Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-04 / 51. szám

Dtmm, DECMAG7AR0RSZAG •CECH 193-1 március V. ezt mondta: „A budapesti előadások nagy sikere abban van, hogy a legkisebb szerepeket is ki­válóan nagy művészek játszák." Az öltözői parlamenti viharos vitáját végighallgatta Kré­mé r Ferenc művész ur is, aki történetesen Elekes hadnagy vészesen féloldalas szerepét ala­kította ezen a tatárjárásos délutánon. Megköszö­rülte torkát, kihúzta attíláját és viharosan Így he­lveselt a Burgszinház igazgatójának: — Hiszen az epizódszereplőkkel Bálunk sincs baj, de — a főszereplők­kel!... ii foaxOn AcuAcytófa! \ Kőrmendy Mátyás nyilatkozik a kósza hírekről: „Nincs olyan lehetőség, amely miatt lemondanéka képviselői mandátumról (A Délmaguarország munkatársától.) Leg­utóbb olyan nirek terjedtek el a városban, hogy — dr. Fajka Lajos lesz Szeged harmadik országgyűlési képviselője. Fajka Lajos a hi­rek szerint ugy jutott voina a mandátumhoz, hugy Körmendy Máluás lemondása folytán, mint a kormánypárt listáján szereplő harma­dik, automatikusan került volna be a parla­mentbe. Az elterjedt hirek szerint ugyanis 'Kfirmendy Mátyás, akit az IOKSz igazgató­ságába beválasztottak, lemondana mandátu­máról. A hirek ügyében a Délmaguarország mun­katársa ft Ikereste Körmendi] Mátyást. — Igaz-e, képviselő ur, hogy lemond a man­dátumáról és ennek következtében dr. Fajka Lajos képviselő 1 esz? — kérdeztük. — Szó sincs róla — válaszolta. Kérem, cá­folja meg ezt a kósza hirtl Nincs olyan lehe­tőség, amely miatt lemondanék a mandátum­ról és elhagvnárii Szegedet. Az egész híreszte­lés onnan származhat, hogy megválasztottak az IOKSz igazgatósági tagjának, azonban ez a tisztség egyetlen fillér jövedelmet sem jelent számomra.' hogy mondhatnék én !e ilyen kö­rülmények között a képviselőségről? Több ba­rátom i's felkeresett és gratulált az uj álláshoz, a jó álláshoz. De még ha szó is volna egy fi­zetett állásról, akkor se fogadnám el, mert nem vagyok hivatalnok ember, nem tudok egy hivatali állást betölteni. Mie'^'l k8l'«zk8dik jöjjön be üzletembe és gyözödjOn mo< olcsó áraimról. Mindennemű TcárpiíosmunUdti, tflugönyök átszerelését stb. rendkívül 'utányoe áron vállalok. Fisc&er Ferenc m kárpitos, Feketesas ucca 15. Svábhesvi Szanatóriom (Budapest centrumától 12 percre) Ideális 9ubalpin klima — Ideáli» diétás ellátás — Legnagyobb luxus — Mérsékelt árak — Kura — Sport — Szórakftzás Tavaszí női kabát ijdonsá«ak: Budapesti FelöltSárufoázbanKossuth H ézie m e g Jc ir a Ica t a in k a í I ! — a. Ti. C. Icönyvecs/ce a legszebb kivitelben és árban a KlautAI tér, r v é n y e s a gabonaárak kérdéséhez Irta dr. Bécsy Bertalan a Felsőtorontáli Áruiéntesi tő és Belvizszabályo­zó Társulat elnöke. Immár öt esztendeje annak, hogy a gazda­közönséget az értékesítési gondok olyan suly­lyal nyomják, hogy egész létük megrendül alatta. Amióta a buza husz pengő alá esett, a termelés illuzióriussá vált s tulajdonképpen csodálatra méltó, hogy a gazdaközonség ilyen kitartással viseli a sorsát. A magyar gazdát minden dicséret megilletheti, hiszen ez a vér­telen, de azért idegekre és exisztenciákra me­nő gazdasági háború szinte borzalmasabb az ezt megelőző véres háborúnál. Most, hogy a tavasz már bontogatni kezdi első rügyeit, megint aktuálissá válik főtermé­nyeink ertékesitesének kérdése. Az idei ka­tasztrófális búzaárak a gazdaközönséget any­nyira megviselték, hogy most már feltétlenül szükséges olyan megoldást találni, mely a ga­bona jegynél hathatósabban tudja a gabona­árakat biztosítani. Elkerülhetetlenül fontos, hogy az idei termés oly árakon legyen leg­alább a belföldön értékesíthető, ameívek mel­lett a termelés érdemes lesz s amelyek, ha a rentabilitást nem is hozzák meg, de legalább megcsillogtatják a reménvt arra. hogy a föld régi szeretetével fog fordulni művelője felé. Az utóbbi időbon igen sok szó esik a gabo­namononoliumról. Kétségtelen, hogy az ezen vagy ehhez hasonló rendr.zer bevezetése nél­kül a termelési költséghez mért minimális ga­bonaár nem biztositható, mert minden más megoldás a gabonaárak ingadozását lehetővé teszi. Azt hiszem nem is az a probléma, hogy a belföldi gabonaár biztosítására a gabonake­reskedelemnek monopolísztikus átalakítását bevezessék avagy nem. hanem inkább az a kérdés, hogy az árak biztosítása miből nyerjen fedezetet? Az mindenki előtt világos lehet, hogy ameny­nviben a gabonakereskedelem állami irányí­tás alá kerülne és a gabonaárakat a kormány rendelettel szabná mes. csupán azt az összeget kellene valamely adóforrásból előteremteni, amelv a külföldre kiviendő gabonának határ­paritás? ára és belföldi ára közötti különbözet-, bői adódik. Ugyanis a belföldi fogyasztás a minimált gabonaárakhoz igazodnék s a buza magasabban minimált árát a kenyérfogyasz­tók megfizetnék". A megoldásra váró feladat az. hogv az a körülbelül nyolcmillió métermá­zsára tehető export gabona külföldön történt eladási ám s a belföldi ár differeneiáia más adóforrásból, mint a lisztadóból fedeztessék, mert az biztos, hogv az amugv is megdrágult lisztet még ezenfelül adóval terhelni nem le­het. Ha a belföldi gabonaárat a búzánál tizen­hat pengőben, a rozsnál pedig tizenhárom pen­gőben szabná meg a kormánv. ugy ötmillió mázsa buza és hárommillió mázsa rozs kivi­tele esetén, (ba a határparitás? ár nyolc, ille­tőleg öt pengő lenne) tigv körülbelül hatvan­mi'lió pengőre kellene f<»d°zetet tflá'pí. A 60 millió pengő az állami költségvetésnek' a ti­zedrészénél is kevesebb, nem lehet tehát a fe­dezet kérdése olvan feladat, amellvel megbir­kózni nem lehetne. A gabonaiegy rendszer okozta költségek fedezetére már amugv is többféle fedezetet talált a kormánv s nem va­lószínű. hogv ezeken a fedezeteken felül tul sok uiibb "dó kitVőlásáról le<rven <-zfil-séges gondoskodni'. A kétféle liszt k^nves kérdése a mononólium esetén tárgytalanná válik s a ma­lomellenőrökre sem lesz szükség, e megtaka­rítás is hozzájárulna ahhoz, hogv n gobona­monopolium minél kevesebb ujabb megterhe­léssel legven bevezethető. Csak azok tud iák, akik a vidéken élnek és az éle* irnnvitnsnha vnl^mikéTvoen belefolv­nak. hogv a terménvárak közül énnen a ga­bonaárak azok, melyek az életet legjobban meghatározzák. A gazda a gabonából csak a kenyérre valót és a vetőmagot tartja meg, a többit eladja s ebből fizet, egyéb terményeiből csak megél. Ha a búzának és a rozsnak meg­felelő árat biztosítanak, a gazda elmaradt adóit és hátralékos kamatait kifizetheti, hozzáfog-« hat kölcsöneinek törlesztéséhez s ezáltal az egész gazdasági életbe friss energiákat sajtol. A vidék tönkszélén álló kereskedelmét és kis­iparát az egészségesebb gabonaárak feltétlen nül uj életre keltenék, az a szomorú pangás, ami például Makón is évek óta észlelhető, egyszerre bimbózásra lendülne. A gazdaságpolitikai kérdések mindenkor el* méleti tudást és gyakorlati ismereteket köve-' teltek azoktól, akik az államhatalom erejével ily kérdésekbe beleszólhattak. A gazdaságpo­litikusnak tudnia kell, hogy a gazdasági élet olyan, mint egy kerék, amelynek küllői egy­forma nyomást visznek át a tengelyre s ba egy küllő kitörik, a jármű egyensúlya meg^ bomlik és haladása megakad. Különösen ma fontos a gazdasági kérdések szakavatott irányí­tása, mert megszűnt az idő, amikor a gazda­sági liberalizmus erőinek kiegyensúlyozott ere­dői a ballépések fonák következményeit hatá­saikban ellensúlyozhatták. Céltudatos gazda­sági politikát kiván a mai élet, különösen a mai magyar élet. de viszont azt sem szabad elfelejteni .hogv Magvarországon az agrárpo­litika mindig elsőrendű feladat volt és marad még sokáig. (Vp lisztbC fo'ással kfsztilt muknrónl, csíHészfa ! kö 5« fül fenti mnlnfi'égböt W«*t51t forftonno l kö 48 llll Na^v Albert, (Paprikapiac) # Kaliforniai naizslelötöl mentes Gyümölcsfát Magastörzsti és liokorrózsát Díszfát Díszcserét Évelő virágot Gyökeres szőlővesszőt stb. bármilyen mennyiségbe« igen olcsón szállít Un^hváry József faiskolája Oktató nagy ár- CöClléCS jegyzék ingyen, ^ ft™ • Budapesti iroda VI., findrássy ut 56. Ha böjtre sajtot vesz, ügyeljen STAUFFEIR-névre I

Next

/
Oldalképek
Tartalom