Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-04 / 51. szám
Dtmm, DECMAG7AR0RSZAG •CECH 193-1 március V. ezt mondta: „A budapesti előadások nagy sikere abban van, hogy a legkisebb szerepeket is kiválóan nagy művészek játszák." Az öltözői parlamenti viharos vitáját végighallgatta Krémé r Ferenc művész ur is, aki történetesen Elekes hadnagy vészesen féloldalas szerepét alakította ezen a tatárjárásos délutánon. Megköszörülte torkát, kihúzta attíláját és viharosan Így helveselt a Burgszinház igazgatójának: — Hiszen az epizódszereplőkkel Bálunk sincs baj, de — a főszereplőkkel!... ii foaxOn AcuAcytófa! \ Kőrmendy Mátyás nyilatkozik a kósza hírekről: „Nincs olyan lehetőség, amely miatt lemondanéka képviselői mandátumról (A Délmaguarország munkatársától.) Legutóbb olyan nirek terjedtek el a városban, hogy — dr. Fajka Lajos lesz Szeged harmadik országgyűlési képviselője. Fajka Lajos a hirek szerint ugy jutott voina a mandátumhoz, hugy Körmendy Máluás lemondása folytán, mint a kormánypárt listáján szereplő harmadik, automatikusan került volna be a parlamentbe. Az elterjedt hirek szerint ugyanis 'Kfirmendy Mátyás, akit az IOKSz igazgatóságába beválasztottak, lemondana mandátumáról. A hirek ügyében a Délmaguarország munkatársa ft Ikereste Körmendi] Mátyást. — Igaz-e, képviselő ur, hogy lemond a mandátumáról és ennek következtében dr. Fajka Lajos képviselő 1 esz? — kérdeztük. — Szó sincs róla — válaszolta. Kérem, cáfolja meg ezt a kósza hirtl Nincs olyan lehetőség, amely miatt lemondanék a mandátumról és elhagvnárii Szegedet. Az egész híresztelés onnan származhat, hogy megválasztottak az IOKSz igazgatósági tagjának, azonban ez a tisztség egyetlen fillér jövedelmet sem jelent számomra.' hogy mondhatnék én !e ilyen körülmények között a képviselőségről? Több barátom i's felkeresett és gratulált az uj álláshoz, a jó álláshoz. De még ha szó is volna egy fizetett állásról, akkor se fogadnám el, mert nem vagyok hivatalnok ember, nem tudok egy hivatali állást betölteni. Mie'^'l k8l'«zk8dik jöjjön be üzletembe és gyözödjOn mo< olcsó áraimról. Mindennemű TcárpiíosmunUdti, tflugönyök átszerelését stb. rendkívül 'utányoe áron vállalok. Fisc&er Ferenc m kárpitos, Feketesas ucca 15. Svábhesvi Szanatóriom (Budapest centrumától 12 percre) Ideális 9ubalpin klima — Ideáli» diétás ellátás — Legnagyobb luxus — Mérsékelt árak — Kura — Sport — Szórakftzás Tavaszí női kabát ijdonsá«ak: Budapesti FelöltSárufoázbanKossuth H ézie m e g Jc ir a Ica t a in k a í I ! — a. Ti. C. Icönyvecs/ce a legszebb kivitelben és árban a KlautAI tér, r v é n y e s a gabonaárak kérdéséhez Irta dr. Bécsy Bertalan a Felsőtorontáli Áruiéntesi tő és Belvizszabályozó Társulat elnöke. Immár öt esztendeje annak, hogy a gazdaközönséget az értékesítési gondok olyan sulylyal nyomják, hogy egész létük megrendül alatta. Amióta a buza husz pengő alá esett, a termelés illuzióriussá vált s tulajdonképpen csodálatra méltó, hogy a gazdaközonség ilyen kitartással viseli a sorsát. A magyar gazdát minden dicséret megilletheti, hiszen ez a vértelen, de azért idegekre és exisztenciákra menő gazdasági háború szinte borzalmasabb az ezt megelőző véres háborúnál. Most, hogy a tavasz már bontogatni kezdi első rügyeit, megint aktuálissá válik főterményeink ertékesitesének kérdése. Az idei katasztrófális búzaárak a gazdaközönséget anynyira megviselték, hogy most már feltétlenül szükséges olyan megoldást találni, mely a gabona jegynél hathatósabban tudja a gabonaárakat biztosítani. Elkerülhetetlenül fontos, hogy az idei termés oly árakon legyen legalább a belföldön értékesíthető, ameívek mellett a termelés érdemes lesz s amelyek, ha a rentabilitást nem is hozzák meg, de legalább megcsillogtatják a reménvt arra. hogy a föld régi szeretetével fog fordulni művelője felé. Az utóbbi időbon igen sok szó esik a gabonamononoliumról. Kétségtelen, hogy az ezen vagy ehhez hasonló rendr.zer bevezetése nélkül a termelési költséghez mért minimális gabonaár nem biztositható, mert minden más megoldás a gabonaárak ingadozását lehetővé teszi. Azt hiszem nem is az a probléma, hogy a belföldi gabonaár biztosítására a gabonakereskedelemnek monopolísztikus átalakítását bevezessék avagy nem. hanem inkább az a kérdés, hogy az árak biztosítása miből nyerjen fedezetet? Az mindenki előtt világos lehet, hogy amenynviben a gabonakereskedelem állami irányítás alá kerülne és a gabonaárakat a kormány rendelettel szabná mes. csupán azt az összeget kellene valamely adóforrásból előteremteni, amelv a külföldre kiviendő gabonának határparitás? ára és belföldi ára közötti különbözet-, bői adódik. Ugyanis a belföldi fogyasztás a minimált gabonaárakhoz igazodnék s a buza magasabban minimált árát a kenyérfogyasztók megfizetnék". A megoldásra váró feladat az. hogv az a körülbelül nyolcmillió métermázsára tehető export gabona külföldön történt eladási ám s a belföldi ár differeneiáia más adóforrásból, mint a lisztadóból fedeztessék, mert az biztos, hogv az amugv is megdrágult lisztet még ezenfelül adóval terhelni nem lehet. Ha a belföldi gabonaárat a búzánál tizenhat pengőben, a rozsnál pedig tizenhárom pengőben szabná meg a kormánv. ugy ötmillió mázsa buza és hárommillió mázsa rozs kivitele esetén, (ba a határparitás? ár nyolc, illetőleg öt pengő lenne) tigv körülbelül hatvanmi'lió pengőre kellene f<»d°zetet tflá'pí. A 60 millió pengő az állami költségvetésnek' a tizedrészénél is kevesebb, nem lehet tehát a fedezet kérdése olvan feladat, amellvel megbirkózni nem lehetne. A gabonaiegy rendszer okozta költségek fedezetére már amugv is többféle fedezetet talált a kormánv s nem valószínű. hogv ezeken a fedezeteken felül tul sok uiibb "dó kitVőlásáról le<rven <-zfil-séges gondoskodni'. A kétféle liszt k^nves kérdése a mononólium esetén tárgytalanná válik s a malomellenőrökre sem lesz szükség, e megtakarítás is hozzájárulna ahhoz, hogv n gobonamonopolium minél kevesebb ujabb megterheléssel legven bevezethető. Csak azok tud iák, akik a vidéken élnek és az éle* irnnvitnsnha vnl^mikéTvoen belefolvnak. hogv a terménvárak közül énnen a gabonaárak azok, melyek az életet legjobban meghatározzák. A gazda a gabonából csak a kenyérre valót és a vetőmagot tartja meg, a többit eladja s ebből fizet, egyéb terményeiből csak megél. Ha a búzának és a rozsnak megfelelő árat biztosítanak, a gazda elmaradt adóit és hátralékos kamatait kifizetheti, hozzáfog-« hat kölcsöneinek törlesztéséhez s ezáltal az egész gazdasági életbe friss energiákat sajtol. A vidék tönkszélén álló kereskedelmét és kisiparát az egészségesebb gabonaárak feltétlen nül uj életre keltenék, az a szomorú pangás, ami például Makón is évek óta észlelhető, egyszerre bimbózásra lendülne. A gazdaságpolitikai kérdések mindenkor el* méleti tudást és gyakorlati ismereteket köve-' teltek azoktól, akik az államhatalom erejével ily kérdésekbe beleszólhattak. A gazdaságpolitikusnak tudnia kell, hogy a gazdasági élet olyan, mint egy kerék, amelynek küllői egyforma nyomást visznek át a tengelyre s ba egy küllő kitörik, a jármű egyensúlya meg^ bomlik és haladása megakad. Különösen ma fontos a gazdasági kérdések szakavatott irányítása, mert megszűnt az idő, amikor a gazdasági liberalizmus erőinek kiegyensúlyozott eredői a ballépések fonák következményeit hatásaikban ellensúlyozhatták. Céltudatos gazdasági politikát kiván a mai élet, különösen a mai magyar élet. de viszont azt sem szabad elfelejteni .hogv Magvarországon az agrárpolitika mindig elsőrendű feladat volt és marad még sokáig. (Vp lisztbC fo'ással kfsztilt muknrónl, csíHészfa ! kö 5« fül fenti mnlnfi'égböt W«*t51t forftonno l kö 48 llll Na^v Albert, (Paprikapiac) # Kaliforniai naizslelötöl mentes Gyümölcsfát Magastörzsti és liokorrózsát Díszfát Díszcserét Évelő virágot Gyökeres szőlővesszőt stb. bármilyen mennyiségbe« igen olcsón szállít Un^hváry József faiskolája Oktató nagy ár- CöClléCS jegyzék ingyen, ^ ft™ • Budapesti iroda VI., findrássy ut 56. Ha böjtre sajtot vesz, ügyeljen STAUFFEIR-névre I