Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-09 / 55. szám

4 ÜÉLMAG7ARORSZÁG 1934 március 9. 13 évi fegyház ulán 3 évi dologházra Ítélték ujabb vakmerő szélhámosságokéri Vészl-Weisz Istvánt (A Délmagyarország munkatársától.) Vészi Weisz István többszörösen büntetett előéletű ügynök került csütörtökön dr. Apczv Ernő törvényszéki biró elé kétrendbeli csalás "büntet­te miatt. Vészi Weisz másodszor szerepelt a szegedi bíróságok előtt különböző bűncselek­mények miatt. Egyidőben mindenütt huszár­tisztnek adta ki magát, de előszeretettel mon­dotta magát újságírónak is. Mindkét minősé­géhen több csalást követett el, amelyekért el­itélték. Két évvel ezelőtt kiment Olaszországba, ahol szintén több csalást követett el. Nemrég szabadult ki a fegyházból, de» azonnal ujabb szélhámosságokat követett el. A szegedi tanyák között mászkált .mindenütt dr. B ó z s ó István adóhivatali tisztviselőnek adta ki magát, adó­kedvezményeket, adóelengedéseket igért és ter­mészetesen pénzt vett fel az ígéretek ellenében. A rendőrség tudomást szerzett Vészi Weisa működéséről és letartóztatta őt. A csütörtöki tárgyaláson Vészi Weisz beis­merte a terhére rótt bűncselekményeket. EL mondotta, hogy nemrégiben szabadult ki a fegyházból, ahol összesen tizenöt esztendőt töl­tött el. Állása, foglalkozása, jövedelme nem volt, ezért szánta rá magát az ujabb szélhá­mosságokra. A bíróság több tanú kihallgatása után kétrendbeli csalás bűntettében mondotta ki bűnösnek Vészi Weisz Istvánt és 3 esztendei szigorított dologházra ítélte. AZ A DÓ Orvosolni fogják a jövedelemadókivetés legkirívóbb sérelmeit Legutóbbi cikkeinkben rámutattunk arra a téves gyakorlatra, amit az elsőfokú kivető hatóságok a jövedelemadó megállapításánál a házbérjövedelem kiszámítása tekintetében folytatnak. Tudvalevő ugyanis a jövedelemadó megállapításánál a ház­bérjövedelemből rendszerint csak a tatarozási és karbantartási költségek levonását engedik meg. az egyéb, úgynevezett mellékköltség levonását azonban a jövedelemadó kivetéséről intézkedő 14.000—1934. P. M. számiu rendelet sem biztosítja. Ezzel szemben ugyanezen miniszteri rendelet ér­telmében minden olyan esetben, amikor a tataro­zási és karbantartási költségek egyes években százalékos, más években pedig Igazolás alapján hozattak levonásba, kötelezheti a háztulajdonoso­kat, hogy a tatarozási és karbantartási költsége­ket 5 évre visszamenőleg igazolják. A rendeletnek ez az intézkedése rendkívül sérel­mes az adózókra, mert hiszen a százalékos levo­nást az érvényben levő törvényes rendelkezések engedik és engedték meg s igy az adófizetők nem számolhattak avval,' hogy e költségekkel esetleg még utólag el kell számolniok. Igen valószinü te­hát, hogy a dokumentumokkal az adózók csak egy töredéke rendelkezik, mert hiszen az adófizetők legnagyobb része azért fordult a százalékos levo­náshoz, mert tényleg felmerült kiadásait már a bevallás évében sem tudta igazolni. Ezeknek a sérelmeknek az orvoslása érdeké­ben a Háztulajdonosok Országos Egyesülete me­morandumot Intézett a pénzügyi kormányzathoz s kérte részben a házbér beszedése alkalmával fel­merülő mindenféle költség leszámítását, részben a tatarozási és karbantartási költségek utólagos Igazolásának mellőzését. E memorandumra válaszul Varga Imre állam­titkár kijelentette, hogy bizonyos hiányosságot maga is lát a f. érvi jövedelemadó kivetését szabá­lyozó 14.000—1934. számú rendeletben s a tüz és minden egyéb biztosításra vonatkozó kiadást, me­lyet a háztulajdonos maga visel és a lakóra át nom hár't, a maga részéről is levonandónak itél a jövedelmi adó alapjából. Ugyancsak kilátásba helyezte azt is, hogy njabb körrendelettel ntasitanl fogja az alsóbbfoku ki­vető hatóságokat arra, hogy a tatarozási és kar­bantartási költségek utólagos igazoltatását 1928— 1932. évekre vonatkozólag mellőzzék, vagyis a rendeletnek erre vonatkozó része csak 1993. évtől kezdódőleg fog érvényesülni olykép, hogy az adó­kivető hatóságok az előbb említett években szá­zalékos alapon levont költségek részletezését nem kutathatják. Holbauer Artbur. Adónaptár Március 20, 25: Havi 48—240 pengő átalányig a forgalmi adó egyhatod részének lerovása. Március 28: Alkalmazottak kereseti, rokkant és különadójának lerovása és illetményjegyzék be­nyújtása. II gyerekek dézsmálták a gyümölcsöst, a gazda leütötte szomszédlát Három évi (egyházra llélték (A Délmagyarország munkatársától. Papp Ferenc 30 éves kisteleki gazdálkodó ellen az ügyészség szándékos emberölés büntette cimén errielt vádat. A mult év szeptember 22-én dél­után Horváth József gazdálkodó gyerekeit Papp tettenérte, hogy a gyerekek a gyümölcsö­sét dézsmálják. Pappot béresével kitiltotta a tanyájából és felelősségre vonta. Horváth csak azt felelte, hogy Pappnak igen sok baja van a szegény emberekkel. Erre Papp felkapott egy szőlőkarót és azzal ugy fejbeütötte Horváthot, hogy az néhány perc múlva kiszenvedett. A törvényszék előtt Papp azzal védekezett, hogy Horváth késsel a kezében közeledett felé­je és a kést szúrásra emelte, ö tehát önvéde­lemből ütötte meg Horváthot, de nem volt szándéka megölni. A törvényszék több tanút hallgatott ki, ezek azt vallották, hogy Horváth­hnn nem volt támadó szándék, kezét fel sem emelte. A bíróság halált okozó sulvos testísér­tésben mondotta ki bflnősnek a gazdálkodót és 3 esztendei fegyházra ítélte. A tábla Kovács, tanácsa csütörtökön foglalkozott az üggyel és helybenhagyta a törvényszék ítéletét. A mozik és (A Délmagyar ország munkatársától.) Csütörtökön délelőtt dr. vitéz Szabó Géza tanácsnoknál megjelent Vogl Rezső, a Szé­chenyi Mozi igazgatója és bejelentette, hogy a mozik most már hajlandólc vállal­kozni a tejfillérek beszedésére, miután a mult évi ismeretes differenciák körül ke­letkezett bírósági eljárások tisztázták a mozik igazgatóságát. A moziigazgatóság ellen emelt vádak nem igazolódtak be és a biróság jogerősen felmentő Ítéletet ho­zott. A szegedi mozik igazgatósága ezért elhatározta, hogy a jövőben önként szedi a tejfilléreket, de nem a mult évi rend­szer alapján, hanem ugy, hogy a város megfelelő mennvisé^ü lebélyegzett blokkot bocsájt a mozik rendelkezésére. A pénz­tár a drágább jegyekhez egv-egy kétfillé­res blokkot mellékel és a hiányzó blokkok értékével számol el. Szabó tanácsnok tudomásul vette a mo­zik bejelentését, intézkedett, hogy sürgő­sen készítsék el a blokkokat és felhatal­mazta a mozikat, hogy vasárnaptól kezdve Uiahb telebbezések a makói ipartestület közgyűlésének a határozata! ellen (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Kö­zöltük, hogy a makói ipartestület legutóbb tartott közgyűlésének határozatai ellen 150 iparos aláírá­sával fellebbezés érkezett a polgármesterhez. Mint ma értesülünk, ujabban 8 fellebbezés érke­zett a polgármesteri hivatalba a közgyűlés külön­böző határozatai ellen. A fellebbezések valameny­nyien olyan határozatokat fellebbeznek meg, ame­lyekkel valamilyen indítványt utasított el a köz­gyűlés. így többek között megfellebbezték azt a határozatot, amellyel elutasították Löwenbach Benedeknek azt az indítványát, amelyben 60 havi részletfizetési kedvezményt kért az összes hátra­lékos tagdijak befizetésére. Fellebbeznek a gazda­sági bizottság egybeállítása ellen, mert a bizott­ság egyes tagjai érdekeltek a testület anyagi ügyei­ben. Fellebbeznek a tagdíjak leszállítása érdeké­ben, azon a cimen, hogy a testületi tagdíjakat más­ra, mint a testület adminisztrációs dolgainak a fe­dezésére fordítani nem szabad. Ha a testület veze­tősége betartja a tőrvénynek ezt a rendelkezését és a testületi vállalatoknak a tagdijakból való táp­lálását beszünteti, ugy a mai tagdíjaknak fele is bőségesen fedezni fogja a testületi kiadásokat. Érdekes az a fellebbezés, amely a testület va­gyonmérlegét támadja meg azon a címen, hogy a vagvonmérlegben vagyonként szerepel 28 ezer pengő tagsági dij kintlevőség is. holott kétségte­len, hogy ez sohasem folyik be. Hasonlóan felleb­bezéssel támadták meg a testület költséevetését ts azon a cimen, hogy az üzemek szükségletei is ben­ne foglaltatnak. Érdekes az a fellebbezés is, amely­ben annak a határozatnak a megsemmisítését kérik a fellebbezők, amellyel a testület valamennyi ingó vagyonát kézizálogul engedte át a közgyűlés a testület adósságaiért jótálló iparosoknak. A fellebbezések özönét egy kérelemmel is meg­toldotta Löwenvacih Benedek. Azt kéri, ho<ry te­szedjék a tejfilléreket a közönségtől. A mozik elhatározása megkönnyíti a tej­akció további lebonyolítását. Az akció egyik legnagyobb jövedelemforrása az előző évben a mozi volt, miután az idén! ez kikapcsolódott, csökkenteni kellett az ingyentej adagok számát, sőt — mivel á rendelkezésre álló összeg kimerülőbeií van — több iskolában be is szüntették a tejuzsonnákat. A város közgyűlése, mint emlékezetes, még az iskolai év elején sza­bályrendeletet alkotott, liogv ilyen módon kötelezze a mozikat a teífillérek beszedé­sére. A határozatot azonban a belügy­miniszter még nem hagyta jóvá és így. azt a város hatósága nem hajthatta vég­re. így csak szomorúan szűk' keretek kö­zött mozoghatott éppen a legnehezebbé téli hónapokban az akció, a mozik maga­tartását nagyon sok' árthtlan apróság meg­sínylette és igv most már nem sok'at vál­toztat a helyzeten a szegedi mo'.ik igaz­gatóságának tulkésőn megnyilatkozó be­látása/ kintettel a testületnél felszaporodott irodai mun­kákra, ideiglenesen kisegítő munkaerőt engedé­lyezzen. Kérelmének indokolásául megemlíti, hogy a mult hónapban tartott közgyűlés jegyzőkönyve még ma sem készült el. Angol-francia kereskedelmi tárgyalások London, március 8. Az angol kormány érte­sitette a francia kormányt, hogy ha jlandó szer­dán megkezdeni az angol—francia kereskedel­mi tárgyalásokat. Riadókészültség és sztrájk Spanyolországban Madrid, március 8. S a 1 a v a A 1 o n z o bel­ügyminiszter az esti órákban a képviselőház folyosóin újságírók előtt kijelentette, hogy a kormány készültségi állapotot rendelt el. Ez nem jelenti azt — mondotta a miniszter —, hogy az országban a helyzet aggasztó volna. A kormány azonban azt akarja, hogy ha a rend­zavaró elemek ezt szükségessé teszik, tüstént felhasználhassa azokat az eszközöket, amelye­ket a törvény rendelkezésére bocsát. Az országgyűlés legerősebb pártjának, a ka­tolikus népmozgalomnak a vezére kijelentette, hogy meg fogja buktatni az uj kormányt, ha az á holnapra várt nyomdászsztrájk esetén az El Debate cimü madridi lap megjelenését nem tudja biztosítani. Ennek a lapnak kizárólag katolikus szervezett munkásai vannak, akik nem hajlandók alkalmazkodni a szocialisták utasításaihoz, ugy hogy a lap megjelenése mű­szakilag lehetséges volna. A kormány azonban ebben kihívást Iát a többi munkássággal szem­ben és ezért a többi lapok sztrájk ja esetén az El Debate megjelenését is meg akarja akadá­lyozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom