Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-20 / 113. szám

TQ34 malus 20: '7 Hamis (anniásra való rábírás miatt háromhónapi fogházra ítélték dr. Balogh eeia agijíéűeí (A Délmagyarország munkatársától.') Dr. Balogh Béla szegedi ügyvédet :i lörvényszék nemrégiben 3 hónapi foqházra Ítélte hamis tanuzásra való rábírás vétsége miatt. Wimmer Károlynénak volt egy 200 pengős követelése ifj. Dékáng János gazdálkodóval szemben. Dékánvrié ezt a pénzt átadta ügyvédjének, dr. Balogh Bélának. A pénz azonban nem érkezett cl rendeltetési helyére, mire Wimmerné ügyvédje fegyelmit indíttatott dr. Balog]) Béla ellen. A fegyelmi eljárás során ifj. Dékánv János olyan értcimü mentő vallomást telt dr. Balogh mellett, hogy ő a felesége által átadott 200 pengőt másnap visszakérte az ügyvédtől. Az ügyvédet a fegyelmi eljárás során megbüntették, de felelősségre vonták hamis tanuzás miatt ifj. Dékánv Jánost akit azután a törvényszék 6' hónapi börtönre itélt. Dékánvnak nemrégiben meg kellett kezdenie büntetésének letöltését. Ekkor jelentkezett a törvénvszéki vizsgálóbírónál és panaszt telt dr Balogh Béla ellen. Előadta, hogy a hamis vallomástételre Balogh ügyvéd bírta őt rá azzal az ígérettel, hogy ne féljen, mert nem lesz semmi baja és ha mégis megbüntetnék, akkor ő kihúzza a csávából. Vári, hogy majd dr. Balog tényleg megmenti a börtöntől, de amikor látta, hogy ez nem sikerül, akkor fel jelentést tett. Dr. Balogh Béla a törvényszék előtt tagadta a bűncselekmény elkövetését, ifj. Dékánv is visszavonta vallomását. A bíróság a főtárgyalás adatai alapján megállapította az ügyvéd bűnösségét és elítélte, Az ítélőtábla Kovács tanácsa pénteken kezdte meg az ügy tárgyalását. Az iratok ismertetése után az ügyvéd a bizonyítás kiegészítésére tett indítványt, de azt a bíróság elutasította. Szombat délben hirdette ki a tábla az Ítéletét, amellyel helybenhagyta az elsőbiróság által kiszabott 3 hónapi fogházbüntetést. Dr. Balogh Béla semmiséQÍ panaszt jelentett be a kúriához. Bepillantás egy gazdag nyugati állam életébe Irta SZIVESSY LEHEL. Az egész világot átölelő krízis közepette, Magyarország sajátos bajait okozó téi.yezők; i tökehiány, az értékesítési nehézségek és a devizabeszolgáltatás fogyatékossága. A szabad árucsere ós más oly tényezők, amelyek az ímberek tevékenységének határt szabnak, és i magyar ember életét ugy megkeserítik, hogy félő gonddal kell keresnünk - kibontakozás lehetőségeit. De csodálatosképen ugyanez r. kép tárul elénk akkor :s, ha objektív szemmel vizsgáljuk egy gazdag nyugati állam gazdasági struktúráját. Más okok. de ugyanezek gazdasági eredmények. Elviszem olvasóimat a javakban dus Svájcba pilllantsanak be az ottani gazdasági viszonyokba. Amit itt gazdavédeki.i rendelkezéseknek hívunk, annak ott is megvan a hasonmása. De ott — milyen különösek a gazdasági életnek fordulatai —. óragyár- és hotelvédelmi intézkedések vannak. - - . összeállott a svájci Bund és a lankok, hogy a legfontosabb nemzeti ipart, az órapiart megmentsék. Alakítottak egy Altalános Svájci Óraipar Rt.-t, rncit az óraipar évről-évre pusztul. 1924 óta nagyon sok nagy óraiparvállalat vonult külföldire. Hogy mentsék, ami még menthető. a Bund ¿' a bankok 50 millió svájci frankot bocsátottak az óraipar támogatására. Nagy baja az óraiparnak az is. hogy órák helyett. óraalkatrészeket kénytelen az óraipar külföldre szállítani, mert a drága svájci órákat. azoknak horribilis előállítási költsége miatt, Sv'jc eladni nem tudja. Talán írté" szomorúi i a hotelipar helyzete. Svájc ezelőtt az idegenforgalomból élt. Ez gazdagságának az alapja. Az idegenforgalom növelte meg a betéteket, alapozta meg a nagy bankokat, s adott módot a svájoí közintézmények, utak. vasutak, épületek létesítésére. A helyzet azonban í?liesen megváltozott. Az idegenforgalom elmaradt, a szállodákban elhelyezett ágyaknak már évek óta csak 23 százalékát veszi igénybe az utazóközönség. 192--. évben Interlakenben 114.500 szállodalá*ogatő volt, 1933-ban már csak 53 jeeer látogató utazott étre a gyönyörű helyre. így azután nagy szanálási akciót kellett bevezetni,, mert csupán a berni kantonban a szálladoüzemekben két milliárd svái i frank nemzeti vagyon fekszik. Itt is összeállott az állam és a bankok egyesülése. Egyénenkénti segélyakció folyL, de vannak törvényes rendelkezések is. így a berni kantonban I9J5. év végéig szállodcépitési tilalmai vezettek be. Svájcnak kétsér. lenül az a legnagyobb baja. hogy " pénze tul jo. A bankjegyeknek majdnem százszázalékos fedezete van. A drágaság hihetetlenül nagy, az idegenforgalom elmarad. A nemi aranyvalutáju országok utasai nem tudják Svájcot felkeresni, nem tudják sem ipari, sem mezőgazdasági termékeit megvásárolni. így azután Svájc neim tudja eladni sajtját, csokoládéját, sajt- és tejtermékeit. A svájci polgárság minden gazdasága, hatalmas aranykészlete dacára is, a gazdasági krízis legsúlyosabb jelenségeivel találkozilc* Folyó év áprilisában 70.000 munkanélkülit mutatott ki a munkahivatal, ebben az aránylag kis országban. Pedig M 34-ben a svájci jegybank aranykészlete 437 millió rranydollár volt. ami igen nagy összeg, mert Angliának aranykészlete, ugyanebben az időben 934 millió aranydollár volt. Már pedig milyen óriási ország Anglia Svájccal szemben. A statisztikai hivatal megállapítása szerint, az általános nagykereskedelmi jelzőszám 1934 március havában 90.9 pontot mutatott (1914 juliusban ez '.00 pontot tett ki.) Ugyanakkor a megélhetési költsegek indexe 1914 juliusi százzal szemben 130 pont volt. Csodálatosiképen mégis azt tapasztaltam, hogy & közönségnek még kereső, vagyonnal nem rendelkező része is, ragaszkodik az aranyalaphoz. A közgazdarágilag jól iskolázott svájciak meg vannak arról győződve, hogy'orőmüvi eszközökkel. amelyek a pénz értékében változásokat hoznak be, csak ideig-óráig lehet eredményt elérni. A gazdasági élet ütemét mégis csak a természetes fejlődés által indokolt módokon lehet újra tueginditaü. Melvek ezek a módok? EkrUrurhar. TÉRTI csónakmotort működésben mutat iuk he a kiállításon. Tekintse meg és ön is Tería motort szerel csónakjára. r ' 2 Vezérképviselő: Miriaiiti Szilám Tisza Lajos körút 44. — Telefon: 30—,10. az árak leszállítása. Erre Irányul a törekvésük. A megoldás lehetőségeit erősen korlátozza a pénznek túlértékeltsége és így látjuk, hogy circulus vitiosussal áliunk szembe1". És mégis az az érzésem* hogy Svájc ragaszkodni kénytelen az aranyvalutához. mert Svájc kereskedelmi mérlege erősen passzív és a passzivitása évről-évre emelk. dik. A forgalom nagyarányú csökkenése mellett, 1933-ban 1.729 millióért hozott be árukat és 936 millióért vitt ki. A passzivitásai tehát majdnem 800 millió svájci frank. Ha leszáll a pénz értéke, mép drágábban kell a külföldi árukat megfizetnie. Emellett Svájc az egész világnak bankárja és ezt a bizalmi helyzetét semimi áron feladni nem akarja. A nem* zet ibank elnöke mondotta, hogy ennek dacára) is a legnagyobb veszélyben van az aranystandart, ha Cvájc •'cm tudja a köz- és magánháztartás egyensúly-helyzetét megtalálni és a fizetési mérlegét rendbj hozni. A legnagyobb takarékosságot aiánlja az egész vonalon, ugy a magán, nint a köz háztartása terén. Végül had moondjam el, h'ogy C,ent városa-nak, ennek a dúsgazdag városnak fizetési nehézségei vannak és most folytat szanálási tárgyalásokat, amennyiben uj kölcsönnel óhajtja gazdasági helyzetét alátámasztani és mérlegét kiegyensúlyozni. Gazdag, más nyugati országba való bepillantás megmutatja az olvasónak, hogy \ . a világháború egyaránt tönkre tette a győzőket, veszteseket, de a semlegeseket is. igaza volt Keynesnek: ..Rossz üzlet a háborúi" A gazdasági válsíg már a század e'ejtln kezdődött. Kirobbantotta azt az egymással zemben álló hatalmi csoportoknak háborús készülése és fegyverkezése. Folytatódott a háborúban és. nem ;>kar véget érni a békében. Ma nem olyan krízisben élünk, amely meg-szakítása hatalmas fellendülési korszakoknak és nyitánya uj haladásnak. Nincs addig kibontakozás és nincs addig megoldás, amig a népek egymásra nem találnak, icm számolnak le a gazdasági aitarkia túlzásaival cs nem adnak újra módot és lehetőséget a gazdasági erők szoh"d érvénves'ilésének. ü GUTENBRUNN SMNATÓMUN B4DEN bel WII N évtizedek óta kedvelt tartózkodási helye a magyar uri társaságoknak Legtökéletesebb komfort. A legmodernebb orvosi berendezkedések. Magyar orvosok. Vílághirü kitűnő konyha. Az összes diéták. Szórakozások Tánc. hangverseny, bridge. PengeOzeté» Budapesten: vrn., kislntadi cm 5. u. Telefon : 4V9-86 iSfi