Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-07 / 77. szám

SZERED, Szerkesztőség: Somogyi ucca ZZ„l,em, Telefon: Z3-33.^KIn<lóhlvntBl kaicsUnkönyvtór és Jegyiroda - Aradi ucca 8. Telefon : I3-06. - Nyomda : LBw Linót ucca 19. Telefon : TAvIrnII levélQlm: DélmAgxa'oruAg Szeged Szombat, 1934 április 7. Ara 12 fillér X. évfolyam, TT. sz. ELŐFIZETÉS- Havonta helyben 3.20 Vidéken 6» Budapesten 3.6D, kUMSIdUn 0.40 pengd- - Egyes tzAm Ara hétk<!z> nap 12, vasár- és Ünnepnap ZO if II. Hir­detések felvétele tarlta szerint. Meg le* lenl'r hétlö »elvételével n<mt>nta rotae A Tatarescu-kormány cáfolja a kormányválságot Szombaton a király részvételével minisztertanácsot tartanak (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Buka­restből jelentik: A kormány részéről a leghatá­rozottabban cáfolják a kormányválságról elter­jedt híreket. Tatarescu miniszterelnök hosszabb megbeszélést folytatott Titulescu külügyminisz­terrel, azután ujabb kihallgatáson jelent meg a ikiráfowál. Az audencia után az újságírók előtt a leghatározottabban kijelentette, hogy a kor­mánynak esze ágában sincs lemondani. Szombaton miniszter tanács lesz, amelyen a király elnököl. Kormánykörökből eredő értesü­lés szerint a minisztertanácsról kiadandó kom­müniké nyomatékosan hangsúlyozni fogja, hogy az uralkodó minden tekintetben szolidáris a Ta­tarescu-kormánnyát. Ellenzéki körökben nem látják ilyen biztatónak a helyzetet és nem tart­ják kizártnak, hogy a király nem lesz hajlandó szolidaritást vállalni a kormánnyal. Ebben az esetben további bonyodalmakkal kell számolni A pénzügyminiszter költségvetési beszéde „Gazdasági helyzetünk nem kedvező, de a ¡avulás jelei mutatkoz­nak" — „4 kormány nem óhajl a szükségesnél több kötöttséget be** vezetni' » 4 hitványnak pusztulni kell minden vonalon' 6 millió deficit — Az adóreform előfeltétele a gazdasági viszonyok ál­landósága — 4 római tárgyalások (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kép­viselőház péntekdélutáni ülésén úgyszólván az ösz­szes képviselők jelenlétében, zsúfolt karzatok előtt terjesztette be Imrédy Béla pénzügyminiszter az 1934—35. évi költségvetést. Kétórát meghaladó ex­pozé keretében ismertette az állami költségvetés és gazdálkodás minden részletét. A kormánypárt élénk tapssal kísérte a pénzügyminiszter egy-egy kijelentését, de gyakori volt az ellenzék közbeszó­lása is, amely több alkalommal viharossá fokozódott, ugy, hogy az elnöknek többizben a viharcsengő megszólaltatásával kellett a rendet helyreállítania. Friedrich István mellett, főleg a kisgazdapárt tagjai kisérték közbeszólásokkal a pénzügyminisz­ter expozéját. A közbeszólások akkor erősödtek viharossá, amikor a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a generális védelem terén meg kell állni egészen, erélyes szelekcióra van szükség és a hitványoknak pusztulni kell. Az ipari kérdésekre vonatkozó fejtegetéseknél a szociáldemokraták tiltakoztak igen élénken, főleg akkor, amikor a pénzügyminiszter azt fejtegette, hogy az építőipar túltermelése miatt a kormányzatnak nem áll módjában az építést a jelenlegi adókedvezményekkel támogatni. Erős közbeszólásokat váltott ki a pénzügyminisz­ter beszédének befejező részével a független kis­gazdapárt soraiból, amikor a párt felé adresszál­va „pénzszaporitó fantazmagóriákról" be­szélt és „tekintélybe burkolódzó néptribunok mesterke­dése" ellen tiltakozQtt. Az expozé után a kormány­párt ünnepelte a pénzügyminisztert, akit elsőnek Gömbös miniszterelnök üdvözölt a nyílt ülésen át­ölelve pénzügyminiszterét. A szünetben a folyosón Friedrich István, akihez az újságírók kérdést intéztek a pénzügymi­niszteri expozéval kapcsolatban, a következőké­pen nyilatkozott: — Az államháztartás helyzetében a mult anar­chisztikus állapotaihoz képest kétségtelenül javu­lás mutatkozik, amely arra ad reményt, hogy a költségvetés végre rendeződik, mégis a helyzetet minden pátosz és líra ellenére súlyosnak tartom. Eckhardt Tibor a következőket mondotta: — A költségvetés lényegileg azonos a tavalyi­val. Annak sok részletével egyetértek, azonban a koncepció elhibázott. Talán nincs is koncepció. A költségvetés bizottsági tárgyalása április 10-én kezdődik. A képviselőház szabályai értelmé­ben nyolcórás ülésen fogják tárgyalni a költség­vetést. A pénteki ülésről részletes jelentésünk a kö­vetkező: ^ költségvetési expozé Az ülés elején harmadszori olvasásban elfo­gadták a József nádor műszaki és gazdaságtu­dományi egyetem szervezetéről szóló javaslatot, majd Imrédy Béla pénzügyminiszter tar. totta meg expozéját a költségvetési előirányzat benyújtásával kap­csolatban. Azzal kezdte a pénzügyminiszter, hogy másodízben tárja a Ház elé azt a tükröt, amelyből a magyar állam gazdálkodásának ké­pe kirajzolódik. — Kötelességet vélek teljesíteni azonban — mondotta —, ha megrajzolom ennek a képnek a hátterét is. Ennek mélyén még mindig süvi­tenek a világháború srapnelljei és gránátjai. Ez a háttér sokkal szelídebb volna, ha a hábo­rú utáni békeszerződések nem a bosszúvágy és a rövidlátás szellemében készültek volna. A gazdasági krizist még jobban kiélezte az a kö­rülménv, hogy nasv túltermelés állott be. Ujabb és ujabb autárchikus törekvések jelentkeztek, amelyekről sokat beszéltek, de ezen a téren az első gvakorlati lépés az olasz—osztrák—magvar megegyezés volt. A mai bizonytalanság légkö­rében két kötelességünk van. Meg kell valósí­tani a központi állami szervezetet és nem sza­bad fokoznunk a bizonytalanságot kalandos kí­sérletezésekkel pénzügyi téren. A pénzügyminiszter ezután rátért a jövő évi költségvetés alakulásának magyarázatára. Az 1933—34. évi költségvetés közigazgatási kiadá­sai 764.9 milliót, a jövő évi költségvetés kiadá­sai pedig 746.6 milliót mutatnak. 19^3—84-ben a bevételi oldal 752.8 millió pengőt mutat és ezt a jövő év óvatos számításai szerint 740.6 millió­ban vették fel. Itt tehát az előző évvel szemben hatmillió deficit jelentkezik. Az egész költség­vetés 1173 millió kiadással és 1150 millió bevé­tellel irányoztatott elő. A kiadások csökkenését két tényezőnek lehet köszönni: az egyik a nyug­díjtörvény következtében előálló létszámapasz­tás, a másik pedig a dollár és font árfolyamai­nak csökkenése mellett az a körülmény, hogy a külföldi adósságszolgáltatások tekintetében előnyös kamatmegállapodást tudtunk elérni. A miniszter ezután a költségvetés egyes cso-i portjainak ismertetésére. tért át. Megemlítette, hogy a nyugdi jasok ellátására minden la­kos 27 pengőt ad le, ami igen sú­lyos teher. A költségvetés bevételi oldalával foglalkozott ezután a pénzügyminiszter. — Szükség van az adóreformra — mondotta. Ennek azonban a gazdasági viszonyok állan­dósága az előfeltétele, addig szerves adóreform­ra gondolni nem lehet. Reméli, hogy az adó­morál a részletfizetési kedvezmény következté­ben emelkedni fog. A pénzügyminiszter ezután az egyes tárcák jellemzésére tért át. A külügyminisztériumnál 191 ezer pen­gő többlet mutatkozik, ami a moszkvai követ­ség felállításával kapcsolatos. A belügyminisztériumnál 1.7 millió pengő a csökkenés. A pénzügyminisztériumnál 2.6 mil­lió az apadás. A kereskedelmi minisztériumnál 1.5 millió a csökkenés, a földmivclésügyi mi­nisztériumnál pedig 150 ezer pengő emelkedés mutatkozott. Ennél a tárcánál a Tisza és Kőrös­menti árvédelmi munkálatokra 540 ezer pen­gővel emelte a vizi beruházásokat. A vallás- és közoktatásügyi tárcánál 600 ezer pengő a csökkenés. E tárcánál az ifjúság fog­lalkoztatására előirányzott tételt 268 ezer pen­gővel emelte. Az igazságügyminisztériumban 1 millió pengő csökkenés mutatkozik. A honvé­delmi tárcánál nincs változás. Ezután az általános gazdasági helyzetet ismertette. Nem járt eredménnyel az a kiscrlet, hogv a nemzetek összefogásával együttes erő­vel keressük a gazdasági válságból a kibonta­kozást, — mondotta —, a magunk erejére va­gyunk utalva. A kibontakozást együttműköd­ve kívánjuk elérni azokkal az államokkal, ame­lyek őszintén állanak mellettünk. Olyan együtt­működésre gondolunk, amelynél tisztességes árat tudunk biztosítani mezőgazdasági termei­vényeinknek. A világgazdasági helyzet javulást mutat és ha nem zavarná politikai és valutáris bi­zonytalanság, a fellendülés nagvnbb lenne. — Be kell vallanunk — folvlatta —. hogy a mi gazdasági helvzetiink nem kedvező. Nemzeti iövedclmünk rendkívül alacsony fo­kon áll. 2.5 milliárd körül mozog. Nem volt kedvező általában az árak alakulása, az általá­nos kereskedelmi index és a mezőgazdaság in­dex sem. Mindamellett a javulás ielei mutat­koznak. A munkanélküliség a szakszervezetek kimutatása szerint 32.865 munkást érintett. Az idén februárban ez. a szám már 5 "zerrel apadt. A mult évvel szemben áruforgalmunk 4.2 szá­zalékkal emelkedett. A bankokban a belrlrk esésé megállt, sőt emelkedés tanasztalható. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom