Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-29 / 170. szám

T954 Tutius 29. DffCMÄGyARORS7ÄG 5 Négy szegedi egyetemi tanári Budapestre, illetve Debrecenbe helyeztek Megjelentek a legutóbbi kinevezések Budapest, julius 28. A hivatalos lapban ma hozták nyilvánosságra a legutóbbi kinevezése­ket. A kinevezések között szerepel — a szege­di egyetemi tanárok elhelyezésének ténye is, amiről nemrégiben beszámoltunk és ami a sze­gedi egyetem leépítését is jelenti. A hivatalos közlés szerint a következő ki­nevezések történtek: A kormányzó dr. Széki Tibor szegedi egye­temi tanárt a budapesti Pázmány Péter egye­tem analitikai és gyógyászati kémiai tanszéké­re egyetemi nyilvános rendes tanárrá, dr. K i s s Ferenc szegedi egyetemi tanárt a budapesti Pázmány-egyetem bonctani, tájbonctani tan­székére egyetemi nyilvános rendes tanárrá, dr. Mester János szegedi egyetemi ny. rendkí­vüli tanárt, egyetemi nyilvános rendes tanár­rá. dr. Jankovich tászló szegedi egyetemi tanárt a debreceni egvetem leiró. és tájbonc­tani tanszékére, dr. J e n e y Endre szegedi egyetemi tanárt, a debreceni egyetem köz­egészségtani és gyógyszertani tanszékére ren­des tanárrá, dr. Kováts Ferenc szegedi egye­temi tanár, a magyar gazdaságtörténeti és tör­téneti segédtudományok tanszékére, dr. Imre Sándor szegedi egyetemi tanárt, a pedagógiai tanszékre nevezte ki. Dr. Puskás Endre szegedi egvetemi könyvtárőrnek a VII. fizetési osztálv iell- gét adományozta. Báthv Zoltán szegedi III. ker. polgári leányiskolái igazgatót, Bendeko­vich Lajos polgári iskolai tanárt, a VI. fize­tési osztályba nevezte ki. Dr. C s i 11 i k Berta­lan egyetemi könvvtártisztnek. a szegedi egye­temi könyvtári cimet és a VIII. fizetési oszály jellegét adományozta. A kormányzó Tóth József szegedi kerületi hörtntisztnek. az országos börtönintézct! fő­tiszti cimet és a IX. fizetési osztálv jelleget adományozta. Az igazságügvminiszter dr. Komlósv An­tal szegedi járásbíróság!, dr. Keszthelyi Bíla szegedi törvenvszéki jegvzőket. birócági titkárokká, dr. B ó z s ó Ferenc és dr. S 7 á s z Dezső szegedi törvényszéki iosffv^kornokokat bírósági jegyzőkké, dr. Szabó M'hnlv és dr. vitéz Csikv János szegedi lakocokat ideigle­nes bírósági fogalmazó gyakornokokká, Berrdt János irodni igazgatói címmel felruházott iro­dafőti«zfpf irodnisfízsratővá Horváth Fái­mán irodafőtNzti címmel felri'h^zott ¡rnrln­tisztel. irodafőtisztté. Török István VIII. fi­zetési osztálv jellegével felruházott szegedi börtönfőtisztet a VITI. fizetési osztályba. Kun^z Henrik szegcdi kerületi börtönlelkészt a IX. fizetési osztályba nevezte ki. A nénzügvminíszter BeT>ák János szegcdi pénzügvi főbiztost a VITT. fizetési oszfálvha TI. pcnzüavnri felügyelővé. Szele ss Mária sze­gedi földmérési feliiírvelőségi irodafőtiszti cím­mel felruházott irodatisztet a IX. fizetési osz­tályba irodafőtisztté nevezte ki. A kormánvzó dr. Málvusz Elemér szegedi nyilvános rendkívüli tanárt a budapesti Páz­mány Péter egvetem „Magvarország története 1526-ig" tanszákre egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. Teleky Géza szegedi állampénztári főta­nácsosi címmel és jelleggel felruházott állam­pénztári tanácsost a VII. és Major Sándor adófelügvelősági tanácsost a VII. fizetési osz­tályba főtanácsossá nevezték ki. CSILLÁRT Négylángu Jf ebédlöcsifár P 17.— METEOR w * 1 Ä r o I vegye. Modern állólámpa p 4.— csillárgyár RT. Budapest- Szeged, Kárász ucca 11. sz. Telefun 33-76. mm terelődik el Szegedről a tiszai Kereskedelmi forgalom A vízi fuvarozási rendkívül megdrágítja az átrakás magas Költsége — igen lonlos érdek, hogy a tiszai átrakási forgalom Ismét Szegedre terelődjön (A Débnagyaroszág munkatársától.) A muM esztendő szeptember legelején volt száz esz­tendeje. hogy az első gőzhajó megjelent a Ti­szán. A gőzhajó, amely Titeltol jött fel egészen Szegedig, a magyar közlekdéspolitikának leg­lelkesebb apostolát, Széchenyi Istvánt hozta magával. Széchenyi, mikor Szegeden kiszállt és fogadta a város hatóságának üdvözlését, lelkes szavaikban vázolta a jövőt, mikor a Ti­szán gőzhajók százai fognak közlekedni és az Alföld naigy folyója igazi ütőere lesz az Alföld közlekedésének. Száz esztendő eltelt, du mig más vonatkozá­sokban a közlekedés óriási arányokban fejlő­dött, a Tiszát illetően Széchenyi jóslása nem vált valóra. Nagyon sok oka volt a Tisza elha­nyagolásának. A vasút nemcsak elhódította a Tisza előli a forgalmat, hanem száz eszten­dőn keresztül az egész közlekedéspolitikának olyan volt az iránya, mintha mesterségesen is tí'rakre akarta volna tenni a viziutakat. A köz­lekedési vállalatok valóságos goriJlaháborut folytattak egymás ellen. A vasút irtózott még a gondolattal is, hogy átrakó forgalma legyen a viziutakkal. Egy-két helyet kivéve, se kikö­tők, se pedig összekötő utak nam épültek. / Tiszát szabályozták ugyan, de főleg árvízvé­delem szempontjából. Gazdasági és közlekedé­si szempontból a Tisza állandóan el volt ha­nyagolva. \ Szécheniii-emiekliaiőzás meglepetései A mult esztendő őszén, Széchenyi tiszai ut­járak százados évfordulóján, valaki felvetette azt a gondolatot, hogy a Tiszán is meg kellene ünnepelni Széchenyi omlókezetét. így született meg a Széchenyi-etmlékhajózás ötlete. A ma­gyar közgazdasági élet előkelőségei, élükön a kormányzóval és három miniszterrel, a Mefter igyik gőzösen lehajóztak Tokajtól Szegedig. A kiránduláson részitvevő két gazdasági mi­niszter, Kállay Miklós és Fabinyi Tihamér ál­lt másról-állomásra fogadta a küldöttségeket és hallgatta a panaszok tömegét. Különösen a kereskedelmi miniszter érleklődött igen me­legen, foogy gazdák ós kereskedők miért ide­genkednek a tiszai viziuit használatától. A vá­laszok egészen meglepőek volitak. Dehogy is idegenkednek tőle, ellenkezőleg nagyon szi­ve.. en ba&zmálnák, ha — lehetne. Sok helyütt .izonban ho®zá sem lohe. jutni a Tiszához, a bc és kirakodás az év nagy részén lehetetlen. Átrakó forgalom aírg van és aftrri van. hallatla­nu' -Lr4ga. A rejtvény bajnokság díjkiosztása auausztus hé 5-én, vasárnao délelőtt 11 órakor a OELmAGVAROHSZAG MMIMI» A aitMosxlöson résztvevő megfeftölcet Kértük, Cogy előfizetési nyug­táinkat Igazolásul $o»dIc magukkal. Különösen egy ad.aí ragadta meg Faiblnyi miniszter figyelmét. Ha valaki a Ti ia igény­/ételével szállít magyar gabonát a Feköte­tergorre, egy métermázsenaz a szállítása 50 ­60 fíllérbz kert. varnak el'enben helyek a Ti­szán- afeh " berakás, vagy helyesebben a vas­útról az uszálva'.. l való átrakdt 20. 25. sőt ffítérbe kerffl. Kiderült, hogy a tiszai forga­'rmr: 'i ^eqiölő fc ^Jie az átrakás. Lehetetlen ínís, hogy nélűául a "obonának vasutrót hajóra rakása Szegeden feleannyiba kerüljön. mint az egész frrvarklötség az ezer kilométe­res uton Szegeátöl fírailáig. G£ber tanácsos* missziója Budapestre .hazatérve, a keresikedelmi minisz^ ter nyomban megbízást ado" dr. Géber Antal" miniszteri tanácsosnak, hogy járja >e íz ösz* szes ditna' és tiszai kikötőket és állapítsa meg mindenütt, ho^y milyenek a viszonyok, külö­nösen a kezelési költségeik szempontjából. fi tárgyalásba vonia be a közlekedési vállalato­kat, városokat és egyéb érdekelteket s tegyen javaslatot, hogy az abnormisan magas be- és kirakós* költségek miként volnának csökken'­hetök. Hogy ez a rendkívüli megbízatás meny­nyire indokolt volt, azt legjobban mutatja az a' körülmény, hogy vannak állomások, ahol a vasútról hajóra történő átrakás költsége mé­termdzsánkint 7 fiitér. de akadtak olyanok is, ahol ez a költség a 30 fülért is c 'n. A többi dunai és tiszai állomások után Gébar rrimsztieri tanácsos május 25-én látogatta meg Szegedet. ah<y helyszíni szemlét tartott és a Máv. üzletvezetőségnél tárgyalást folytatott a városisai és a többi érdekeltekkel. Ezen a tár­gyaláson mindenekelőtt megállaoótották, hogy n mult sztereóban Szegeden kerekszámban hatezer vagon gabonát raktak át a vasútról hajóra és t>edif ezret a két 1 közötti nyilt nkodón, ötezret pedig a közraktárak telepé­ről. Megállapították ellenben az értekezlet résztvevői, hogy a szegedi forgalmi lehetőségek fokozásában van fantázia. Ha sikerül az átrakó berendezéseket modernizálni s a költségeket leszállí­tani. a szegedi gabonaforgalom köny­nyen a duplájára emelhető, a többi cikkekről nem is beszélve, melyekre nézvie a hajón történő száll itás szintén előnyö­sebb. Hogy ebből milyen előnyök származ­hatnak Szegedre, azt külön fejtegetni is feles­Nlfte Kerül! Szegeden az átrakás? Szegeden az átrakásnál a jelen pillanatban az említett két hely. a két hiá közötti nyilt tiszai rakodó és a raktárházak telepe jön te­kintetbe. A tiszai rakodón. ahova a közúti vaspálya vágánya vezet, egy métermázsa átra­kási költsége széké'árunál — ami azonban a'ig számottevő, — métenmázsánkint 10 fillér, vasúti vagorból történő átrakásnál 18—20 fl­lér Ugyanez a költség a raktárházaknál 2—3 fillérrel magasabb, aminek a magyarázata az. hogy a raktárházak telepéről egy közel 300 méter hosszú fahíd vezat az ártéren keresztül a Tiszához s az árut .otnheiri erővel «ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom