Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-08 / 78. szám

DEM AGYAKORSZAG MaKHMnnBRNmRJLJiuww.m, «««••»«' ""m' *«• wma^mmmmmmn «•i.mmjNMj«.JIMI« jäilwijuswij SZEGED, Saeri<e*ztA*«o: Somogyi ncca 22.,l,em, Telefon: 23-33.^R1ad6hlvatal kOlcaHnköoyvtÄr é» legylroda t Aradl ucco 8. Telelőn : 13—OO. « Nyomda : l»w LI»M nocn 19. Telefon t 13*o®. TAvIrnll «*J»«6lcIm : DélmogxauMnzAa Mgegeit H hitványok pusztulása A pénzügyminiszter ur szerint a hitványnak el kell pusztulni: Senkinek nem lehet kifogása az ellen, ha ez a követelés megvalósul. Ámde ki fogja eldönteni azt a kérdést, hogy ki a hitvány? Te neked lesz-e jogod felettem Ítélkezni, vagy én ülhetek-e majd te feletted Ítéletet? Akinek joga van más felett ítélkezni, annak hitványságát már nem állapithatja meg senki. Akinek hatalma van más felett Ítélkezni, afelett nincsen Ítélkező hatalom. Hol van az az erkölcsi erő, hol van az a morális tekintély, hol van az az etikai nagyság, mely a politikai uralomtól függetlenül tudná alkalmazni a kiválóságnak és hitványságnak mértékét? A francia forradalom idején hitvány volt mindenki, aki nem volt forradalmár, a császárság idején hitvány volt mindenki, aki nem volt a császárság hive. Ila a forradalom győzedelmeskedik, hitványnak tartanak mindenkit, aki nem szegődött szolgálatába, ha a forradalmat leverik, hitvány lesz mindenki, aki hozzászegődött. Nem az igazság, nem a morál, nem az erkölcsi alaptörvények szabják meg a kiválóságnak és hitványságnak mértékét, hanem a siker, ami független az egyéntől és független az erkölcs igazolásától. Minden Don Quijote a szépségnek és bübájosságnak példaképét látja a maga Dulcineá jában s minden politikus az igazságnak és erkölcsnek megtestesülését látja a maga politikai programjában. A politikus azt mondja: aki engem támogat, az erkölcsös, aki engem támad, az a nemzet életérdekei ellen tör. A politikus azt mondja: én a nemzet javát akarom s mivel csak a hitvány ember nem akarhatja nemzete javát, mindenki hitvány, aki engem nem támogat. Engem — gondolja s olykor mondja is a politikus, — a végzet állított ide, hogy szolgálatára legyek nemzetemnek; pusztuljon az a hitvány, aki a nemzetem sorsa által kezemre és lelkiismeretemre bizott munka végzésében engem háborítani merészel. A politikai Ítélkezés, — olyan ítélkezés ez legtöbbször, mint a linchelés, — gyorsan sematizálta a döntést: az uralom birtokosai előtt mindenki derék, aki uralmukat támogatja, a hitványok csak azok sorából kerülhetnek ki, akik uralmukat veszélyeztetik. De ez még a türelmesebb, a megértőbb, a „liberálisabb" felfogás.^ Mert a türelmetlenebb, tehát a ma uralkodó felfogás szerint mindenki hü tagja a nemzetnek, mindenki értékes tagja a társadalomnak, mindenki derékül megfelel nemzettestvéri kötelességének, aki támogatja a hatalmon levőket, de mindenki destruktív, mindenki romboló, mindenki a haza, a nemzet és a társadalom ellensége, mindenki hitvány, aki zavarja őket a hatalom birtokában. Az a követelés, hogy aki hitvány, az pusztuljon el, a politikai egységre való törekvés eszközei közé besorozza az erkölcsi ítélkezést is. A hitványságnak, az alacsonyrendüségnek, a közéleti alkalmatlanságnak bélyegét nyomják azokra, akiket, — tegyük fel a legjobbat, .— éppenannyi (tehát nem több), ideálizmus vezet, akik éppenannyi önzetlenséggel akarnak szolgálatot tenni nemzetüknek és társadalmuknak, mint azok, akiket a szerencse, a véletlen, az érvényesülés nagyobb képessége, vagy embertársaik jogosulatlan, olykor jogosult bizalma a hatalom magasságába emel, csak éppen más eszközöket tartanak helyesVasárnap, 1934 április 8. Ara 20 fillér X. évfolyam, 78. sz. nek, csak éppen más utakat tanácsolnak, csak éppen más meggyőződést vallanak. Az erkölcsi Ítéletet manifesztáló politikai törekvés a lelkeket akarja uniformizálni s azzal a rendszerrel, amivel a törökök a világháború alatt kipusztították az örményeket, ki akarják pusztítani azokat, akiknek más a véleményük és más a meggyőződésük. Nincs örökérvényű erkölcsi szabály. N i ncsen egyetlenolyanerkölcsi szabály sem, aminek pontosan az ellenkezője valamikor más erkölcsi szabály nem lett volna. Ha végigtekintünk az emberi művelődés történetén, azt kell látnunk, hogy a házasság, a tulajdon, a mai erkölcsi és jogi rendezettségnek fundamentomai az idők folyamán gyökeresen ellentétes erkölcsi szabályok oltalma alatt állottak. Az emberi élet védelméhez, a gyilkolás bűnéhez és szabadságához fűződő szabályok a legnagyobb változatosság képét mutatják. Dante Poklában nincs heiy a rabszolgakereskedő számára, de még a hetedik körben is ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2Cl Vidéken éí Budapesten 3.00,kMlftndUn ®.40 penqO. * Egyet izám ára hétkiSz. nap 12, vníAr- és Ünnepnap 20 (111. Hirdetések fel-vétele tarlta szerint. Meqte. leni«* hMIft kivételével nnnonf'í szenvednek a bankárok, pedig akkor még nem ismerték a havi másfélszázalékos kamatot s akkor még nem négy pengő nyolcvan filléren rögzítették a három pengő ötven filléres dollárt. Voltak népek, amelyek hitványnak tartották azt, aki nem ölte meg az ütközetben ejtett foglyokat, de hitványnak tartották azt az idegent is, aki a gazda vendégbarátságának jeleként felajánlott feleségét nem öleli e magához. Egyiptomban hitványnak tartották azt, aki megölt egy macskát, de nem tartották hitványnak azt, aki rabszolgáit azért ölte meg, mert kínjukban gyönyörködni akart: Nem lapokat és nem köteteket, könyvtárakat lehetne megtölteni a világtörténelem s a néprajzi tudomány adataival. Ahol a meggyőződésnek kell kiérlelni a jobbat, ott ne legyen a hitványság argumentum. A politika mindig hitványnak tartja azt, akit a vádlottak padjára le tud ültetni, pedig hányszor fordult már elő, hogy a vádlottak padja előtt vezetett el a szabadságnak, igazságnak és a haladásnak utja. EgQ évi szünet utón összehívták a leszerelési Konferenciát Darttiou és lienderson szombati tanácshozása (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A nemzetközi leszerelési konferencia. amelyet a mult évben a németek kilépésié szétugrasztott, közel egyesztendei hallgatás után ismét megkezdi működését, május 23-ikára összehívták az ülést. Barthou francia külügyminiszter és Henderson, a leszerelési konferencia elnöke szombaton délután hosszas tanácskozás után megegyezett abban, hogy összehívják a konferencia főbizottságát. az úgynevezett általános politikai bizottságot és ismét megkezdik a nemzetközi leszerelési tervezet megvitatását. A Paris Soir szerint hire jár, hogy Hitler meghívást fog intézni Barthou francia külügyminiszterhez. Hitler személyesen fogja megvitatni Barthouval a leszerelési egyezményre vonatkozó kérdéseket. Borzalmas sziklaomlás és a norvég partvidékei! Két község romba dőlt — 54 halott, 50 ember eltűnt — Az 6r házakat és embereket ragad magával Osló, április 7. Tegnap éjszaka Ta f jordnál egy szikla a tengerbe zuhant. A hullámok elöntötték a két községet. 40 halott közül 11 férfi, 12 asszony, 17 gyermek. A Ta fjord Norvégia nyugati partvidékének egyik természeti szépsége. A fjord mindkét oldalán magas sziklafalak majdnem függőlegesen nyúlnak a vizbe. A sziklaomlás után a viz szélesen hömpölyög a szárazföldön, házakat és embereket ragad magával. Az egész vidék romhalmaz. Ujabb jelentés szerint a szökőárnak igen sok halálos áldozata van. Fjöroa és Ta-f jord községek teljesen eltűntek a föld színéről. Fjöroaban eddig 35, Ta-fjordban pedig 19 halottat ástak ki az iszapból. 50 ember eltűnt. Egy család 7 gyermeke elpusztult a szökőárban. A román király bizalmát nyilvánította a Talarescu-kormánynak Véget ért a Vasgárda-válság (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből slentik: Szombaton este a hivatalos lap különkiadásban jelent meg és közölte a délutáni koronatanács határozatát. A lap szerint Károly király b'zálmát nyilvánította a Tatares-' cu-kormány iránt, Ez a nyilatkozat Jelenti azt a bizalmat, melyet a .carmány kért a királytól további (működéséhez. Most, hogy a kormánynak ez a kérése teljerült, beavatott- politkai körökben a VasgárdEL-itélettel bekövetkezett válságot elsimultt nak látják. Az államtanácson Tatarescu hosszabb besző« det mondott. Kimutatta, hogy milyen nagy jelentősége van az ország talpraállása szempontjából a nemzetvédelmi törvénynek, amelyet