Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-07 / 126. szám

ibT'íira 7. 0P1 M AGYARORSZ&G A város trachomaorvosokat kér a tanyákra (A Délmagyarország munkatársától.) A belügyminiszter utasítására pár héttel ezelőtt öszszeirlák Szegeden és a szegedi tanyákon a trachomásokat, abból a célból, hogy rendszeres gyógykezelésben részesítsék őket. 2035 beteget irták össze, ebből a városban él 200 és több, mint 1800 szembeteg a tanyán lakik. Amig a városban a traehomások rendszeres kezelésben részesülnek, a tanyai szembetegek gyógyítása nehéz akadályokba ütközik. A város három évvel ezelőtt erre a célra, a szegedi orvos-törvényhatósági bizottsági tagok javaslatára, 19.000 pengőt állitoit be a költségvetésbe. a belügyminiszter azonban törölte az összeget azzal, hogy a traehomások gyógyítása nem a város, nanem az állam ¡feladata. Mindamellett a tanyai traehomások érdekében az elmúlt három esztendő alatt sem az állam, még kevésbé a város részéről nem történt semmi és ennek következtében a tanyákon a traehomások száma többszázzal növekedett. A város többszöri felterjesztésére nemrégen a belügyminisztérium egészségügvi osztálya elhatározta, hogv a tanvai traehomások gyógykezeltetését megkezdeti. Ennek érdekében történt a szembetegek összeírása, az összeírás eredménvét néhánv nappal ezelőtt felterjesztették a belügyminisztériumba. Ebből kiderüU, hogy Szeged körnvékén kettőezernél több olyan trachomás beteg él, akik nem részesülhetnek rendszeres kezelésben. A belügyminiszter intézkedett, hogy a traehomások felülvizsgálata és az ezt követő gyógykezelésük mielőbb megkezdődhessék. Most leirat érkezett a minisztériumból a polgármesteri hivatalhoz, hogy a jövő héten Szegedre érkezik dr. Lénárd Imre, a traehomások országos felügyeletével megbízott szemorvos és a tanván megkezdi a traehomások felülvizsgálatát. Az egyes tanyai iskoláknál junius 13. 14, 15 és 16-án vizsgálják meg a szembetegeket. A gyógykezeltetés költségét az állam viseli és a tervek szerint a hatósági tiszti orvosok lesznek megbízva a tanyai traehomások gyógyításával. Ezt a megoldást azonban nem tartjak célravezetőnek, egyrészt azért, mivel a tanyai tiszti orvosok egvéb betegek gyógykezelesével is túlságos el vannak foglalva és nincs idejük arra, hogy a traehomások rendszeres kezeléséről gondoskodjanak- Másrészt vagy akadálya az állandó gyógykezeltetésnek, hogy a traehomások nagyrésze a központoktól meszszire lakik és nem járnának be a tiszti orvosokhoz. A traehomások felügyeletével megbi-. zott miniszteri kiküldöttnek olyan javaslatot tesz a város, hogy a tanyákra 8—10 gyakorlóorvost ideiglenesén rendéljen ki a béliigyminisztérium és őket bizzák meg azzal, hogy a trachomásokat gyógykezel iék. Ennek a tervnek a kivitele alig kerülne többe, mint évenkint 12—15.000 pengőbe és két év alatt sikerülne a trachomát száműzni a szegedi tanyákról. Teljes választási hangulat a városházán A választási kampány szerdal eseményei (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi városházán fészket rakott a választási hangulat. Mintha az egész közigazgatás megbénult volna. Mindenki a tanácsnokválasztás esélyeit találgatja és ha két tisztviselő összetalálkozik valamelyik folyosón, azonnal megindul a választási híranyag kicserélése. Hiranvag pedig bőven van, a jelöltek erősen figyelik egymást, tudnak ellenfeleik minden mozdulatáról, tudják, hogy mikor, melyik városatyánál tettek udvariassági látogatást, mit mondtak, mivel korteskedtek. Mindenki tud mindenkiről mindent és mindenki önmagában bizik a legjobban, a saját győzelmében hisz. A városatyák kilincseit nem igen kell tisztogatni ezekben a hetekben. Fényesre sikálják a látogatók, akik zsebükben hordják a törvényhatósági bizottsági tagok lak és cím jegyzékét és ügyelnek arra, hogy senki ki ne maradjon, mert különben kész a sértődés, ami pedig nyilvánvaló szavazatveszteséget jelent. A városatyák jóindulatúan mosolyognak, biztatják látogatójukat, ígéretet is tesznek, ha muszáj és csak azt óhajtják magukban, hogy minden jelölt legalább egy szavaztot kapjon majd a választás órá jában, mert akkor könnyű „saját". nak nyilvánitani ezt az egy voksot... Csak akkor lenne baj, ha valamelyik, aki a biztos Ígéretekkel a tarsolyában veszi föl a küzdelmet, egyetlen voksot sem kapna ... Erre azonban nem igen lehet példa, mert hiszen mindenkinek van apósa, sógora, vagy sógorjelöltje, nagybátyja, vagy másmilyen atyafia a törvényhatósági bizottságban, aki csak rá adja, a kedves rokonra a voksot. Szerencsére titkos a választás, ha ugyan nem felkiáltásos alapon jön majd be valamelyik jelölt és igy lehet örvendezni és sajnálkozni, ki előtt mi illendő. A tanácsnokválasztás frontján egyébként történtek személyi változások. Az egyik az, hogy dr. R a c k Kálmán árvaszéki ülnök, akinek neve szintén forgalomba került, nem pályázik. A Délmagyarország munkatársa előtt kijelentette, hogy esze ágában sem volt a tanácsnoki állás megpályázása, jó helye van az árvaszék« | nél és itt is szeretné folytatni közigazgatási I pályáját még akor is, ha sor kerülne az árva' szék államosítására. Ezzel szemben Hegedűs Antal árvaszéki elnök benyújtja pályázatát a tanácsnoki állásra. Ha megválasztanák, nagyobb fizetést jelentene, mert a tanácsnokok személyi pótlék cimén többet kapnak valamennyivel, mint az árvaszéki elnök. A polgármesterválasztás frontján rumi igen változott a helyzet, csak annyiban, hogy a keddi hírekkel szemben dr. Széchenyi István nem utazott Budapestre. — Nem utazom fel — mondotta —, hétfő óta nem is foglalkozom a választás áolgával, anynyira lefoglalnak a bírósági tárgyalások. Ma csak azt tudom megmondani, hogy holnap sem utazom, de hogy holnapután mi lesz, azt nem tudom. Utazásaim rendszerint hirtelen történnek, negyvennyolc órával előbb még neim tudom, hogy kell-e utaznom, v^gy nem. — A pályázatomat benyújtom — mondotta ezutá/n — barátaim ragaszkonak hozzá, hogy pályázzam. Hat halottja van a spanyol földmüvesszfrófknak Madrid, junius 6. Az általános földmiivessztrájk első napja bővelkedett véres zavargásokban. A konmánv hivatalos ieleníése szerint ugyan a sztrájk távolról sem olyan nagyarányú, mint ahogyan jelezték js a hi talos jelentés szerint nem fenyeget az egész országra kit-rjedő általános sztrájk. A jelentés megálaóitja, hogy a valenciai kerületből osak három falu földműves munkássága sztrájkol. Ezzel szemben a jelentés közli, hogy igen ko noly zavargások voltak. aimelyeknak ~~yedűl a valenciai kerületben négy I haM'ns áldozatuk van. A badajesi kerületben a l sztrájkoló fölámüvesek két fasiszta érzelmű. pa~ « 1 rasztot mezőitek. HÉTSZÁZ BUDAPESTI DIAK SZEGEDI, TAN ULM ANYUTJA (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délelőtt 10 órakor érkezett Szegedre az a budapesti különvonat, amely hétszáz budapesti középiskolás diákot és diáklányt hozott magával. A kiránduló diákokat dr. Bodnár Gyula tanár, a székesfőváros közművelődési ügyosztályának csaknem teljes tisztikara és számos tanár vezette. A vonatot az állomáson a város kulturügyosztálya képviseletében dr. Pálfy György tb. tanácsnok, valamint az idegenforgalmi hivatal tisztviselői és azok a tanítók fogadták, akik vállalkoztak a diákcsoportok kalauzolására. Az állomás előtt ötvenes csoportok alakultak, mindegyik csoport külön vezetéssel különböző utvonalakon megindult a város megtekintésére. A vidám diákcsoportok bejárták az egész várost, megnéztek mindent, a tereket, a szobrokat, a gyárakat, az intézményeket, az egyetemet, megtekintették Klebelsberg Kuno ötezredik iskoláját, a rókusi állami elemi iskolát, végigsétáltak a Széchenyi-téren, majd átmentek Újszegedre és mindvégig igen jól érezték magukat, a látottakról és a vezetők előadásából szorgalmasan készítettek jegyzeteket, amelyeknek alapján beszámoló dolgozatot irnak Szegedről. A diákcsoport leánytagjai az ujszegedi Vigadóban, a fiuk pedig az ipartestület vendéglőjében kaptak ebédet. A budapesti középiskolákban easeket a tanulmányi kirándulásokat már régebben rendszeresítették. A tanév elején, a beiratáskor beszedik a tehetősebb szülők gyermekeitől a kirándulás részvételi diját, amely erre az évre 6 pengő 80 fillér volt Ezért megkapták most az oda-vissza utazásra érvényes vasúti jegyet és az étkezési jegyet. Ez az életrevaló és igen hasznos rendszer anynyira megtetszett a szegedi pedagógusoknak, hogy mazgalmat indítottak annak meghonosítása érdekében. Lehet, hogy a következő tanévben a szegedi középiskolák is összefognak és megszervezik a szegedi diákok különvonatát, amely az ország valamelyik jelentős városáha viszi majd el a szegedi diákokat. Hlinka tiltakozik a cseh népszámlálási hamisítások ellen Prága, junius 6. Hlinka András, a tót néppárt vezére interpellációt nyújtott be a kormányhoz, amelyben panaszt emelt a népszámlálás ellen. Kifogásolja Hlinka, hogy a tótokat nem számolták külön, hanem hozzácsapták a csehekhez. Ez a törvény nyílt megszegése. Annál súlyosabban érinti a osehak eljáirása a tótokat, mert még a régi Magyarországon is külön nemzetiség feyanánt tartották őket számon. Hlinka sürgős orvoslást követel. Kéri annak pontos megállapítását, hogy Csehország területén mennyi cseh és tót él. Nincsen „csehszlovák" nép, csak cseh és szlovák. Ha tehát a népszámlálás megállapította, hogy 9.7 millió úgynevezett csehszlovák él a köztársaság területén, akkor válasszák külön, hogy mennyi ebből a eseti és mennyi a tót. Hlinka interpellációja nagy zavarba hozta a cseh kormányt, mert hiszen a népszámlálási hamisítások már amúgy is rossz hírbe keverték Csehországot a külföld közvéleménye előtt. nE.LV/tnosi mozi Az évad tegszen'ációsabb kalandorfilmje MANOLESCU Izgalmas éa mindvégig lebilincselő detektivkomédia