Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-27 / 168. szám

i SÉCM AGlf AROksíAG 1934 julius 27? követségek tájékozódó érintkezésben vannak a külügyminisztériummal. Belgrádból jelentik: A külföldi Tápok cikkeket közölnek arról, hogy az ausztriai eseményekkel kapcsolatban az osztrák határon a jugoszláv csapatokat mozgósították. Az Avala Irodát illetékes részről felhatalmazták annak kijelentísére. hogy ezek a íiirek teljes egerükben alaptalanok, Katonai intézkedések e határokon • (Budapesti tudósítónk telefonjelenté*«».) Prá. gából jelentik: A jugoszláv-osztrák határ biztonsága érdekében a jugoszláv kormány katonai intézkedéseket határozott el. Az olasz kormány » megerősítette a Brenneren és a karinlhiai határvidéken a csapatokat. A prágnj jelentés arról is beszámol, hogy a cfch-osztrák határon szigorított katonai készültséget rendeltek el. Az angol-franda-oiasz demars Parisból jelentik: Barthou külügyminiszter még a délelőtt folyamán magához kérette a párisi osztrák ügyvivőt, aki két órán át tájékoztatta a helyzetről. Páaisi diplomácia ¡»körökben nem hiszik, hogy a iramú a kormány lépéseket tenne Berlinben és demarsra kerülne sor AngLiávaJ és Olaszországgal együtt. Nemzetközi akció nem jöhet számításba — mondják —, ir.'vel az események Ausztria belügyének tekintendők. Ez azonban nem zárja ki, hogy a francia kormány dlandó összeköttetést ne tartson fenn az angol ós az olasz kormánnyal. Londonból jelentik: Az angol kormány állandó érintkezést tart fenn Berlinnel. Párissal és a megbeszélések tárgya az. nem lesz-e szükség közös intervencióra. Sir John Simon külügyminiszter hosszabb megbeszélést folytatott a római és berlini angol nagykövettel. Párisi hangok fBudanesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: Az Havas Iroda bécsi tudósítója attól tart, hogy Ausztria belső helyzetében íMHiyodnlmak támadhatnak. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az események csökkentették az osztrák nemzeti szocialistáknak a sikerbe vetett reményét. Az államcsíny csak egy kisebb csoport müve volt; komoly visszhangra nem talált a lakosság körében. A tudósító valószínűnek tartja, hogy az osztrák kormány erősebh akcióval felel a nemzeti sz>cialisták magatartására. A Temps 9 kővetkezőket frja: Ausztriában ¿s talár, Európáhan js valami uj vette kezdetét; valami olyan, ami a népektől és a kormányoktól a legnagyobb éberséget követeli meg. A Paris Soir ugy véli, hogy erélyesen kell cselekedni, de meg fontosabb a higgadtság és a hidegvér. Ha sajnálatosképen Anglia nem volna hajlandó közbelépni, remélhető, hogy Franciaország és Olaszország eréllyel és higgadtsággal tud majd fellépni. Theo Habichioi felfüggesztették (Budapesti tudósítónk iteleionjelentése) Berlitből jelentik: A német kormány felfüggesztette és rendelkezési állományit hdfyezte Theo Hoblchtot. aki az Ausztria elleni horogkeresztes propaganda vezetője volt. Az elmozdítás rnd okolása az, hogy Theo Habicht szerdán éjjel valóttan hírek terjesztését tette lehetővé a v iincheni rádió számára. Tárgyalások Mik'asnál Stalhemberg alkancellár Bécsbe való visszatérése és Miklas által történt kihallgatása után a minisztertanácsra sietett, ahol mint alkancellár átvette Schuschnigg minisztertől a minisztertanácsi elnökséget és ezzel a kormány ügyeinek vezetését. Miklas szövetségi elnök délelőtt több politikai személyiseget fogadott, hogy meggyorsítsa a kormány megalakítására irányuló tárgyalások menetét. Egymás után fogadta Schuschnigg és F e y minisztereket. S c h m i t z dr.-t és Ádám szövetségi minisztert. A minisztertanács elvi határozatot hozott, hogy a meggyilkolt kancellár családjáról megfelelően gondoskodni fog. Létrejött a megegyezés a fesíőmunkások és munkaadók közöli Pénteken reggel végei ér a sztráfk — Kollektív szerződést kötöttek iiz százalékkal felemelték az órabéreket (A Délmagyarország munkatársétól.) Csütörtökön délelőtt az iparhatóság kezdeményezésére a kereskedelmi és iparkamarában újból tárgyalásra ültek össze a festömnnkaadók és a munkások képviselői. A tárgyalások másfél órán át tartottak és már délben látszott, hagy a két fél között sikerül a megjegyezés. Délután folytatták a tárgyalásokat és a késő esti órákban sikerült a megegyezés. A munkaadók megjavították a legutóbbi arabérajdnlatuhat, a munkások Is engedtek követelésükből. A megállapodás szerint a muní: beszüntetéskor ér. vénytnen vodit összes béreket 10 százalékkal megjavítják a munkaadók és kötelezték magukat arra, hogy a kővetkező minimális órabérekaá Lifihi-táV .'flfrfK^* A felszabadulástól egy évig 30 fii! 1 évtől 3 évig 36 fillér, S—5 évig 42, öt éven felül 46 fillér. Ezek az órabérek augusztus 31-ig maradnak érvényben. Szeptember 1-én uj minimális órabérek lépnek érvénybe, ezek a következők: egy évig 32 fillér, 1—3 évig 38 fillér, 3—5 égi 44, öt éven felül 50 fillér. A tanácskozás sarán szabályozták a munkaidő tartamát és a túlórázásokat, valamint a vidéki munkák teljesítésé; is A megállapodásokat kollektív szerzőáésbe foglalták és ezzel a fostftmunkaadók a munkások közlött keletkezett bérharc megszűnt. Pénteken reggel a festőn.unkások valamennyi helyen felveszik a munkát,. melyet hétfő reggel hagytak abba. fl magyar-jugoszláv határforgalom Budapest, iullus 26. Illetékes helyről a kővetkezőket közölték a magyar-jugoszláv határszéli termény forgalomban életbeléptetett könynyitésekről: A magyar és jugoszláv kormánv j'ilius 2l-én aláirt belgrádi pótjegyzőkönyvben megállapodik abban, hogy a magyar-jugoszláv liatárbirtokosok földjeiken termett terményeket ás termé* keiket julius 28-tól többek között a kivetkező lítvonalakon is vihetik betakarítás , c'üjából a határon át: A hét minden napján vámáruforgalom szímára megnyitott szegedi közúti, kelcbiai. szőre gi és szegedi vasutvonalakon, a hét három napján többi között a kelébíat bajai, szegedi és ószentivám utvonalakon. A hét e három naipját, amelyen a termcnyforgalam meg van engedve, az átellenes határellenőrzu ércekeltekkel egyetért é^-n állapítják meg agyszermindenikorra és 'cásos közbirrététel trtján hozzák a hiatánbirtokosok tudomására. Játék az arannyal Mondhatnám azt is, „játék a tűzzel," mert valóban, ami ma az arany körül történik, nem egyéb. mint játék a tűzzel. Az arany mindig csodás legendák bűvkörében élt, de amilyen felmagasztalásban részesült az utóbbi években, az magának a szép sárga fémnek sem lehet kellemes, de legkevésbé nem az nekünk, ékszerészeknek, akik vele foglalkozunk. Olyan az most,, mint egy tulfavorizált sztár, mint egy fárasztóan ünnepelt primadonna, melyet annyira és anylan keresnek, hogy a népszerűségtől alig twd már élni. S mi, akik e „drága" sztár impresszá^ riói vagyunk, hivatásunknál fogva, mind nehezebben tudjuk azt eredeti pozíciójának megfelelően eljuttatni oda, hová őskori hivatása hivja, ahol szeretettel várják és kívánják. A legnagyobb erőfeszítéssel tudjuk a rideg rudakba kényszeritett és pá»* eélszekrénybe dugott fémet iparunk céljaira, a nép vagyonkájának konzerválására és szép művészi tárgyak formájában oda eljuttatni, ahol nem a spekuláció céljait szolgálná, hanem mint müdarab igaz tiszta örömet keltene viselőjének, megóvná a belehelyezett kis tőkéket és kenyeret adna annak, aki gyártotta. S ehhelyett mi történik e szegény agyonhajszolt fémmel? Amióta Amerika az arany Európából való kiszivattyuzásával akarta az európai államokat az aranystandard feladására birni, azóta megkezdődött az arany vándorlása Párizson és Londonom át Amerika felé. Egy széip napon aztán a francia államkincstár is arra ébredt, hogy több milliárd aranya hiányzik és most az vásárolja, vagy vásárolná vissza. így lett az arany a világ legkeresettebb cikke és a nemzetközi spekuláció legkedvesebb játékszere. Kezdve a milliós tőkével dolgozó nagysibertől a legkisebb falusi „aranyszedőig," mindenki rannyal akar kereskedni, abból akar megélni, azzal akar spekulálni. Lecsúszott tőzsdeügynök, állástalan csizmadia és cipőpasztaügynök mind aranyat vásárol és potom pénzen szedik el néha a tudatlan falusi néptől kis értéktárgyaikat, közben az ékszerészszakma mind nehezebben tud nyersanyaghoz jutni aranyáraink állandó emelkedése miatt. Amerikában minden 100 dollárt érő aranyfed©' zetre 400 dollár értékű államjegyet bocsát ki a kincstár, igaz, hogy e müvelettel lejebb szállt a dollár értéke, de ez nam akadályozza meg őket abban, hogy most már az ezüst is rövidesen pénzfedezetül fog szolgálni. Ott már régen rájöttek, hogy a gazdasági javulást csakis az állam képes a fizetőesaközök előteremtésével megindítani, mert a magántőke ne>m mer és nem akar részt venni a termelés finanszírozásában. A magántőke inkább Svájcban nyaral és busás összegeket fizet a jónevü svájci bankoknak csak' vigyázzanak a pénzre, mig itthon a pénztelenségben is hitelnélküliségben sorvad és pusztul a gazdasági élet. Pedig a lehető legegyszerűbb lenne aranystandardos állam létünkre az orszást területén belől lévő aranyat az államnak a valuták módjára kezelni, sőt amerikai mintára papírra átváltani. A nép pedig, amely kénytelen megválni értékeitől, legalább megfelelő legális körülmények között és a legigazabb célra adhatná le aranyát, nem ugy, ahogy most történik, ijedt tőkések megnyugtatására és a nemzetköz zi spekuláció hizlalására, mely a mi aranyunkkal javitj föl más ország valutáját és gazdaságát. MülhotUor VUnuL.