Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-18 / 86. szám

1. D E l M A G 7 A R O P S Z A G 1934 április 18. nemzetnek is, Hogy tanuljuk meg idejében fel­ismerni azokat, akiket a gondviselés hivatott vezérré kijelölt. A képviselők állva hallgatták végig Almássy szavait. A Ház ezután folytatta a középiskolai tör­vényjavaslat vitáját. Az első felszólaló Maday Gyula volt. Sze­rinte szükség van egységes iskolatípusra, amely az európaiassággal összeegyeztethető nacio­nalizmust hangsúlyozza ki. A javaslat szelek­ciós rendezése nagyban növeli a tanár felelős­ségét. amely nagvobb, mint a bírói, mert a ta­nár Ítélete megfellebbezhetetlen. Ezért a tanár­nak a bíróéhoz hasonló függetlenséget kellene adni. A n d r e e 11 f Károly felszólalása után T u r­c h á n y i Egon személyes kérdés keretében a Trettina rágalmazási per iratait ismertette. Az IBUSz-féle 20 ezer pengő veszte volt Tretti­nának, aki 3 évi működése alatt közel kétmil­lió pengőt szedett össze hasonló módon. Tretti­na személyében közgazdasági utonállót küszö­bölt ki a közéletből és ez a köz érdeke volt. Éber Antal elfogadta a törvényjavaslatot, de helytelenítette, hogy mértékletesen bánik a javaslat a középiskola tanrendjében a gazda­sági ismeretek oktatásával. Hóman Bálint kultuszminiszter mondott ezután beszédet. A legfontosabb kifo­gás a javaslattal szemben a szelekció gondo­lata ellen hangzott el. A javaslat tulajdon­képen kercttörvénv akar lenni. Visszautasít ja Kcthly Anna beállítását, mert Kéthly befeces törvényalkotási lázzal vádolta őt. A szocialis­ták terrorlsztlkus törvényalkotásokkal »vádol­ják a kormányt. A terrorisztikus kultúrpoliti­ka részükről nyilvánult meg 15 évvel ezelőtt — folytatta a kultuszminiszter. — Az 1924. évi törvény után bekövetkezett ískolatipusok túltengtek. Ennek a zavarnak megszüntetésére kellett a javaslatot elsősorban megalkotni. A reálgimnázium az az iskolatí­pus, amelyet nálunk a közönség leginkább sze­ret, Tisztán reáliskola fenntartására nálunk nincs meg a kellő kívánság. Amikor megte­remtette az egységes gimnázium-típust, még nem akarja elvágni az utat az egészséges reál­iskola fejlődése elől. A középiskolák egységesí­tését az egyetemes nemzeti szempontok is kí­vánták. Erős nemzeti világnézetre, egységes közszellem kialakulására van szükség. Külpo­litikai nevelés kell és meg kell ismernünk a szomszédos népek nyelveit. — Az általa tervezett szelekció nem nume­/iis clausns — mondta Hóman —, nem azt a célt szolgálja, hogy a tehetséges tanulók ne jussanak az egyetemre, hanem a korrektivum éppen az. hogy a buzgó, szorgalmas, de eset­leg tanulmány szempontjából gvengébb elő­menetelü diák is felsőbb oktatásban részesül­jön. A cél tehát az, hogv a kiválasztó* ne pusz­tán a bizonyítvány alap ián történjék. A többség a miniszter beszéde után a javas­latot általánosságban megszavazta. Az ülés 9 óra előtt ért véget. WiRiirüscViprafz Rwrtnif herceg súlyos mo'orkeréknár­szerencsétlensége (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ked­c'cn délután súlyos szerencsétlenség érte a bu­danesti országúton Windischgratz Rudolf her­ceget. Ferenc József unokáját. A hercez Bécs­ből motorkerékpáron Budapest felé igyekezett. Piliscsaba mellett nekirohant egy autónak: motorkerékpárja az árokba zuhant, a herceg su­Ivos sé ' °t é" agyrázkódást szenvedett. \ beiaggininiszter a választójogi reformról és a horogkeresztes propagandáról Megbüntetik ha május l-ig nem szerelteti át an­tennáját a legújabb rendelet szerint Telefonálion még ma Markovics Szilárd cégnek aki olosón és szakszerűen végzi az átsze­relést. Tisza Lajos körút 44, Telefon 30-20 Budapest, április 17. A képviselőház pénz­ügyi bizottsága keddi ülésén a belügyi tárca költségvetését tárgyalta le. Fenyő Miksa szó­vátette a horogkeresztes agitáció és a válasz­tójogi reform ügyét. Györki Imre a titkos választás bevezetesét és az ajánlási rendszer el­törlését követelte. Lakatos Gyula óvatossá­got ajánlott a választójogi reformnál. Koz­ma Jenő a titkosság korrekciójának — az ál­talánosság revidcálását tartja. Fábián Béla hangoztatta, hogy Magyarország nem enged­heti meg magának a kísérletezések luxusát. A felszólalásokra Ker e s z t e s-F i s ch er belügyminiszter válaszolt. Kijelentette, hogy a költségvetés mai keretei kőzött is biztosítani tudja a rendet. A választójogi reformmal kap­csolatban azt mondotta, hogy a kormány az ezer év óta kitaposott vágányon akar haladni, az alkotmány vívmányait meg akarja tartani. — Nem akarunk idegen példák és kísérlete­zések után haladni, — mondotta. Semmiféle sötétbe ugrást nem akar. A horogkeresztes propagandáról azt mon­dotta, hogy a magyar nép józansága nem fog­ja bevenni azokat az idegenből érkezett gon­dolatokat, amelyek ideológiájának nem felel­nek meg. Minden külföldi propagandát, amely magyarokat államhüségükben iparkodik meg­ingatni, megengedhetetlennek és a legerélye­"ebben megakadályozandónak tart VVA vidék kereskedelme nyugtalansággal fogadta a pénzügyminiszter expozéját" A kereskedők szövetsége a kereskedelmi Ingóvagyon megadóztatása és az uiabb látszatadó ellen. — Az áru­házak ügye és a telefontarifa (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze­f edi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa edden este értekezletet tartott. Varga Mi­hály elnöki megnyitójában annak a nézetének adott kifejezést, hogy a gazdasági életben némi javulás mutatkozik. Ezután bejelentette, hogy a szövetség ünnepi közgyűlés keretében kíván­ja megünnepelni fennállásának 15 esztendős fordulóját. Közölte ezután, hogy a szövetség na­pirenden tartja a telefontarifa mérséklésének az ügyét és további csökkentések érdekében in­dít mozgalmat. A d I e r Mór azt indítványozta, hogy has­son oda a szövetség, miszerint fíO díjmentes be­szélgetési jogot kapjon az előfizető. Dr. Landesberg Jenő főtitkár az áruházak ügyét ismertette. Legfontosabb volna — mondotta —, ha az áruházak munkakörét korlátoznák, mert a legtöbb áruház olyan árut is árul, amelynek árusítására nem volna joga. Szakbizottság ösz­szeállitását javasolta, hogy tervet dolgozzanak ki az áruházak veszélyes konkurrenciá jának megakadályozására. Elhatározta a nagytanács, hogy az ország többi érdekképviseletével egvütt az áruházak ügyét állandóan felszínen tartja. Dr. Landesberg bejelentette ezután, hogy milyen intézkedesek iörténtek legutóbb az üzleti hirdetésekkel kancsolatosan. maid be­számolt arról, hogy a „szabott árait" elve mind nagyobb tért hódit Szegeden, leg­utóbb is több szakosztály foglalt állást a sza­bott árak bevezetése mellett. Ismertette dr. Landesberg főtitkár a Szegedről elindított réz­gálic-ügybcn elért eredményeket. A szövetség akciójának eredményeképen továbbra is a kis­kereskedelem bekapcsolásával kerül forgalom­ba a rézgál ic. Dr. Kertész Béla ezután adóügyekről referált. 'Á pénzügyminiszter expozéiában tett j egyes kijelentéseit a vidék kereskedelme nyug­talansággal fogadta — mondotta. Dr. Kertész javaslatára a szövetség határozati javaslatot fogadott el, amely ezeket mondja: „A kereskedőtársadalom amennyire híve a helyes, igazságos és arányos adóztatásnak, mégis ugv ítéli, hogy a kereskedelmi ingóva­gyon erőtel iesebb megadóztatásának kérdése szóba sem jöhet, mert a kereskedői ingóvagvon a hadikölesőnök jegvzése, a pénzlebélvegzés. a kinnlevőségek elvesztése és az áruraktárak ér­tékcsökkenése következtében ugvszólván tel­jesen megsemmisült. Az adóalapok fokozottabb kimunkálásának bejelentését azért fogadja ag­godalommal, mert ebben visszatérést lát a már egyizben végérvényesen feladott „látszatadó­zás" téves és sérelmes elveihez. A kereskedő­társadalom ismerni kivánja a miniszternek részletekbe menő terveit és kívánja, hogy ki­adandó rendeleteit a pénzügyminiszter az ér­dekképviseletek vezetőségeivel előzőleg ismer­tesse meg." Dr. Kertész előterjesztésére elhatározta ezután a szövetség, kérni fogja a pénzügymi­nisztertől, tegye lehetővé, hogy egyes kereske­dők könnyen áttérhessenek a forgalmiadé ál­talánvozásáról a lerovási rendszerre, miután az általányok a fázisadó életbeléptetése folytán súlyosak. A zárszámadást és a költségvetést Rosen­b e r g Béla terjesztette elő. A nagytanács el­fogadta a tételeket és köszönetet szavazott D a c s ó Arnold pénztárosnak. ZárI tárgyalás után öt évi dologház (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A sze­gedi törvényszék Otfmflry-tanáosa kedden tár­gyalta Botba András többszörösein büntetett előéleti!, nagyváradi lakos bűnügyét. Bolba éveik­kel ezelőtt mesrszállt területről Maswararszázra szökött és Vásárhelyen ütött tanyát Itt számos bűncselekményt követett el. a tiszazugi csend­őrség is kereste többrendbeli lopás miatt. Botiba Andrást a keddi főtárgyaláson az ügyész­ség többrendbeli lopással és súlyos testisértés­sel vádolta, ezenkívül vádat emelt ellene olyan bűncselekmények miatt Is, amelyek zárt tár­gyalás anyagát képezték. Az elnök az flsryész Indítványára elrendelte a terem kiürítését és ettől kezdve zárt ajtók mögött folyt a tárgya­lás. Vádflottak padjára került nyolc vásárhelyi la­kos Is, akfket az ügyészség orgazda-sággal vá­dolt. Délben hirdetett ítéletet a törvényszék. Bolba Andrást az ellene emelt vádak alapján szigorított dologházra Ítélte, amelynek legkeve­sebb mértókét öt esztendőben állapította meg. A többi vádlottat, egy kivételéivel, felmentette. Ez a vádlott tulajdonéiteni kihágás elmén kisebb pénzbüntetést kapott. A bíróság elrendelte, hogy Bolbát a büntetés kitöltése után kitoloncolják az ország területé­ről és őt a visszatéréstől örökre eltiltotta. Bol­bát a büntetés kitöltése után átadják a román hatóságoknak, mert azok különböző bűncselek­mények miatt kiadatását kérték. Az itélet jog­erős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom