Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-11 / 57. szám

DHMAGYARORSZAG SZEGED. ScerkesstO*«g: Somogyi iicca 2Z„i.em, Telefon: 23-33.--kladrthlvalal kölcíönkönyvlAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon : 13-00. «• Nyomda : LHw l.lrrtl ucca 19. Telefon t 13—ofV. TArlrall éa levélcím s Dtlmnoramnzao Mroei1 Vasárnap, 1934 március 1L Ara 20 lUlér X. ÉVFOLYAM, 37. $Z Forradalom és diktatúra — Szerte a világon forradalmak és diktatúrák között küszködnek az államok, ez a kor nem a szabadságjogok túlzott kiterjesztésének, hanem inkább az állami föhatalomnak kora, — mondotta tegnapi beszédében a belügyminiszter ur. Érdemes ezen a kijelentésen eltűnődni, mert ez a megállapítás az érzelmi alapja annak a kormányzati politikának, amelyik napjainkban az állampolgári jogok és állampolgári kötelességek viszonyát megállapítja s megszabja a polgárságnak a közszabadságban való részeltetése mértékét is. A mi történelmi érzékünk szeri ta ' orra(Talmaknak és diktatúráknak szembeállítása legalább történelemfilozófiai senpontból szerencsésnek nem mondható, mert a diktatúrák és forradalmak nem ellentélr-s pólusok, sokkal inkább következményei és előzményei egymásnak. A szabadság és a forradalom nem azonos fogalmak és nem azonos törekvések. Nem a szabadság bűnös abban, hogy voltak, vannak és lesznek forradalmak. A tökéletességre való lörekvés az emberi társadalomnak szinte veleszületett sajátossága. A korszerű haladás módja mindig függött attól, hogy milyen erőt képviselt a mult s menynyire voltak a lelkek előkészítve az uj tanítások befogadására. Minél kevesebb volt a szabadság, minél kevesebb módja volt a gondolatnak a terjeszkedésére s a lelkek meghódítására, minél inkább zárták el a halalmi szervezetek a tömegeket a haladás lelki tényezőitől, annál véresebb és annál elkeseredettebb küzdelem tudta csak kivívni a szabadságot. A szabidsáetörekvesek csak ott korbácsolták fel a lelkeket, ahol a fejlődés utjai el voltak torlaszolva. Ahol a demokráciához szükséges belső fegyelem hiányzott, ahol a demokrácia intézményei nem részesíthették politikai iskolázottságban a tömegeket, ott az egyik véres felkelés követte a másikat, az egyik véres kísérlet után következett a másik s talán még véresebb próbálkozás. Spanyolországnak és Portugáliának történelme elég meggyőző példát nvujt erre s a kubai forradalom napról-napra változó kaleidoszkópiának nem az a történelmi előzménye, hogv Kuba népének sok volt s megártott a szabadság, hanem az. hogy nem volt szabadsága s szabadság hiánya árfoU meg. Szabadelvű államban alis volt forradalom, mert a forradalomnak egv egészen biztos ellenszere, prevenciója van: a liberálizmus. Anglia és Amerika történelme a latin államok történelmével szembeállítva világosan demonstrálja mindazt, amit a szabadság és a forradalom összefüggéseként elmondottunk. A szabadság intézményei még demokrácia nélkül is megvédik az államokat a forradalmak rázkódtatásaitól. S ha a belügvminiszter ur azt mondja, hogy Európa államai a diktatúrák és forradalmak között küzködnek, akkor mi ezt a megállapítást csak azzal az értelmezéssel tudiuk' helyeselni, hogv nem a forradalmak szülöttei a diktatúrák, hanem a diktatúrák nemzői a forradalmaknak. Ha az idők méhe forradalmaktól terhes, akkor csak a szabadság in térni én vei képesek ezt a terhességet — lege artis, — megszakítani. A diktatúrára vató törekvés olyan, mint az öröklött vérbaj, csak a liberálizmus évszázadokig tartó kúrája irthatja ki a betegség okozóit a szervezetből. Minél gyöngébb a társadalmat alkotó egyének társadalmi érzéke és politikai neveltsége, annál johb talaja a társadalom minden felforgató törekvésnek. Ámde: minél kevesebb a szabadság, minél kevesebb munkát végezhetett a felvilágosítás, a jogok gyakorlása minél szűkebb téren fejthette ki nevelő ^s állampolgárrá öntudatositó hálását, annál kisebb maradt a társadalmat alkotók szolidaritása s az a képessége, amivel szembe tudott szállni forradalmakkal és diktatúrákkal. Ila tehát nem akarhatjuk azt, — s ki az a gonosz, aki ezt akarhatja? —, hogy Európa államainak mintájára Magyarország is a forradalom és a diktatúra válaszutja elé kerüljön, akkor nem a 'jogok korlátozásával, hanem a fogok kiterjesztésével kell a nemzetben fokozni azt a képességet, hogy minden forradalmi ki«=éHetezést Bukarest, március 10. A képviselőit:', mai ülésén Cuza tanár megvádolta Gogát. hogy meghamisítja a nemzeti munka gondolatát. Az igazság az, hogy a zsidók ielentenek veszélyt, nem valamennyi idegen. Felszólította Viller Józsefet, hogy a magyarok és a románok fogjanak össze a zsidók ellen. Viller József a következőket mondotta: — Amikor a magyarok voltak Erdély urai, kötelességemnek tartottam a jogos román érdekek megvédését. Most önöknek kell, hogv kezet nyújtsanak, ha ezt mi gyengék tennők, koldusgesztus lenne. Ami a zsidó-kére!ést illeti,iIII • M •!• . í », ELŐFIZETÉS: Havonta Helyben 3.20 vidéken «9 Budapesten 3.6U, lcUlíUldHn 0.40 penqA. ^ Egyes »*Am Ara hétkdznnn 12, va»Ar- e« Ünnepnap 20 1111. Hírdeieaek fel-vétele tartla szerint. MeqleIrnlk héllö kivételével naponta reaoel le tudjon magáról rázni. Attól tartunk ugyanis, liogy akármilyen kitűnő is a belügyminiszteri megállapítás, mint diagnózis, a belügyminiszter ur által javalt terápia lerontja a diagnózis helyességének értékét. A forradalmakkal szemben nem a jogok megtagadásával, hanem a jogok kiterjesztésével kell erőssé és életképessé tenni a nemzetet. Mor.lcsqieu szerint a különböző kormányzati formákat túlzásaik tették tönkre. Ugy gondoljuk, hogy ez a megállapítás nemcsak a kormányzatokra, hanem a kormánvzatok metódusaira is érvényes. A szabadság korlátozásának túlzása éppen az ellenkezőjét éri el, amit a szabadság korlátozásával el akarnak érni, a szabadság korlátozásának módszerét ennek a módszernek túlzásba vitele — példatár rá a világtörténelem, — még mindig diszkreditálta. S Hegelnek is igaza van, amikor azt mondja, hogv a ioanak' és szabadságnak bilincsei a lelkiismeret felszabadulása nélkül nem tűrhetők össze s csak ott van revolució. ahol nincs feilfidé* és nincs ha'adác. ni sohasem leszünk önökkel egy véleményen. \ magyar nép. amelynek a magyar pórt a reprezentánsa, sohasem tett és nem is fog tenni különbséget emberek között vallásuk vagy pedig fajuk szerint. Láttam gazember keresztényt es becsületes zsidót is. Nem a jaj, hanem az értékei szerint kell nz embereket megkülönböztetni. Bratianu György tiltakozott ezután a res. lauráció ellen, amit igen nagy veszélynek tart a kisántánt szempont iából. Nagyobb veszély ez. mint az Anschluss. Gömbis Gyula az idegen szellem káros hatásairól beszélt az egyetemi ifjúságnak Budapest, március 10. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Bajtársi Egyesületének központja, a Turul Szövetség szombaton este tartotta a Vigadóban ezévi disztáborozását, amelyen megjelent Gömbös Gyula miniszterelnök es József királyi herceg is. Gömbös Gyula beszédet tartott és többe'' kőzött ezeket mondotta: — A magyar ifjúság másfélévtizeddel ezelőtt ösztönszerűen megérezte azt az utat, amelyen a nemzetnek haladnia kell. A jövő csak a gerinces magyaré, mert csak a gerinces magyar tud még akkor is, ha szomoruságos a jelen, minden körülmények között harcolni a jogaiért. Tudja velem eryütt a magyar ifjúság azt is, hogy a nrotekció és a nepotizmus, tehát az Vasárnap utazik Gömbös Gyula Rómába Budapest, március 10. Gömbös Gyula miniszterelnök vasárnap utazik Rómába, ahol a tárgyalások előreláthatólag már kedden megkezdődnek. Rómában a magyar miniszterelnököt ünnepélyesen fogadják. Párisi politikai körökben hire terjedt, hogy Schambrunn Franciaország római nagykövete keresni fogja az alkalmat, hogy Gömbös Gyula miniszterelnökkel és Dollfuss kancellárral érintkezhessen. A francia kormány ugyanis szívesen látná, ha a kisantant Ausztriával és Magyarországgal konferenciára ülne össze. A magyar nép sohasem tett különbséget emberek között Cuza és a magyar párt Yltófc a román képviselőházban