Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-27 / 168. szám

1934 julius 27. peLMAGYARORgZAG A város jövő évi költségvetése (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­rosi számvevőséginél betek óta lázas mimika fo­lyik: a város jövő évi költségvetését állítják össze. A polgármester intézkedése szerint julius végéig el kell készíteni a költségelőirányzatot. Scultéty Sándor főszámvevő felvilágosítása sze­rint a számvevőség most már az utolsó. simítá­st kat végzi az uj költségvetési tervezeten. Na­nok múlva a végösszegezéseket is megcsinálják, amely után a tervezetet először dr. Pátfy Jó­zsef polgármesternek mutatják b- A'polgármes­ter ezidőszeriint Hévízen nyaral, a jövő hét kö­zepén hazatér Szegedre és augusztus 6-án el­foglalja hivatalát. A polgármester után dir. Tóth Béla polgármesterhelyettes kezdi meg szabad­ságát. Dr. Pálfy pe Igámmester információnk szerint hívaitalibailépése után a városi ügyosztályok ve­zetőivel és Scultéty Sándor főszámvevővel le­tárgyalja az uj költségelőirányzatot, majd au­gusztus harmadik hetében összehívja a pénz­ügyi bizottságot. A számvevőségnek a költség­vetés összeállítása az idén különösen nehéz munkát adott, mert a rögzített kiadásokkal szem­ben a bevételek továbbra is csökkenj tenáenciát mutatnak. A város idei bevételei nagyobbára még ismeretlenek, csak következteti lehetett, hogy 1935-foem mekkora bevételei lehetnek a városnak. A bizonytalan körülmények elleniére az uj költ­ségvetés idejében elkészült, sőt két héttel előbb, mint más években. S Akkor — mondotta nevetve — Szabó Eteí meghalt volna s többet : >ha nem találkozott volna a törvénnyel! Már Makóra utazása előtt kiszemelte a kis­templomtanyai tarvát. Azért akarta, tanyán és mm városban elhelyezni a gyereket, mert tudta róla, bog" beteg s azt is számitáisba vette, hogy a gyerek betegségét. a szamárkölhögését leg­jobban !eve<rőv>'íozás gyógyítja. — A hibát ott követtem el — mondta egy kis rrelarikóIAával Kovács Tulia —, hogy csak a gyere,, elhelyezésére gondoltam és magamra nem... Amikor irroegérk^rett Szegedre a gyerek­kei annak már volt helye, de neki nem volt még szállása s ezért volt kénytelen ruháit árba he­lyezni a rabolt bőröndöt s igy került azután S rendőrség kezére. Kovács Júlia bíinlajstromának teljes összeálS­tásán még dolgoznak a makói rendőrségien. Jls. olvasó rovata Igen tiszteit Szerkesztőség! Nemrégiben utá­nanéztünk a városházán a legtöbb adótfüze tők névjegyzékének és csodálkozással láttuk, hogy többezar pengő adót fizető szegedi özvegy as®­szonyf>k nincsenek a virülisek közöti, de nincse­nek közöttük azoknak megbízott f'.rfikópvise­lőik sem. Ezek az özvegyek férjeik halála után örökölték a magas adófizetés nemes ténykedé­sét. Példáinak veszek egy olyan "*000 pengő adót fizető özvegy családját: ahol 23 éves fiu a leg­idősebb férfitagja a családinak. És e®vedüli fér­fi tagja mp" hozzá. Nekünk, meglett férfiaknak az a megállapításunk, horv — bár 23 éves fiatal­emberről van szó —. de mint a család képvise­lője mindé"'1;"nem rendelkezik annyi komolyság­gal és intelligenciával, hogy tagja lehessen a virilisták lajstromainak. Hogyan lehetséges, hogy más városiban az özvegyet, mint magas adót fizető polgárt egy általa megjelölt férfi képvisel­het? Kiváló tisztelttel: ..Virilis". Az u|szegedi Tfszaparf és az utak Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Mint b. lapjának régi előfizetője, engedje meg, hogy Pártos Béla igazgató ur indítványához néhány megjegyzést fűzhessek. Nagyon helyes az indítvány egész tartalma és megnyugtató az a gyors intézkedés, melyet a ha­tóság az indítvány nyomán foganatosított, de ta­lán még sem elegendő — csak a strandfürdőtulaj­donosokat kötelezni tisztaságra és csinyprzékfej­lesztésre, hanem elsősorban magának a váróinak kellene jó példával előljárni. Több ízben szóvátert­tem már illetékes körök előtt a strandfürdők előW elvonuló, iigynevezett Középkikötősor tarthatat­lan rossz járdáját. Annak dacára, hogy zárt so­rokban épült házak vannak itt, a járdák az elkép­zelhető legelhanyagoltabb állapotban vannak éa ebben maga a város vezet, mert az általa fenntar­tandó útátjárók még rosszabbak, mint a házak előtti járdák. A SzUE-medence elől egész a Bertalan-em­lékig vonul ez a hihetetlenül elhanyagolt útrész, amelyen könnyen lehetne segíteni, ha a háztulaj­donosokat is arra köteleznék, amire a strandfür­dő tulajdonosokat, t. i. hogy házaik előtt tartsanaü rendes járdát, tisztaságot és talán a városi ható­ság is mutatna valámit ezen a téren, mert pl. itt egész nyáron elvétve járnak a köztisztasági embe­rek, nem sepernek, nem öntöznek, hanem az étek maradékokkal elhajigált papirosok, dinnyehéjaS, stb. addig hevernek szanaszéjjel, aimig a szélvihar el nem sodorja azokat. Talán a strandok előtti utak rendezésével párhuzamosan megoldható vol­na ez a kérdés is. Kötelezni kellen« a háztulajdo­nosokat a házaik előtti járdák sürgős rendbeho­zatalára. a város pedig csináltassa meg az otát­járókat, csinosittassa ki a városi kertészettel ax uttestet pl. olyasfélére, mint a Boldogasszony-se­gárut, mert az augusztusi idegen járáskor »itt for­dul meg a legtöbb idegen és ezt a szégyenletes ál­lapotot nem szabad igy hagyni. , Ennek a nyári időszakban nagyon forgalmas úttestnek méltónak kell lenni Szeged városához és alkalmasnak arra, hogy az idegen ne panaszkodhassak balkáni álla­potokról, mint ahogy már nyilatkozott egy Bécs­ből itt nyaraló vendégünk. Köszönetem nyilvánítása mellett vagyoí <ls»- , telettel: Állandó oIva&A. 20 ezer pengő váltságdíjat akart kizsarolni a pyermekrabló cselédleány Vakmerő betöréseket és szélhámosságokat köve­tett el az ország egész területén — Legutóbb Má­rlanosztráról szabadult és a gyermekrablás után „nyugalomba akart vonulni" (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A gyermekrabló Kovács Júlia tegnap óta a makói rendőrség őrizetéiben van s azóta állandóan fo­lyik kihallgatása, amelynek során egy valóban amerikai stilusu bünözőnőriek a portréja tárul fel a nyomozást végző Kincsei Miklós detektív és társai előtt. Egymásután futnak be a makói rendőrségire a leány vallomása alapján az ország különböző városaiba szétküldött megkeresésekre a válaszok, amelyek mind ujabb és ujabb érde­kes adatait és bizonyságait tartalmazzák Ko­vács Júlia bümös életének és szélhámosságainak. Ma már az ország több vá.osából károsultak is érkeztek Makóra, akiket annakidején a szélháimo« érzékenyen megkárosított, vagy meglopott s akik kétségtelenül fel »merték benne a más né­^ en házukba befogadott cselédleányt. Bár a bűnügyi nyilvántartó megállapítása nem érkezett le még Makóra, kétségtelennek tartják, hogy a soknevü cs©léd!leán:r valódi neve Kovács Júlia, aki valomása szer'1t I90l-ben Pápán született. Ezt a feltevést igazolja az, hogy február 21-én ezen a néven szaba­dult Márianosztrdról. ahol egy évet ült. A fegyház, amelyet különböző szélhámosságai és lopásai miatt kapott, egyáltal. . nem javította meg' Kovács Juliannát, sőt mint cinikusan rrondja kihallgatása során, arra olt jó, hogy elmélkedjen azon, mit hogyan nem szabad csi­nálni és hogyan kell csínom. — Kiszabadulásom utáni dolgaimat — mon­dotta —, már mind ésszel csináltam, nem is jöt­tek reá egyikre sem, csak ezzel a mostanival volt pechem! Pedig ez lett volna az utolsó „ese­tem". Ha ez sikerűi, utána nyugalomba vonul­tam volna... Kovács Júlia most mar, iio^y 3.z »> utolsó nagy esete" nem sikerült, egykedvűen mondja el és bizonyos büszkeséggel előző eseteit, amelyeket február óta köpetett el. A márianosztrai bünte­tésének 'át öltése után Pápára tolón col ták. Meg­érkezése után a következő vonattal már indult is uj ..munkára". A Pápával szomszédos Nemes­vámos községi! v. ment ki. ott össze toborzott egy csomó cseléd leányt azzal, hogy Pestre szerződ­teti őket. Szerződtetés céljától ehette cselédkönyveiket és azóta sem látta őket. Szabó Erzsébet, Mölics­ka Mária. Reisinger Ilona, Tóth Margit. Molnár Erzsébet és Fát Anna névre szóló cselédkönyvei voltak s ezeket a neveket használta is minden­kor a szükség szerint. Az okirányok megszerzése után Székesfehér­várra utazott, ahol Köröd Imxém feihéirnemüvar­roda tulridonos házában vállalt munkát, de csak azért, bo"v a házat és a körülményeket kikém­lelje. Pár nap alatt tisztában volt mindennel s hogy a gyanú árnyéka se terelődjön reá. az el­távozásnak ravasz módj' eszelte 'ki. Névtelen levelet irt a gazdasszonyának, hogy a cselédje — vérbajban szenved. Az asszony meg akarta vizsgáltatni a leányt, ő nem emgedite s erre elbo­csájtották. Két nar múlva az előre megállapított legalkalmasabb időiben besurrant a lakásba és kiiosztotta. Egy vaskazettában 550 pengőt, egy csomó ék­szert és 200 pengő értékű ruhát vitt el. A gyanú nem terelődött reá s a nyomozás eredményte­len maradt. A lopott ékszereket ós ruhát Deb­recenben értékesítette, amikor elfogyott a pénze. Miskolcon kötött ki, ahol Wertheimer Simon ecényfceresfcedőnéJ vállalt szolgálatot, akinél azonban szintén csak addig maradit, amíg ki­kémlelte a lakást. Innen is eigy Wertheiim-kazet­tát 750 pengővel és többezer rengő értékű ék­szert és ruhaneműt vitt ej, ugy rendezve a dol­got, hogy a lakás albérlője került gyanúba. Pes­ten Pécsett, majd Szegeden tartózkodott ezután. Szegeden egy pékmesternél szolgált, ijt két he­tet töltött, azonban a körülményeik olyan „al­kalmatlanok" voltak, hogy ' omoly munkára nem keríthetett sort. Szegedről ment Makóra és vállalt szolgálatot Weinberger Emilnél, ahol — imiint mondja — élet" legszebb esetét és egyben utolsó bűnözését akarta elkövetni. A osialádo. és annak körülményeit a legalfcaflima­sahhnak találta a ravasz tervhez. Tudta, hogy Weinbergerék első gyermeke meghalt s máso­dik gyermeküket rajongó szeretettel vették kö­lüi, Azt is számításba vette, hogy a megszállt területem az asszonynak gazdag szülei vannak s az assizomy éppen a napúkban készült Romá­niába, hogy a nagyszülőknek megmutassa a gyermeket. Kovács Tulia Weinbergerékihez való elszerződése első pillanatától gyermek­rablásra készült, a terve volt, hogv a gyermeket elrejti valahol az­után levélben• vagy megbízott utján. '«'veszi tárgyalásokat a szülőkkel és a nagyszülőkkel a g termek visz­szaadása iránt. '¡.0.000 pengő vált­ságdiiat akart ' övetelni s eszel az összeggel azután - nyugalomba vonult volna". /

Next

/
Oldalképek
Tartalom