Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-07 / 77. szám

T954 április 7. DÉLMAGYARORSZÁG 3 105 ezer pengővel csökkenti a belügyminiszter a városi tisztviselők pótilletiüénveit Debrecenbe már megérkezett a miniszter rendelete — 68 szé&alék lesz a pófadó, 5 százalék a keresel! adó (A Délmagyarország munkatársától.) Debreceni jelentés szerint oda megérkezett a belügyminiszter leirata a város költségvetésének jóváhagyásáról. A belügyminiszter leszállította a debreceni városi tisztviselők pótilletményeit *s, még pedig évi hatvanötezer pengővel és január elsejétől visszamenőleg. Debrecenben tehát már bekövetkezett az, imitői joggal tartanak a szegedi városi tisztviselők is: nemcsak kevesebb városi pótlékot kapnak, mint amennyit eddig kaptak — a belügyminiszter az eddig élvezett pótilletményeknek alig harminc százalékát hagyta meg —, hanem az év első négy hónapjában Mvettpótflletmények különbözetét is vissza kell téríteniük. Debrecenben a belügyminiszter nyolc százalékkal csökkentette a községi pótadót, amelynek kulcsát a közgyűlés eredetileg 88 százalékban állapította meg és most, a tisztviselői Illetményeknél elrendelt megtakarítások felhasználásával nyolcvan százalék lesz a pótadó kutasa. A hat százalékban előirt kereseti adó kutasát viszont öt százalékra mérsékelte. Szeged közgyűlése hamarabb terjesztette fel az idén is a város költségvetését a belüsrvmiirtszt erhez. mi irt Debrecen, de Szegedre a miniszter költségvetési rendelete még nem érkezett meg. Vannak olyan hírek, amelyek szerint a szegedi költségvetés ügyében is megtörtént a döntés és az egv-két napon megérkezik, de az Htetékesek ngy tudják, hogy a szegedi rendeletet a belügyminiszter még nem irta alá. Dr. Pátfy Józset polgármesterhelyettes, akihez kérdést intéztünk az ügyban, a következőket mondotta: — Értesülésem szerint a belügyminisztérium városi osztálya elkészült a szegedi költségvetésre vonatkozó tervezetével, a tervezetet azonban még nem referálták a belügyminiszternek. A tervezetet ismerjük, lényege és célja az, hogy egyöntetűség legyen Szeged és Debrecen költségvetése között. — Ha a debreceni hiradás megfelel a valóságnak, akkor abból következtetni lehet a szegedi költségvetés sorsára is. A tervezet szerint a korm íny a szegedi városi tisztviselők pótilletményeit évi 105.000 pengővel kívánja csökkenteni és ezzel módot kiván nyújtani a pótadó kulcsának tizenkét százalékos csökkentésére. ami azt jelente é, hogy nálunk nyolcvan százalékban előirt pótadó 68 százalék lenne. Nem hiszem, hogy a belügyminiszter a tisztviselők pótlékát visszamenőleg csökkentené, erre usryamis körülbelül határozottnak tekinthető ígéretet kaptunk. Szegeden is csökkenteni fogják egy százalékkal a? általános kereseti adó kulcsát. A döntés még azért sem történhetett meg. mert arra is Ígéretet kaptunk, hogy a döntés előtt a miniszter meg fogja hallgatni kívánságainkat és észrevételeinket. Valószínű, hogy egy-két napon belül megérkezik az értesités, hogy mikor utazhatunk Budapestre. Interpelláció készül a képviselőházban a felsőipariskola épülete ügyében, amelynek íaíarozásáí egyik minisztérium sem hajlandó elvállalni (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyetemi klinikák felépítésével felszabadult a felsőipariskola Kálvária-téri épülete. Az épület udvari szárnyában a közegészségtani intezet van elhelyezve, néhány helyiséget pedig a dr. Szentgyörgyi Albert egyetemi tanár vezetése alatt álló orvosi vegytani intézet foglal el. A nagy épület többi helyiségei üresek és évek óta kihasználatlanul állanak. Annakidején, amikor az egyetemi klinikák céljaira igénybevették az épületet, nagymérvű átalakítások történtek az épületben. Falakat átvágtak, leszerelték az ipariskola gépeit. Az iskola rendbehozásának, valamint az épület tatarozásának legalább 120—140.000 pengő volna a költsége. A város egyizben már felhívta a kultuszminisztériumot, hogy hozassa rendbe az épületet, a minisztérium azonban ez elől kitért azzal az indoklással, hogy az uj ipariskola épületét a háború első hónapjában kórház céljaira vették igénybe, így az átalakítások tulajdonképpen nem a kultuszminiszérium, hanem a hadügyi tárca érdekében történtek. A honvédelmi minisztérium viszont azzal érvelt, hogy a háború befejezése után az épületet az egyetem céljaira engedték át és igy a kultuszminisztérium fennhatósága alá került. Ilyen körülmények között az épület tatarozására egyik minisztérium sem hajlandó. Az ügyben a napokban tárgyalásokat folytatott Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő a minisztériumokban, de egyelőre eredménytelenül.' Körmendy közölte a Délmagyarország munkatársával, hogy a közeli napokban a felsőipariskola épülete ügyében interpellálni fog a képviselőházban, mert tűrhetetlen, hogv a kórház, majd hosszú éveken át egyetemi klinikák céliaira lefoglalt épület tataroztatására egyik minisztérium sem hajlandó. A tataroztatás elrendelése ipari szempontból is fontos volna, mert egy sereg munkanélküli iparosnak hosszabb munkaalkalmat biztositana. H temetni reform 30 százalékkal csökkenti a temetkezési költségeket (A Délmagyarország munkatársától.) Feltűnést keltett az egész városban az a beadvány, amelye* az ujszegedi plébánia nyújtott be a központi temetkezésről és a kötelező ravatalozásról szóló szabályrendelet ügyében a város hatóságához. Az ujszegedi plébánia mindkét szabályrendelet megalkotása ellen tiltakozik és a felekezeti temetők fenntartását kéri, mert — mint tegnapi számunkban ismertetett beadványában mondja — a köztemető ..felekezeti súrlódásoknak lesz az okozója, mint a liberális, szabadkőműves korszak egyik alkotása". Dr. Szabó Géza tanácsnok, a két szabályrendelet-tervezet megalkotója pénteken nyilatkozott ebben az ügyben. — Az ujszegedi plébánia beadványa már csak azért sem helvtálló, mert hiszen köztudomású, hogy felekezeti temetője Szegeden csak a zsidó hitközségnek van, a többi temető mind köztemető volt eddig is. A városokat törvény kötelezi köztemetők létesítésére, de ez a törvény jogot ad minden felekezetnek arra is, hogy saját, felekezeti temetőt rendezzen be olyan területen. amelynek tulajdonjogával rendelkezik és amelyre a közigazgatási hatóság megengedte a temetkezést. Szegeden csak a zsidó hitközség vásárolt temető céljaira területet, a többi temetők területei városi tulajdon, tehát kifejezetten köztemető. A felekezeti temetők berendezését semmiféle szempont nem kivánia. Az ilyen felekezeti temetők berendezése horribilis terheket róna a vagyoniakban amúgy sem dúskáló felekezetekre és nem tudom, hogy az ujszegedi katolikus hitközség vállalná-e azt a terhet, hogy temetőterületet vásároljon és azon felépítse azokat az épületeket és helyiségeket, amelyek nélkül ma már a város hatósága nem adhatná ki ugy sem a temetkezési engedélyt. — E'->ben a pillanatban Szegednek külön temetői szabályrendelete ugyan nincs, de megalkotását tovább már nem lehet halogatni. Akár köztemetői szabályrendeletet alkotunk, akár a központi temető gondolatának elbuktatása esetén egyszerű temetői szabályrenedeletet. abban kategóri1 usan meg kell határozni- hogy mire van szükség minden temetőben. Ezyetlen temető sem néiküíöziheti tovább a rm'ataiozd helyiséget, a külön lelkészi és orvosi szobát, a boncoló helyiséget, a hűtőkamrákat, a ragályos betegségekben elhált számára elkülönített helyti ségeket Mindezek olyan súlyos kötelezettségebet hárítanak a temetőt fenntartó intézményekre* amelyet osak a város vállalhat Az ujszegedi plébánia beadványa azért is érthetetlen, mert más városok már régen áttértek a központi te* metkezés rendszerére minden zökkenő nélkül és senki sem látott ebben a fejlődósben vallásétte* ttes tendenciákat. De érthetetlen az ujszegedi ben advány, mert hiszen az elgondolás szerint a központi temetőbein is megmaradnának a felekezeti parcellák, sőt éppen a katoAikus rész növekedne meg területben. Lenne azonban més£ egy órusi előnye a reformnak, még pedig az» hogy a temetkezési költségek legalább harminc százalékkal csökkennének, ami pedig szociáiw szempontból igen kívánatos. — Lehetetlennek tartam az ujszegedi plébániának azt a kívánságát is, amely szerint a plébánia a régi temetők sirhelytulajdonosaá szalmáira húszé T türeimi időt kér arra az esetre, ha a város mégis megvalósítaná a központi temető tervét. Ez a huszévi türelmi idő azt jele»» toné, hogy ötven évig temető maradna mindért hely, ahová eddig temetkeztek a szegediek, te« hát ötven évig fenn kellene tartani például a> teljesen elavult állapotban lévő deszkás-temetőt is. mer' a törvény értelmében a temető beszüntetésétől számitott harminc éven tul szabad csak a felszabadított területet más célra használni. Az ugyne/ezett „örök-sírhelyek" fogalma sem jelenti azt, hogy ezek Nőtlen időkig sírhelyek maradnak, mert a városnak mindenkor joga van kimondani egy temető megszüntetését és akkor harminc év múlva megszűnik az öröksírhely is. — A központi temető terve különben már hét év óta kisért Szegeden és régen megért a megvalósításra, mert ezt kívánja a közegészségügy érdeke és ezt kivdnják különböző szociális szempontok is. Az ellene felsorakoztatott kifogásoknak semmiféle komoly tartalmuk, értékűk nincs, a felekezeti sérelmekről pedig ezzel a tervvel kapcsolatban még csak beszélni sem tehet. „Keressék meg a fsamat." (A Délmagyarország munkatársától.) ö*esfc hajlotthátu ember jelent meg pénteken délelőtt a rendőrségen. — Eltűnt a fiam — panaszolta —. tegnap óta nem találom sehol Keritsék elő az urak .. * — Hány éves á fiu? — kérdezték tőle. — 30 éves — felelte az öreg siránkozva. — Akkor bajos keresni, hiszen nagykőn», odamehetett, ahová akart, majd hazajön. Ügyi lehet, hogy valahol kocsimázik... — Nem bocsmázó ember az, pénze sem volt Hozzá. Biztos, elpusztította magát... Tegnap, amikor elment, azt mondotta: Édesapám, nem eszem többet a kenyeréből... ^^— Az öreg Molnár István. Árviz-ncca 47. szám alatta! lakos előadta azután, hogy a fia a nagy munkanélküliségben az apja kenyerét volt kénytelen enni. A fiát bántotta a dolog és azért távozott el. hogy ne legyen többé a terhére. — Pedirr dehogy volt terhemre — siránkozott Molnár István. Nem ő a hibás, hanem ez a mai ross*. világ... A rendőrségen megnyugtatták az öreget, hogy fiát rövidesen előteremtik és hazaküldik ... MOZI Budapest, óriási tömeget vonaó, grandiózus, kétrészü műsora Belvárosi Dübörgő végzet Zane Grey kalandor regény» A budapesti Kamara kimagasló mttoors Széchenyi DaSoS a vágy... Egy viléghirll énekes érdekes törté• nete. Siftko SzakA.I, Lllian Ditz és Jonef Pcbmidt. a vililRhirü r&dióénekes főszereplésével