Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-27 / 168. szám

Ma délelőtt ujabb helyszint szemle lesz a Mars-téren (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi köyezőrripstorek küldöttsége kereste fel csütörtökön délelőtt dr. Tátli Bpla polgármesterhelypttest, akit arn^ kértek, hasson oda, hogy a Marsrtér rövidesben végrehajtandó kövezést muwkála tarnál szegedi kövezőmesterdvct ós 'munkásokat foglalkoztasson a megbízott vállalkozó. A polgármesterhdyiettes közölte válaszában, hogy a küldöttség kívánságát annál nyomatékosabban támogathatja, mert a vállalkozóval kötött szerződésben is benne van. hogy a munkálatoknál szegedi kövezömestereket és munkdsoA knlatiz még fehér keztyüben szalutált, amikor megmutattam neki jegyemet, a pályaudvaron ezüst tálcán hozták a restiben a reggelit, bádogdobozban aranyvégű Prince of Monacot vásároltam, azt hiszeim, hogy az étkezőkocsi pincérénél három koronába került egy doboz, béke volt még, de a robogó vasúton már valahogyan érezni lehetett a készülő vihart. Feltűnt — és érdekes, hogy ez volt legelső impresszióim arról, hogy valami nincsen rendben — az, hogy hiányzanak az utazók. Békebeli utazásaimnak felejthetetlen, kedves, örökké anekdotázó útitársai. Akkor még ők is másodosztályún utaztak, bérletük volt és vagy kalábert játszottak, vagy üzletkötéseikről beszéltek, ha nem voltak anekdotázó kedvben. Gyakran előszedték jól szabott ruhájuk belső zsebéből vastag tárcájukat és megmutatták az asszonyuk ós gyerekeik képét. Aztán elmondották, hogyan adtak el konyakot Pécsett, vagy bort Galíciában. Ha végigmentem egy vaggon folyosóján, mindig akadtam közöttük ismerősökre. A belgrádi gyorson, 1914 julius 24-én nem kaláberezett egyetlen utazó sem. És én ebben a pillanatban éreztem, hogy vihar készül... AVig hagytuk el Pestet, szuronyos készültség mailt át a kocsikon. Elől egy káplár, utána két baka. A másik kettő a lépcsőfeljáratnál állott Béniitek minden fülkébe, aztán tovább mentek. És a szolgálati szakaszban le volt zárva az ajtó. Elfüggönyözve az ablak. Amikor belülről a Függönyt fellebbentették, megismertem az utast: Fi 11 ári bácsi volt. a rendőr ségről. Detektív. Ha az udvar Bécsből Pestre jött, Filláiri bácsi a várban teljesített szolgálatot. Ilyenkor nagy staniclikben vitte haza a zserbót. És az ezüst, meg a^any staniolba csomagolt csokoládébonbonokat. Néha a rendőri sajtóiroda Is hozott helőlük. Hosszú fehér bajusza volt Fillári bácsinak és mosolygott mindig. Most komor volt, rosszkedvű, alig állt szóba velem. Végigjárta az egész vonatot, aztán egy közbeeső állomáson kiszállt. Nem figyeltem meg, hogv hol. De uj, ismeretlen alakok szálltak fel 3 vonatra. És egyre több katonatiszt... Szabadkán egv patrul átkutatta a fülkéket. Újvidéken megint. És Újvidéken láttuk, hogy a péterváradi hidon apró lovak vontatnak ponyvával letakart csövű ágyukat. Tüzérek ülnek a bak mellett... Itt feltűnően sokáig állt a vonat. Amikor elindultunk, nyílt pályán megálltunk ú jra... És megint katonai őrjárat szállt fel az egyik narmadosztályu vaggonbií. Amikor át akartam oda menni, egfy ur állta utamat. „Tessék megállni" — csak ennyit mondott és én nem mentem tovább. Egy utast leszállítottak. Iparos kinézésű ember volt, puha kalappal, széles, r^igv cúgos cipőkkel. Hangtalanul ment a katonák között. Előtte ment egy freiter, meg két baka, középen ő és a háta mögött megint feltűzött szuronnyal két katona. A nap szikrázott a manlioherek fényesre pucolt bajonettjain. A* ulasok, kevesen voltunk, a vaggonok ablakainál álltunk és megbámultuk a menetet. A katonák visszafordullak az állomási ¿oiUei felé. a kat kell foglalkoztatid A kövezés ügyében különben pénteken délelőtt 9 órakor helyszint szemle lesz a Mars-téren a gazdák bevonásával. Ezen próbálnak dönteni arról. hogy a közgyűlés döntésének megfelelően a szigetperonos megoldást fogadják-e el. Bármilyen lesz a döntés, a város hatásága a Mars-tér kövezésére vonatkozó közgyűlési határozatot sürgősen felterieszti jóváhagyás végett a belügyminisztériumba. A kövezést még az őszi esőzéseik előtt meg keM kezdeni. kalauz sipoJt és a lokoimotiv lassan megindult... Titokzatosan, fülemhez hajolva súgta a kalauz: — ... kém... Kéira-,. Ugyanannyira ismeretlen fogalom volt akkoriban előttünk, mint — az útlevél. Mind a kettőről hallottam már, de egyiket se láttam. Riedl ezredes tragédiájáról csak a beavatottak tudtak valamit, mi a kémek világát esak regényekből ismertük. Amikor a kalauz fülembe súgta a hárombetűs szót, Dreyftiss kapitány jutott az eszembe. És Zola cikke: „J'accuse..és m. ördögsziget, aztán hnsz filléres ponyvaregények, címoldalukon az óceán közepére deportált, lefokozott kapitánnyal Kém... ... Ez már háború... De akkor még nem hittük el. A vaggonok padlóját teleszórták újságokkal az utasok, az állomásokon a bakterok kezéből kapkodták széjjel a rendkívüli kiadásokat, amelyeket vastag csomagban szállított minden vonat. Már akadt egypár terminus tehnikus, amivel megismerkedtünk. „Vezérkari főnök," „mozgósítás," „ultimátum," „hadüzenet": mindmegannyi uj kifejezés annak a generációnak, amely a háborúról mindössze az iskolában a történelemórákon hallott valamit Kém... Odaszorítottam fejemet a vonat ablakához Ss mialatt a kerekek muzsikáját figyeltem, magam előtt láttam folyton azt a puhakalapos, cúgos cipős. sápadt alakot, akit szuronyos katonák kisértek maguk előtt az újvidéki állomás felé. "A kerekek zakatolása lassan láncok csörömpölésébe szaladt át, a telefon póznáié mellett chifre-kuTcsok hevertek, de én ezeket akkor még csalt Verne Gyula regényeiből ismertem... De: biztos, fiogy kém. A kalanz mondta. Neki meg bizonyára a katonák mesélték. Megkerestem a kalauzt. Beszélgetni kezdtünk. de hozzánk lénett egy tiszt, azt hiszem, kapitánv volt és leintett bennünket. Bemutatkoztam neki. Mutattam a vasúti jegyemef, szigorúan szólt rám: erről az incidensről tieysem szalmd irnl semmit. Zimonvban majd megtudom. _ Hogy mit: azt nem mondotta meg-.Tav érkeztünk meg délután Zimonyba. Itt már egyre szűkebbre szorult az a flemarkaeiós vonal, amely elválasztotta a békétől a háborút ... A Hotel CentraT-fian szálltam meg. Emlékezteim arra, hogv FröfilicK tfanos, ?iz Uiság riportere, akire mi riporterek mindig megkülönböztetett tisztelettel figyeltünk fel. mesélte egyszer a Piceoló kávéházban, a Central szálloda pincére oktatta ki. hogyan kell minden Írás nélkül átmenni Zimonvhól Belgrádba. A szálloda étlapjára ráütöttek egv hatalmas pecsétet és ezt mutatták meg a szerb csendőröknek. Pesten előre nevettem, hogy én is igv teszem majd meg az utat. De Zimonvban eszembe se jutott János bácsi mókája. Mialatt a konflison befelé mentünk az állomásról. láttam, hogv sok-sok ember áll körül egy plakátragasztót. Mezítlábas szolga támasztotta létráját a falhoz, a földre fektette le zöld plakátiát, 934 Julius 27: aminek a hátát telekente ^sirjzgel. Aztán ráfektette a falra, kefével szépen kisimította. Munkájával nagyon meg volt elégedve. És az emberek kidülledt szemekkel olvasták a plakáton: „Részleges mozgósítás." Ezerkilencszáztizennégyben, julius huszonnegyedikén, pénteken, délután... Ott, a zimonyi uccasarkon, a nyári napsütésben... A plakátragasztó pedig hóna alá vette a csomagját és ment tovább. Még sok plakátot kellett kiragasztania. Hatalmas, zold színű plakátokat, amiket már hónapokkal ezelőtt kinyomtattak. És szerte küldöttek azon a nagy darab földön, aminek akkor „osztrák-magyar monarkia" volt a neve..« ... És ugyanezen a déüutSn minden uccasarkon, városokban és falvakban megálltak az emberek, hogy elolvassák a plakátokat, amikre rányomtatták azt a két szót: „Részleges irozgósttáa."' A szállodában nehezien kaptam szobát. Lefoglalták a katonaság számára. A portás azt mondta, hogyha Belgrádba akarok menni, határátlépési igazolványt kell szereznem. Elmentem a határrendőrségre. Ott tintaceruzával irott cédulát találtam, rajzszögekkel felerősítve az ajtón. Ez állott rajta: „Felsőbb utasításra Szerbia területére határátlépési igazolványok nem adatnak ki." Az Inspekciói, rendőrtanácsost kerülni kezdtem, végre megígérte, hogy reggelig utasítást kér »8 ügyemben a — ka4onai hatóságtól. Paál Jöfi. Hét évre Ítélték a két Tóthot (A Délmagyararszág munkatársától.) £rcte^es ügyet tárgyalt csütörtökön a szegedi ítélőtábla. Két Tóth nevü vádlott került a bíróság elé, két unokatestvér, akik ellen az ügyészség azért emelt vádat szánáékos.emberölés büntette cimé»v mert február 11-én megölték unokatestvérüket akinek neve szintén Tóth. A gyilkosság a kisteleki kaiszínóbeiíl irtán történt, előzménye régi harag volt Tóth János 22 éves legény éviek óta haragudott* unokatestvérére, Tóth Istvánra. Később kibékültek, de Tóik János tovább is várta azt a pillanatot, amikor haragosával leszámolhat A kaszinóban találkoztak a haragosok. A bál után Tóth János másik unokatestvérével, a 20 éves Tóth Istvánnal ős»szebeszélt. hogy a báJ után elintézik Tóth Istváné, aki nemsokára hazafelé is indult, menyasszonya, Tcth Teréz társaságában. Anniikor a fiatal pár az épület sarkára ért, előugrott Túth István és egy bcttal ráütött a vállára. TÓ1H1 Tstván a támadásra hirtelen hátrafordult, hogy szembenézzen támadójával, ugyanakkor Tóth János is előugrott ős kését betemgtn haragosába. A szwrasnak borzalmas hatása volt: a szerencsét!em legény belsőrés »el kifordwftak ós Tóth István nyomban meghalt. A törvényszék előtt Tótih" 'János tagadta, bossy1 előre késztetek volna a támadásra. Előadta, hogv a gyilkosság előtt a leányokra várakozott, amikor jött Tóth István Tóth TerézzieL Nem volt szándékában a legúiyt bántani és nem is történt volna haj, ka Tófcb István nem támad teájuk. De a legény bottal támadt rájuk, ő önvédelemből vette elő kését ős csapkodott vele jobbra-balra. A másik vádlott hasonló módon védekezett A bíróság több tanúit hallgatott ki. többek kőzött az áldozat menyasszonyát is, aki eskü alaff azt vallotta, hogy a tettesek leselkedtek vőlegényére. Hasonló vallomást tett több más tairu ts. A bíróság szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bünösmek a két unokatestvért 'és ezént Tóth Jánost 72. Tóth Istvánt pedig 5 esztendei fegyházra ítélte. Az Ítélőtábla a osütörokl tárgyaláson megváltoztatta az eísőIMróság ítéletét és csupán hálált okozó súlyos testisértés bűntettében mondotta k! birnösmek a két legényt. Ennek megfelelően a büntetésüket is teszállitoifák. Tóth János hatesztendei fegyházat, Tóth István pedig egyesztendei börtönt kaipott. Az ítélet még nem 'fogerős. 1 éqszekrények hártartílsi 4s méazita», kedvecfi fleetésl félté taták msBett legolcsóbban beszerezhetők Fekete Nándor. Kn.aufh I.. «.loArnl 1«. TM. XI—TL CSÜlár fCHöNBRUNNjt villamossági vállalatánál, Korona «rcca 19, MMminemii villamos munkáinál hívja luluifimii>JM.I>* *>. mo Fürdőtrikók, sapkák és cipők Hat riport a világháború kitöréséről Szemtől szemben az első kémmel Utazás Budapesttől Belgrádig — Senkisem hisz a háborúban — Átkutatják a vonatot — Újvidéken leszállítanak egy embert: kém...