Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-31 / 122. szám

1934 mains 3T. Ofl MAGyARORS^G 75 éves anyját bezárva tartotta az Istálló-ólban „A legmegdöbbentőbb gyermeki hálátlanság" (A Délmagyarorszig munkatársától.) Agócs Mát

é György kaszaperi gazdálkodó ellen az ügyészség személyes szabaáság megsértése miatt emelt vádat. A gazdálkodót ;,zerdin vonta felelősségire a szegedi törvényszék WW-tanácsa. A főtárg -láscn olyan adatok merültek fel, liogy a biróság tagjai meglepődve hallgatták a sötét bűnügy részleteit. A vádirat "érint Agócs Máté 75 esztendős édesanyját. öz\. Agócs Györgynét 1928 óta esy ólszerii épületben, a.nelvet az istálló mögött épített kizárólag erre a célra, tartotta bezárva. Az édesanviát itt sanyargatta, télviz idején az ólat nem fűtötte, fekvőhelyet nem készített neki és az élelmet is szűkösre szabta ki számára. A fiu a birtokot, amelyet apjától örökölt, egyedül vezette, holott édesanyjának holtáig tartó haszonélvezeti joga volt a tiz hold termőföldre. — Miért bánt igy rrr.pa az édesanyiával? — kérdezte az elnök a 43 éves gazdálkodót. A vádlott eire elmondotta, hogy az anyja részér

e tényleg épitett egy vályogkunyhót az istálló mögött, de MTv azért volt szükség, mert a lakószobák kicsinyek voltak az amúgy is nagyszámú család s"ámára. londolta, hogy az anyjának a kunyhóban is jó helye lesz. De nem ez volt az egyedüli oka annak, hogy édesanyját évekkel ezelőtt elkülönítette és álla. zárm tartotta. Az öregasszony — mondotta a vádlott — nem énelrr><*iű P- ^-v?t ezelőtt késsel a kezében 60 éves mult a legjobb biztosíték arra, órát

, ékszert, ezüst evöeszközt, tálcát, dísztárgyat művészi kivitelben megbízható mimiségben szolid árakon vásárolhat REICH ¿iszerfiszní Kelemen ucca 11. ur»l«J künyvecsUírc klszolgaiunK. r,in Nyeifeí 3 pengőért főnyeremény

t Pető Ernő tiárisí'éiiál. járkált az udvaron, félni leihetett attól, hogy kárt tesz valakiben. Kabátot lopott. Elszkött és éjnek idején Békéscsabán kóborolt, ott fogták el a rendőrök. Általában, ha tehette, elszökött hazulról és ilyenkor a környéken kóborolt. — Édesapám húsz esztendeig gyógykezeltette

, ebbe ment tönkre és ebbe halt meg — folytatta Agócs vád'ait az édesanyja ellen. 1910-ben, apám halála után aláásta battonyai házukat, amelynek i jvetkeztében a házat elárverezték. De odahaza nem lehetett birni vele Állandóan szidott átkozott engem és gyermekeimet. Ezek a gyerekek aem az ő unokái voltak. Én egy özvegyet vettem feleségül, akinek öt gyereke voh Ezekkel a gyerekekkel állott anyám hadilábon. Tagadta, hogy anyja részére :em fekvőhelyről, sem fűtésről nem gondoskodoit és azt is tagadta, hogy hat év óta nem engedte a levegőre. A Diróság tanukat hallgatott ki. két szomszédos gazdálkodót. Vitéz Mogyoróssy János gazdálkodó elmondotta, hogy először öt évvel ezelőtt volt az Agócs-inxtyán. Az öregasszonyt egy színben, az istálló mögött tartották. Régen egyizben járt az " '-nyáján is az öreg Agócsné, aki igen iámbor asszonynak látszott. A szentírásról beszélt, de nem látszott elm"zavartnal1. sem közveszélyesnek. Máskor lakodalomra volt hivatalos Agc»'l:hoz. Az öregasszony akkor is a szinbem volt. Benézett hozzá az ablakon. Hallotta, hogy az öregasszony kánaáni menyegzőről prédikált, az Ur Jézusról beszélt aki azor. a menyegzőn a vizet borrá változtatta át. Az asszony be volt várva az ólba, az ételt is az ablakon át adtá.. be neki. Télviz idején is ott tartották, időnkint parazsat tettek be hozz ' az ablakon, hogy a parázsnál melegedjék, ha fázik. Azt nem látta, hogy az ól hogyan volt berendezve, ág. at som látott ott. Azt tudja tné". hogy z.l öreget csak a feljelentés óta engedik ki az Svarra. Pomba "erenc gazdálkodó. aki közvetlen szomszédja Agcsé .nik, -lőadta. hogy a vityilló, melyben Agócsné lakik, embermagasságú lehet, padolatlan és deszkából készült ajtóval van elzárva a külvilágtól. Uzv tudja, hogy az ajtó mindig zárva volt, Az öreget csak akkor enzedték ki, ha kukoricát 'tellett morzsolni, vagv fosztani. Télen' parazsat tettek be neki. — Valószínűleg azért, hogv az öreg véletlenül magira gyújtsa a viskót!... — jegyezte meg az elnök. Bomba elmondotta, hogy a hat év óta talán egyszer látta az öreget. Tudja róla. hogy nem normális gondolkozású, de azt is tudja, hogy szépen beszélőt, seikit sem bánt. A " elnök megkérdezte vá^MtAl. hogy menynyi vagyona van az édesanyjának? — Nincs kérerr neki semmi vagvona... — felelte a tra-'dniVdó. — Nem egésze^ igy áll a dolog. Arra a tiz holdra, amelyet maga örökölt, haszonélvezete volt. A haszonéhezet fejében maga tartotta el őt. Igy van? — Igy... — Hát szépen eltartotta., az bizonyos! — felelte az elnök. Dr. Szarvas János ügyész a legmegáöbbentőbb gyermeki hálátlanságnak bélyegezte vádbeszédében Agócs Máté tettét és szigorú büntést kért. Agócs Máté több fanut jelentett he. A biróság nem hozott Ítéletet, hanem uj vizsgálatot rendelt el. amelynek során tisztáznia kell a vizs°"íl*hirónak- hogy közveszélves volt-e Agócsné. vatry sem. szükséges vnlt-e az elkülönítés, vagv sem. Azt is mesr kell vizsgálni, foogy á'landrtan zár alatt vnlt-é 37 örecas^onv. va<ry cedi"- küöhetí" iMM1. ^T akart. Ezzel a tárorvalást elnapolta a hirósá'tr. Értesítés! Tiszteletetel hozom nagyrabecsült vevőim szíves tudomására, igy vállalóiunknál most nagyobbszabásu átépítés •?an folyamatba». melynek következtében kénytelenek vagyunk áruink egyrészét kirakatainkból rövid időre beszedni. Kérem nagyrabecsült vevőimet, hogy amennyiben a kirakatban megfelelőt nem tatdlnának, rziveskedjenek az üzletbe befáradni, ahol az elképzelhető legnagyobb választék áll renáelkezésrc. Vállalatunk óriási anyagi áláozatok árán már külsőségekben is olyan nívót akar nyújtani, amely azideig csak világvárosokban volt látható. Meggyőződésem az. hogy törekvéseinket mélyen tisztelt vevőkörünk méltányolni fogia és az eááiginél is fokozottabb mértékben fórja azt támogatni. Teljes tisztelettel: SszöKe Ferenc, r. Del-Ka cipökereskedelmi rí. "zletvezetőie. Nehézségek a szegedi cseresznyeexport körül (A Délmagyarország munkatársától.) Amióta a cseresznye nagyobb menyiségben megjelent a szegedi piacon, több külföldi 1 xportőr tartózkodik Szegeden. Szakértői becslés szerint megfelelő szemezéssel 15 20 vav.on cseresznyét lehetne Szegedről exportálni. Nagy baj azonban, hogy a szegedi piacokra rendetlen a félhozatal. Panaszkodna'., az exportőrök, hogy a piackezdés idc'én alig lőhet látni gyümölcsöt a piancon. A nyári hónapokban a piac 4 órakor megkezdődhet a szabályrendelet szerint, most azonban az a helyzet, hogy csak jóval később, 6—7 órakor kezdődik Szegeden a piac, a kereskedők pedig későn 'útnak az áruhoz, emiatt elkésnek a csomagolással és a szállítással. A termelő

k vörébcn elhangzott az a kívánság is. hogy viacnanokon locsoltassa a város a Mars-teret, mert rendkivül beporoziódik a gyümölcs. A másik panasz az volt. hogy a közuti hidon a Tiszántúlról jövő kocsikat csak 4 óra után engedik át a városba. A panaszokat most orvosolta dr. Katona István tb. tanácsnok, az elsőfokú közigazgatási hatóság vezetője, aki a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Csütörtöktől keadv» többezer hirdetményben fogjuk a tanyai gyümölcstermelő gazdákat fell.ivni. hogy a piackezdés iieje reggeli 4 óra és ajánlatos volna az értékesítés szempontjából, ha a gazdák már ettől az időiől megjelennének a piacokon. Intézkedtem szerdán aziránt is. hogy hetipiacos napokon rendszeresen és erősen locsolják a Mars-teTet. Mától kezdve a tiszántúli termelők kocsiját bármikor átengedik a hidon. Ezúton is felhivom a termelőket, hogy a jobb értékesítés és az export elősegítése érdekéber lehetőleg már a piacU/'zdés idején jelentenek meg a piacon. MOST 521 a Nor-coc fürdőruha 3*00 Gummi fürdőcipő 1*48 Minden fürdőruhához egy strandkoFer 1.— P-ért Női tölcséres divatkeztyii —-SS * tennisz zokni —•2.9 Férfi anacsing 2'TS „ d vat zokni —"39 Crep de schin nyakkendő —'7S fefiircéfftáislás BSifflSnű!