Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-27 / 218. szám

4 DÉLMAC.YAk ORSZÁG 1934 szeptember 25. BMffiiCTffl^ kem^y tölgy tűzifa eladása II Back-malom uj átrakdlelepe nagy fejlődési lehetőséget biztosit a szegedi gabonafransité-forgalom számára Az uj álrakólelep sajtóbemuíatója (A Délmagyarország munkatársától.) Nemrésrfben még a Tiszán, Szegednél a gabona átrakás meglehetősen körülményes és költséges volt- A tiszai rakodón, ahová a közúti vasút vágánya kivezet, egy mázsa gabona átrakási költsége szekérárunál 10 fillér, vasúti vagonból való átrakásnál pedig 18—20 fillér volt Szakértői bizottság megállapította, hogy ezek a túlságos magas költségek akadályozzák a tiszai gabonaforgalom kifejlődését. Tavaly Szeged átrakási forgalma 6000 vagon gabona volt és szakértői vélemény szerint ez a forgalom egykönnyen a duplájára volna emelhető az átrakási költségek csökkentése esetén. Arra volt elsősorban szükség, hogy,az átrakás munkáját, amely mindeddig kézierővel történt, mechanizdiják és ezáltal oicsobbá tegyék, valamint meggyorsítsák az átrakást. A Back-malom ajánlatot tett a város hatóságának- hogy a vasúti hiá melletti nagy malmát beraktározó és átrakóteleppc alakittatja át- A nagyméretű átalakításhoz a Back-malom nem kért támogatást a várostól, csupán a kövezetvám elengedését kérte. Június közepe táján a Back-malom telepén hozzákezdtek a beraktároz« és átrakótelep építéséhez. Több mint háromhónapi szünetnélküli munka után most készültek el az átalakításokkal, amelyeknél állandóan 120 munkást foglalkoztattak- A munkálat közel 100-000 pengőjébe került a Back-malomnak. A Back-malom telepén végzett hatalmas méretű átalakításokat a meghívottaknak szerdán délben mutatta be a Back-malom vezetőségeMegjelent a bemutatón Bárányi Tibor főispán, dr. báró Tunkl Tamás főispáni titkár klséretéban, dr. Pálfy József polgármester, Vértes Miksa kormányfőtanácsos, a kamara elnöke, dr- Tonelli Sándor, a kamara főtitkára, Tichy Antal Máv. üzletigazgató, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár rt.. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a MFTR, a Seben Pál budapesti cég, a Fatura és több szakcég képviselői. A megjelenteket begavári Back Károly igazgató, valamint Guttmann Géza igazgató és Polgár József kalauzolták végig a hatalmas malomtelepenA vendégek végignézték a gabona meohanizált szállítási útját a malomtelepről a hajóig. Éppen tengerit raktak át és a tengerivel megrakott vagonok a garat elé állottak, ahová beömlesztették a gabonát. A garatból teljesen megtisztítva a ga" bona futószalagokon a csillékbe kerül és a csillék a hajóig viszik. Ennek a komplikáltnak tetsző műveletnek a lebonyolítása igen gyors. Kézzel nem is nyúlnak a gabonához, mináent elvégez a pontos és megbízható gépezet. A Back-malom befogadóképessége 1200 vagon gabona, egyetlen tárházban 500 vagon gabonaneműt tudnak tárolniA nagy költséggel végrehajtott átalakítás révén minden reményünk meglelhet arra, hogy a tiszai kereskedelmi forgalom ma még szinte beláthatatlan tempójú fejlődésnek indul. A városnak legfontosabb érdeke volna, hogy Csanádés Békésmegye és Pest vármegye déli része, a gabona átrakási forga'om szempontjából Szegedre gravitáljon. Ezt a Back-malom a nagymérvű átalakításokkal terjes mértékben elősegítette, mert az átrakási költségek jelentősen csökkentek. Nagy perspektíva előtt áll Szegeden a tiszai átrakási forgalom és most az volna fontos, hogy a város hatósága a közköltségek apasztá6ával még olcsóbbá tegye az átrakástAz algyői művész-karrierről, amely egyelőre lefelé iveit (A Dél magyar ország munkatársától.) A napokban megirtuk, hogyan indult el Adorjánéi Sándor „felfelé ivelő" karrierje, még pedig szülőfalujában, Algyőn. Elment a vándorcirkusszal, amelynek igazgatója nem csak az ügyességet fedezte fel benne, hanem a hivatottságot is. Másnap apró hirt közölt lapunk, amely szerint „Szabó Sándor 19 éves árlista, aki a Szőregen szereplő vándorcirkusz tagja, pénteken este produkció közben mintegy 10 méter magasan kifeszített kötélről lezuhant. Az artista az esés kövelkeztében kartörést, medencecsonttörést és súlyos zuzodásokat szenvedett. A mentők eszméletlen Állapotban a közkórházba szállították Állapotrj súlyos." — így esik le egyszer a mi Sándornak is, jegyezte meg Emilhez címzett, szikár egyéniségű mindenesünk. Még jő, hogy nem (1 volt. — Csak ne türelmetlenkedjen, várja kl, — biztattam szelíden. — Na igen, ha nincs alatta háló? — jegvezte meg sr fiam, aki az artistát a társadalom jelentős oszlopának tekinti, legfeljebb sorrendben helyezi a borbajnok, meg a birkózó mögé. (Pardon, a lüzoltó egy • nrangu, mert az is veszélyezteti a magasban az életét, jóllehet érthetetlen módon nincs rá alkalma. hogy Szegeden „egy igazi, nem olyan akármilyen" tüzeseinél mutassa meg, hogy mit tud. Mire is felhívom a főparancsnok szives figyelmét.) Szikár mindenesünk napok óta gyanúsan süntőrőg körülöttem, több megbeszélést tartott falujabeliekkel, végre nekibátorodott. — Tésúr kérem, mégis csak a mi Sándorunk volt az. — Hogy tett volna? Ezt Szabó Sándornak hivJák, az még Adorjányi voltl — Ezer neve van ott mindegyiknek. Ezt is hívják Goada Mari fiának, mes Kenderesinek is. — Hát ehhez hogy jut ho zá? — Mer a szüléje (értsd: apai nagyanyja) Kenderesi Franci. Csak így mondják. Itt fekszik még mindig a kórházban. Ha igy áll a bál, akkor meg muszáj látogatni a gyereket, útnak is eredtem mingyárt. Kenyeres doktor nr, aki éppen fájós lábakra kent gyógyitó írt, elvezetett az ajtajáig, aztán magamra hagyott Én pedig jól tudván, hogy a legtöbb beszélgetés hülyeséggel kezdődik, ragaszkodtam ehhez a társadalmi szokáshoz, mondván: — Hát leestél? — Le, — felelte derűs tekintettel. — Nagyon fáj? — Most már nem érzem. Két hét múlva szabadulok. — Aztán ? — Visszamegyek és folytatom. Mond már el, hogy történt? — Algyőről. mikor felvettek, elindultunk Dorozsmára de az eső miatt csak két este játszottunk. Szépen ment minden. Az első. hogy a pályát vizsgálom meg Széket vittem fel asztalt, ott vacsoráztam. egy dorozsmai gyereket is magammal hijtam. sose volt ilvenben része, a hátam mögött volt, vitte a vállamat. — Meddig tanultad a mesterséget? — Félévig. — Jobb ez másnál? — A vasútnál sokkal jobb. mert ha Jól keresek, sokra mén! Deszken most 62 pensflt szedtek be egv este, pedig nem vagvok köztük. Dorozsmán az is baj, hotjv ott nem csak mink voltunk, hanem előttünk már sokan. Nagvou vélogatós nép a dorozsmai, árért lett volna itt is — Te mennyit kerestél? — Csak 3 pengő 20 fillért kaptam. Ez esett rám. — Dorozsma után mi következett? — Tápé, de ott se voltak többen. Az igazgató pedig másfél kiló régi rossz rézpénzt szedett ki a perselyekbül a négy estén. Itt nem volt fiu, aki el mert volna velem indulni. Mentünk hát Szőregre. — Itt esett meg a baj. — Itt A második este egy kis fiu a nyakamba ült. Mikor a középen voltunk, nagyot pattant a spanoló drót, meglazult az egyik szára. Hirtelen előre hajoltam, hogy a gyerek elkapja a drótot, akin jártnnk. Neki sikerült, nekem nem. — Meg voltál ijedve? — Nem voltam, csak a kezemet sajnáltam, hogy egészen eltört, pedig nem tőrt el. Az egyensúlyozd botot nem eresztettem el, az csinálta a bajt, mert ha talpra ugrok, megúszom az egészet De ahogy főidet értem, a bot kettőbe szakadt, ugy dűltem ro el. A szőregi doktorok a kórházba küldtek, először hat hetet mondtak, de most már kevesebb lesz. Kár, mert Sző regen 40—42 pengő volt esténkint a bevétel. — Hát a Júda Pannával mi van? Felvette a társulat? — Ez elment Dorozsmáig, ott az igazgató kiprőa bálta, hogy tud-e táncolni t A csárdást se tudta, hát ezért visszaküldte. De most Szegeden van, az anyja azt üzente, ne merjen hazamenni, agyonütik, amért elgyütt — Hát ennyire nem méltányolják Algyőn a művészetet? — Azok olyanok. Csak nézni szeretik. A Panní nagyon tetszett az Emilnek, azért volt kedve « lánynak eljönni. — Ki az Emil? — Tuggya, amelyiket eltemetnek a sirba. Az is közénk való. (Hátborzongató fakír mutatvány, de Emil dacol a földdel, sőt — íme — föld feletti nőkre ia veti szemét. Egyébként azóta már más tetszik ne* ki Szive uj hölgyével rövid időre meg is lépett, azonban hamarosan visszatért ö a földdel jobban szeret ölelkezni, mert ez biztosítja a kenye* rét.) A sorokban bebugyolált fejt idősebb ember fekszik, most megszólaL — Mondja már a virágokat! Sándor, aki határozottan csinos, értelmes arc« fiu, szemérmetesen mutat az éjjeli szekrényére, amely tele van szegfücsokorral. — Szőregi lányok hozták vasárnap. Nem is Bemerem őket, de látták, amikor leestem. — Bort, meg sört is hoznak I — magyarázza a helyzetet az öreg Valóban, ott sereglenek a palackok, hasas üvegben családi sör. — Nagyon látogatnak, mondja Sándor, csak a* algyői barátaimnak nem jutottam az eszükbe aa egy Demján Vesztert kivéve. De a többi egy sa gyrttt még. Mutatja a sérüléseit, a beteg balkarját mi* mozgatja, a medencecsontja is összeforrt — A Muki bohócnak nem egyszer volt ellörv« a karja s most erősebb, mint volt. Aztán önérzetessé válik hangja: — Mihelyt kiengednek, visszamegyek. Nem a saját hibámból estein le. Ezen van, kérem, a hangsúly. A saját hibából leesni egészen má«. Talán szégyen is. De ki tehet arról, hogy meglazul a spannung? Ehhez semmi köze a művészetnek, ezt talán soha meg nem értik Algyőn, ahová Júda Panni nem mer hazamenni, mert a szülei elfogultak, akárcsak a mult század derekán uri magyar eleink, akik kitagadták a fiukat ha elmentek nemzet napszámosának í Fájdalommal Jelentjük, hogy a legjobb anya és nagyanya isv. Rokos'n* 1 JAxscfné hosszas szenvedés után elhunyt Temetése f. hó 27-én d. u. 3 órakor lesz a Szatymazi u. 7b sz. alatti gyás2házből. A gyászoló Vass-család. Pálily lázár elsőrangú divat uri szabósága TISZA LAJOS-KÖRŰT 46. SZ. Kitűnő anyagból, modern kivitelben öltönyöket a legszolidabb árak meliett készit Nagy választék liaza éa angol divatszővetekben. választék hazai éa angol divatszövetekben. 328