Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-19 / 187. szám

DBLMAGYARQRSZAG WBOBD. MMfeeaMMg: somogyi «cc. VacÁrnAn IQ'U AiiniK7Íll«l 1Q íí.^1*"!*' »••«m«« »* Lem Telefon: Z3.33.^KladóhlvateI T asafDŰD, aUUU9£lU9 Ij« »Idéken «• Budapetlen 3.«M»,kUH8ldBn kOlcMnkUnyvtAr é* tegylroda t Aradi * _ 9n flll »••*» Penqö. - Egyes «tóm Ara t»««Köx­S^fcTelelon= 1-»_OeT-Nyomd« r C»w A*» 20 flUér "«p t2, va^r- «• Ünnepnap 20 »111. Hír. Llpólnecn 1». Teleion, TATlr«« JT ávfolvam 1S7 *Z. detéíek felTélele torli® »xertot Meale. leVelclm = PélmaoyarowaOg Saegert CVlOiyaiIl, * • leni* mtiBd Klvéfelével naponte "aaet Titkos választójog s a német tanulságok választás csak akkor meggyőző, a titkos vá­lasztójog csak akkor hajtja végre azokat a csudákat, amelyeket joggal várhat tőle hivő és pogány, ha a szabadság légkörében, a meg­győzés és agitáció politikai eszközeinek csor­bitatlanságával teremtik meg. A titkos válasz­tójog talaja a politikai szabadság, ha ebből a talajból a titkos válsztójo­got kiemelik, akkor lehet belőle dísznö­vény, hajthat virágot is, de termőre hozni so­ha senki sehol nem fogja. A titkos választó­jog alkalmas arra, hogy felfrissítse a magyar politikai életet, elvégezze azt a vérátömlesz­tést, amitől az élő szervezet életbentartását lehet még várni, a titkos választójog hozhatja azt a megújhodást, amit rendszerben, levegő­ben, moralitásban esdve vár a magyar polgár­ság, de csak akkor lehet megmentője a ma­gyar politikának s megváltója a ránksulyoso­dó politikai válságnak, ha a titkos választás rendszerét a közszabadságok teljességével te­remtik meg. Sajtószabadság, gyülekezési sza­badság, egyesületi szabadság nélkül a titkos választójog — vigyázó szemetek Berlinre ves­sétek, — az uralomnak éppolyan eszközévé silányul, mint amilyenek a szibériai ólombá­nyák voltak a Romanovok idején. Hogy a német népszavazás eredményét alt mai német uralom hogyan fogja felhasználni a világ közvéleménye előtt s milyen kísérle­teket fog tenni annak érdekében, hogy a köz­szabadság nélküli titkos választások eredmé­nyét a német nép igazi akaratának tekintsék, — mindez nem tartozik reánk. De nekünk„ akik „szüzek vagyunk a titkos választójog ná­szi ágyán", meg kell látnunk, hogy ha része­sülni akarunk a titkos választójog politikai ős közéleti előnyeiben, akkor meg kell teremte­nünk azokat árfeltételeket is, amelyek nélkül a titkos választás rendszerének sem hatása* sem eredményei nem lehetnek. A titkos vá-* lasztójogot a közszabadságok teljességének kíséretében kell megvalósítani, mert ha a ma-* gyar nép érett arra, hogy titkosan szavazzon^ akkor é^ett arra is, hogy szabadon gondolkod-í jon, nyiltan olvasson és fennhangon beszéljen:! Ej fél után teljesen bizonytalan léggömbjénele sorsa Kora reggel Belgiumban startolt, as éjszakai órák-i ban a ballont Bulgária felé sodorja a szél Aggódnak a KuialóR éleiéért Hour-Havenna, augusztus 18. C o s y n s bel­ga fizikus szombaton felrepült ballonjával a sztratoszférába. A léggömb töltési munkálatai egesz éjjel folytak. A sztratoszféraléggömb reg­gel 6 óra 19 perckor felszállott. Bécsi jelentés szerint a léggömb Ausztria felé szállt, ahol nagy érdeklődéssel várták. A me­teorologusok szerint 80 kilométeres sebességgel haladt a bal'on. Ujabb jelentés szerint meg van a valószínű­sége annak, hogy Cosyns léggömbje Magyaror­szágon ereszkedik le, mert az erős szél a dél­utáni órákban Magyarország felé sodorta a bal­lont. Bécsből jelenti: Cosyns tanár sztratoszféra léggömbje átrepült a Wolfgang-tó melletti St. Gilgen felett. A léggömb Badaussee felett 2500 —3000 méter magasságban lebegett. Az Havas Iroda esti bécsi távirata szerint COL syns léggömbje a felsőausztriai Steinach-Irn­ning felett szállott el és a Steyer-alpok lánco­lata előtt lebeg, amelyen tul a grázi sikság te­rül el. Belgrádból jelentik: Cosyns léggömbje osz-) trák térületről jugoszláv területre érkezett. Mar- j burgnál érte el a jugoszláv határt és fél 8-kor, már a Murántuli vidéken repüli, körülbelüli Nagykanizsa és Muraszombat között. Minden! pillanatban várják leereszkedését. Bécsből jelentik: Cosyns léggömbjét este 8 óra "tájban a légáramlás a Mura folyó körül ju.­E ószláv területre sodorta. Egyideig déli irány-, an haladt. Kilenc óra körül Belgrád fölé ért és átrepült a Dráva felett körülbelül 2000 mé-< ter magasságban. A léggömb utasai semmi élet­jelt nem adtak, ami aggasztja a szakértőket, mert Belgrád környékén alkalmas volt a terü­let a leszállásra. Ugy látszik, hogy a léggömb a szél játéka. Jugoszláv területről Románia felé sodródott. Éjfél után nem érkezett ujabb jelentés Co­syns ballonjáról, a szél tovább sodorta Romá­nia, illetve Bulgária felé. Szakkörökben aggo­dalommal nézik a gömb útját, teljesen bizony­talan a kutatók sorsa és az is, hogy a balloni mikor és hol ér földet. Elkerülhetetlen a japán—orosz háború? Most, amikor a titkos választójog — le­gyünk optimisták —, a politikai realitások so­rába emelkedett, pártköveteléssé és kormány­programmá vált ez a népgyűlési anyag, ez a demagóg jelszó, a sötétbeugrásnak ez a hir­hedt trambolinja, érdemes körültekinteni s vizsgálni azt, hogy a titkos választójog egye­dül nozhatja-e a politikai megújhodást, hoz­hatja-e egyedül azt az uj szellemet, hozhatja-e egyedül a régi vizekre azokat az uj evezőket, amelyeket várni szabad, várni lehet és várni kötelesség. Németország általános és titkos, egyenlő és községenkinti népszavazás utján dönt újra s határoz abban a kérdésben, hogy akarja-e a német nép az államfői tisztségnek Hitler Adolf kezében való letételét. A német választási rendszerben nincs hiba. A német választási rendszer éppen olyan demokratikus, mint amilyennek azt a német szociáldemokrata többség alkotta meg a köztársasági alkot­mányépités korában s a weimari alkotmány is ismerte azt a népszavazást, ami elé a hitleri birodalom most állitja a német népet. Dikta­túra a demokrácia eszközeivel, — ez a meg­állapítás lehetne jellemzője annak az alkot­mányjogi és államhatalmi keveréknek, ami­nek foglalatja a harmadik birodalom. Vigyázó szemetek Párizsra vessétek, — da­loka egyszer a magyar költő, aki halott porai százesztendős emigrációjával vezekelte le azt, hogy ezen a földön a szabadság dalosa volt. S most azt kell mondanunk: vigyázó szemetek Németországra vessétek, akik a titkos válasz­tójog harcosai voltatok s akik ennek a harc­nak vagytok veteránjai. Ha a magyar nép or­szágló urai ugy találják, hogy végre ez a nép is megérett a titkos választójogra, amiből ed­dig csak a fehér és a vörös cárok uralma alatt sinylődő orosz nép s a diktatúra óta a szerb nép volt^kitudva, mert „minden más táján a világnak" a népet érettnek tartottók urai a titkos választójogra, akkor a titkos választójo­got ugy alkossák meg, hogy az valóban a nép őszinte és igaz akarata hamisítatlan és sza­bad megnyilatkozásának legyen az eszköze. Németországban is titkos a szavazás, de a szavazás eredményében lehet-e a német nép igaz akaratának kifejezését látni, ha nem egyenlő erők mérkőznek meg a német nép lel­kében s ha egyfelől az akció szabadsága áll azok rendelkezésére, akik a propaganda meg­szerzése és ébrentartása terén valóban tudtak példatadóan nagyot alkotni, másrészt koncen­trációs tábor, számkivetés, vagyonelkobzás és — éppenséggel nem az utolsó sorban re­volvergolyó várja azokat, akik a politikailag szabad, a titkos választás utján megkérdezett, a titkos választás urnája elé állított német né­pet a maguk ellentétes meggyőződése számá­ra igyekeznének megnyerni. Ha választani kellene az agitáció szabad­sága s a nyilt szavazás, vagy az agitáció el­némulása s a titkos választójog között, azt Jr.sszük, hogy a titkos választójognak becsü­le oen megőszült s harcban megrokkant ve­teránjai is sokkal többre becsülnénk az agitá­ció szabadságát a nyilt választási rendszer­it miní 8 haIáI csöndíét, a kimondott szó, a hirdetett igazság véres konzekvenciáit a titkos választójog mellett. A titkos választás csak akkor lehet a népakarat kifejezője, a titkos Páris, augusztus 18. A Temps moszkvai táv­irata szerint, noha a szovjet kormány a kelet­ázsiai béke fenntartása érdekében messzemenő engedményeket volt hajlandó tenni, Japán és Mandzsúria csaknem ultimátumszerűén vetet­te vissza a legutóbbi szovjetjavaslatot. A szov­jet a szakításért a felelősséget Japánra és Man­dzsúriára hárítja. Carbinból jelentik: A mandzsu kormány kül ügyminiszterének képviselője kijelentette, hogy az oroszok legutóbbi cselekedetei, mint pél­dául a mandzsu gőzösök lövése az Amur fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom