatot a szegedi cipőgyár ügyében A négyes bizottság jelentése csütörtökön kerül az ¡OKSz igazgatósága e.é (A Délmagyarország munkatársától) Az Ipa­rosok Országos Központi Szövetkezete ellen felhozott panaszok kivizsgálására tudvalevőleg négytagú bizottságot küldtek ki. A négytagú bi­zottság, amelynek tagjai Körmendy Mátyás és Milller Antal országgyűlési képviselők, Papp Jó­zsef, az IPOK elnöke és Beesey Antal fővárosi bizottsági tag, szerdán délben Szegedre érke­zett, hogy itt a helyszínen megvizsgálja a fel­sővárosi cipőgyár eladásával kapcsolatban hangoztatott panaszokat. A bizottsággal lejött Szegedre az IOKSz vezetőségének hárotm tagja is. A bizottság megérkezése után az ipartestü­letbe ment, majd onnan a felsővárosi cipőgyár Római-köruti telepére és hozzáfogott a gyár el­adásával kapcsolatos panaszok kivizsgálásához. Ez a vizsgálat több órát vett igénybe. Egyen­kint kihallgatták a cipőgyári szövetkezet volt tagjait és vallomásukról terjedelmes jegyző­könyvet vettek fel. A szövetkezet tagjai főkép a gyár veszteséges idejéről és eladásával kapcso­latos dolgokról tettek vallomást. A bizottság a gyárban tartott vizs­gálatát már délután befejezte és este visszautazott Budapestre. A vizsgálattal kapcsolatban Müller Antal or­szággyűlési képviselő a Délmagyarország mun­katársának a következőket mondotta: — Az IOKSz igazgatósági ülésén legutóbb olyan határozatot hoztak, hogy meg kell vizs­gálni, milyen alapjuk van a vádaknak. A szegedi cipő-, csizma- és papucsipari szövetkezet tagjai azt panaszolták, hogy a cipőgyárat az IOKSz értékénél jóval alacsonyabb áron adta el- A bi­zottság munkája arra terjed ki Szegeden, hogy a panaszok helytállóságáról közvetlen benyo­mások alapján győződjön meg- A vizsgálat ered­ményéről bővebben nem nyilatkoztatom, ezt majd az IOKSz igazgatósága elé terjesztjük ada­tokkal és jelentésekkel együtt. Az igazgatóság már csütörtökön összeül és minden bizonnyal rövid időn belül dönt a panaszok ügyében• — Annyit azonban kijelenthetek — folytatta Jön! n magyar sztárok filmje : UJ ROKON Percei Zitta, Turay Ida, Habos Gyula, Gózon Gyula és Delly Ferenc főszereplésével A legvidámabb magyar film. Müller Antal —, hogy a cipőgyári szövetkezet gestióját átvizsgáltuk és annyit már régebben is megállapítottunk, hogy a gyár 1923-ig igen kitűnően prosperált. A veszteséges üzletmenet az inflációs időkben kezdődött. Az IOKSz igaz­gatóságában az 'iparosság nagyobb arányban van képviselve és éppen ennek a befolyásnak az eredménye, hogy ez a négytagú bizottság le­jött Szegedre, a panaszokat kivizsgálni. Nem lehet ugyanis megelégednünk azzal, hogy fel­terjesztésekből és jelentésekből állapítsák meg. mi igaz a felsorakoztatott vádakból. A helyszí­ni vizsgálat az ügyet nagymértékben viszi előbb­re, sok függ azonban az igazgatósági értekezlet döntésétől. — A kiküldött bizottság az iparosság érdekeit tartja szemelött. Az iparosságnak egyik érdeke az, hogy minél több szövetkezetet hozzon létre ós természetesen nem engedjük, hogy hibás intézkeáésekkel esetleg feloszlassanak szövet­kezeteket. Hogy a szegedi cipőgyár ügyében mi a valódi helyzet, ezt egyszerűen nem lehet el­bírálni, beható tanácskozásokat fogjunk ebben a kérdésben folytatni és az IOKSz igazgatóságával is a legapróbb részletekig letárgyaljuk a kérdést­Arra törekszünk, hogy a cipőgyári szövetkezet tagjai valamilyen formában kártalanítást kap­janak. Nyilatkozott a szegedi vizsgálat lefolytatásá­ról Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő­— Tizenöt szövetkezeti tagot hallgattunk ki — mondotta — és jegyzőkönyvbe foglaltuk a panaszukat. Egyöntetűen azt mondották a tagok­hogy a gyár adósságaiért nem ők felelő­sek, hanem az IOKSz által Szeged­re küldött ellenőrök, felügyelők és a magas fizetéssel dotált igazgatók. Hivatkoztak arra, hogy 1903-tól 1924-ig teher­mentesen vezették a gyárat, alig pár ezer koro­nával épitették be a gyártelepet, időközben 400 gépet vásároltak, jóléti alapot szerveztek és ez véleményük szerint mind amellett bizonyít, hogy ha magukra hagyták volna őket és nem gyámkodott volna rajtuk az IOKSz, akkor a gazdasági krízisen is keresztül vezették volna a gyárat. A vallomások másik része a gyár el­adására vonatkozott és azt hangoztatták, hogy potom áron értékesítették a gyárat­Kijelentette Körmendy Mátyás, hogy csütörtö­kön reggel szintén felutazik Budapestre és részt­vesz az IOKSz igazgatósági ülésén, ahol a fel­sővárosi cipőgyár eladásával kapcsolatos pa­naszt és a négytagú bizottság vizsgálatának eredményét letárgyalják­186 rendbeli sikkasztásért Ítélték el a fábiánseSies­tyéni adópénztárnokot (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi törvényszék Gömöry-tanácsa három napon át tárgyalta Szentesen Vajda Lajos fábiánse­bestyéni volt községi adópénztárnok nagyszabá­sú hivatali sikkasztási bűnügyét. Vajdát 186 rend­beli sikkasztással vádolta az ügyészség. Két és félesztendőn keresztül manipulált az adóössze­gekkel, többezer pengőt sikkasztott el és ezt a hatalmas összeget elmulatta. Hogy sikkasztásait leplezze, az adókönyveket is megihamisitotta olyanformán, hogy hamis tételeket vezetett be­A törvényszék előtt Vajda Lajos töredelmesen beismerte a sikkasztásait. Elmondotta, hogy évekkel ezelőtt rossz társaságba keveredett. Nam bírta a költekezést a legális jövedelméből fedezni, ezért sikkasztott. Később már nem is lett volna erre szüksége, de tovább folytatta üzelmeit, nehogy a sikkasztásokat leleplezzék­A kárt teljes egészében megtérítette. Időközben ugyanis nagyobb összeget örökölt, azt teljes egészében a kár kifizetésére fordította. A biró­ság Vajda Lajost egyesztendei és négyhónapi börtönre ítélte. Az itélet jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom