Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-04 / 51. szám
1934 március 507. PÁRISI LEVÉL Paris, február végén. A Paris-Soir nemrégibei cikkeket közölt Magyarországról. Az első ilyen cikket a Metróin vettem észre. Egy szomszédom kezében volt a lap, amit szétteregetve olva-i sott A hatalmas újság egyik oldaláról Jól ismertí kép mosolygott felém. Szivetfájditó érzés volt — » est aj, érzést csak külföldön járó idegenek érzik" — a Paris Voér oldalán látni Budapest, a Dnna ezernyi villanyfénytől csillagos panorámáját... Valószinütlenül szépen hatott. A ömét is sikerült elolvasni: Budapest, amilyennek én láttam." Természetesen eisö dolgom volt megvenni a lapot, azután pedig napokig sütkéreztem a sorozatos riport szivet simogató melegében. Ezekben a napokban igen sokan fordultak hozzám és kérdezősködtek Magyarországról és én fájdalmas örömmel adlam felvilágosítást. Fájdalmasan azért, mert láttam, hogy milyen kevesen és milyen keveset tudnak rólunk a franciák. — Igaz, hogy a cigány és a magyar egy race?... Nemzeti eledel a paprika? — és igy tovább... A klubokban, ahol a magyarok összejönnek, sokat beszélünk ezekről a külföldi cikkekről és megállapítjuk, hogy nem is olyan jó reklám, mert íerde színbe állit be bennünket. Az egyik cikk wFedák Sári jóvoltából ismerteti a cigányprímás Rácz családfáját, egy másik cikk szerint a magyar tisztek mindnyájan monoklit hordanak. Egy másik cikk mulatságos dolgokat ir a magyar nótáról... A „Paprika" cimü filmben Zilahy Irén egy asztal tetején táncol és énekel közben egy sületlen dalt a paprikáról. Nemrégen a legelegánsabb párisi moziban hirdették a „Forradalom az állatkertben" cimü filmet. Megnéztem, mert egyik lap megkérdezte a gyárat, hogy miért nem a hamburgi állatkert szerepel a képen, amikor az nagyobb? Szegény filmnek pedig édes-kevés köze volt a pesti állatkerthez, csupán a bejárat fölött díszelgett magyar felirat és a pesti rendőr uniformisa köszöntött ismerősen... Kedves állatkert, gyermekkorom állandó tanyája! A sétáló elefánt, a sziklák, az ugráló madarak, majmok! Hogy kerestem őket és sehol sem találtam, de ezzel szemben a magyar uri hölgyek tanyai ruhában sétáltak a képen, az urak lovon, lenge magyarban száguldoztak üzleti útjaikon... és felbukkant a cigány füstös képe is, az elmaradhatatlan huszáruniformissal ... Ez inkább szomorú, mint mulatságos. A francia nép otthonülő. Nem tanul idegen nyelvet, nem utazik. Tévedés azt hinni, hogy azért, mert egykét francia ur ellátogat hozzánk, már az egész francia nép ismer bennünket... A francia polgár lapokból, mozikból ismeri meg a világot. Hát nincs nekünk mondanivalónk más, mint a Ráezesaládfa? meg „hogyha a magyar nőnek jókedve van, hát a mutatóujjával intő mozdulatot tesz a cigánynak, hogy a füle irányába közeledjen...44 Talán mégis illenék rólunk valami mást is tudni; talán Trianon okozta nyomoruságunkról, keserűségünkről, tudósainkról, művészeinkről, kultúránkról ... és csak nagyon sokára a cigányról, a vig mulatozásról és a hölgyek felemelt mutatóujjáról.... Pártos Klári. NIVEA dobozban• tatubusban • CREME r -.5'--2.2a P U- és 1.60. Nedves és hideg időben NIVEA Esténként, sőt napközben h/ mfőlfttt a szabadba megy, dörzsölje be alaposan kezét és arcát NIVEA-CREME-el; a rossz Időjárás nem fog akkor ártani a bőrének és aho! csak megjelenik, mindenki Irigyelni fogja bársonysima bőréért. IS ürdőkádak fürdőkályhák, mosdók, ango'klozet, bidék és piporccikkek elsőrendű kivitelben Fekete Nándornál, Kossuth L. sugárut 18. Tel. 22-72. Siessen SSSSSSLi kerékpáriát mert most még (¡ALIBA naU®a5erÄ,x» ArM>" 3Íolmrtn vállalj» nos ncca 16. (Gróf-palota.) H leaujabb tipusu Telefunken Standard Philips . Orion Telefongyár stb. rtdií WsrMékeket rótelkBtelettség ndlkttl matatja be DEUT/CH ALBERT Szeged Kárász ucca 7. Telefon 18*71. Részletfizetésre a legkedvezőbb (eltefelek mellett. FelTiligwritAs és sraktanAcs teljesen díjtalan Délmagyarorsrtjf legnagyobb r&dirt és csIlliirAnjhAza 1 Állandó nagy rádió és csillár kiállítás! AZ ÉLET GYÖNYÖREI A fényképezés A fényképezés a modern idők szenvedélye Ma mindenki fotografál. Vagy fejezzük ki talán precízebben: ma mindenkiuek van gépe és szerelne fotografálni. Sport, amely nem okoz szivtágulást, csak a zsebet veszi igénybe. Szokták művészetnek is nevezni, eiTől azonban lehet vitatkozni. Általában kétféle fényképész van: hivatásos és nem hivatásos. Az utóbbit magyarul amatőrnek is nevezik. Ezek közé tartozom én és minden ivadékom. Családom minden tagjának van fényképező gépe. Ez igy van körülbelül más családban is. Mindent lefotografálunk és mindegyiknek más a fotografáló szenvedélye. Az egyik napvilágnál, a másik holdvilágnál szeret fényképezni. Az egyik nagy képeket csinál és azokat kisebbíti, a másik kis képeket csinál és azokat nagyítja. Jellegzetes közös tulajdonságunk csak egy van: szidjuk a hivatásost, aki Jilmeinket előhívta. Elvárjuk tőle, hogy a rossz felvételről jó képet csináljon. Az amatőr lelki tulajdonságai közé tarlozik még, hogy képeit nagy gonddal és szeretettel albumba ragasztja és soha többé meg nem nézi őket. Aki utazik, magával viszi a gépet. Azt az uton vagy elveszti, vagy használja. Minden középület, szobor, hegy, vo.gy. ízesé« meg lesz örökítve Az ilyen kép, mire t,.cész":' 10—50 fillérbe kerül. Ha a kép nem sikerül, akkor megvesszük 10 fillérért levelezőlapon. Én óvatos vagyok, mindég megveszem, hogy olthon újra átélvezhessem az utazás gyönyöreit. Vannak az amatőrnek egyéb örömei is. A berlini rádiókiállitáson sétálgattam a fiammal. A hatalmas katonai rádiókat csodáltuk meg. Egy percre megfordultam, a drága gyermek ezt a pillanatot felhasználva, lefotografált egy katonai rádióberendezést. A gép kattogott és a következő percben mint kémgyanusak le voltunk tartóztatva. A hivatásos fényképészek helyzete sem rózsás. A régi időkben az ember elment hozzájuk ünneplő ruhájában. A derék mester szakértő szemekkel mustrált végig. Odaállított az ágvu nagyságú gép elé. Egy kis jobbra nézz, balra nézz, egy-két rángatás a világosságot szabályozó függöny ráncain, könyörgés egy úgynevezett barátságos mosolyért, egy kattogás — és a kép kész volt. Az ilyen képek élethűek voltak. A nagy orr, a nagy fül teljes pompájában érvényesült A mester azon téves álláspontjából indult ki, hogy a paciens képmását élethűen kell megcsinálni. A képen mindenki magára ismert, — azért nem kellett senkinek. A hintaló, a papirhullámokon hánykolódó bárka, a sok művirág adta meg a régi műtermék poézisét. Nekem is van egy ilyen régi képem. Ha ránézek, libabőrös lesz a hátam. Ma a hivatásos fényképész a művészet legmagasabb fokán áll. A gép ott áll szokott helyén. A fotomüvész öltöztet. A matrónákat bokorugrósba, a fiatal szendéket Kleopátra-jelmezbe, a Kleopátrákat családi mezbe, a derék ifjúnak mély ráncot varázsol homlokára, fejét lerángatja, gépbe szorítja, szemét kificamítja, sima haját bozontosra fésüli, egy hatalmas könyv a kezében és megszületett a nagy gondolkodó. A nagy orrból kicsi lesz, a kis orr nyerges lesz, a proliból arisztokrata, a fül, anyajegyek és egyéb ismertető jelek eltűnnek. A kép íme kész! Senkisem ismer magára, de a kép szép, sőt mondhatnám nagyon szép. Nagyon érdekesek az esküvői képek. A férfi 01, a nő áll mellette. Átkarolja a férfi nyaklt. Emelőre csak gyengéden. Majd lesz az máskép is. A nő melegen simul hozzá. Szeme révetegen néz a messze homályba, mintha valakit keresne. A férfi boldog, ö nem néz, nem is lát. ö csak boldog! Szoktak csecsemőket is fotografálni. Az ilyen csecsemő, ha felnő, mindég szégyeli magát. Mind a hasán fekszik. Előtte egy nagy labda. Abban gyönyörködik. Néha a boldog mama is mellette áll. A papa soha sincs velük. Azt a titokzatos homály fedi. Ezekkel a képekkel a papákat szokták meglepni. A meglepetés néha tökéletesen sikerült. A kis gyermeket az amatőr fényképész-mamák is szerelik fotografálni lehetőleg mindenféle pózban, reggeltől estig. A gyermek ilyenkor nagyon holdop, mert félórákig a napba kell níznie és nem kell játszania, A fotóművész képeit elszokták küldeni a rokonságnak. A rokonság boldogan köszöni meg. A kép a ládafiába kerül, a többi kép közé. llven ládafia minden családban van. Sohasem nyitják ki, csak ha uj kép érkezik. Ha megtelik, kiürítik. Télen jó az alágyujtásra. Belőlem a fotóművészeik nem tudnának megélni. IIusz év előtt fényképeztek utoljára. Néhány tucat képet csináltattam akkor, ma is azokat használom. Ha fényképre van szükségem útlevélhez vagy igazolványhoz, azt megcsinálja rólam Budapesten a városligeti Hélfgott bácsi. A gép elé sem kel' állanom. Táviratilag szoktam magam nála lefényképeztetni. Van a fényképészeknek még egy harmadik válfaja. A rendőrségi fényképészek. Ezek nagyon rendes emberek. Társadalmi és osztálykülönbség nélkül mindenkit lefotografálnak. Nem válogatnak, filethü képeket készítenek, ingyen és bérmentve. Ezeket a képeket nem szokták elküldeni a rokonságnak. Nem volt még dolgom velük, de hn igy folytatom az írást — még lehet! ». tn. Szeged, Caekonlcs» éa Klaa-ucca aarok ÉLELMISZEREK 3 kg sárga borsó •—.98 3 kg lencse —.98 l kg japán rizs —.54 Fél kg mazsola —.98 5 rud vanilia —.24 1 üveg cca 45 dkg málnaszörp (üvegbetét —.10) —.7(5 t üveg mustár —24 Egynegyed kg amerikai mogyoró —.28 10 dkg mézes csók —.18 tO dkg krém. vagy rum praliné —.21 Fél kg cacao —.88 10 dkg magyar ementháli sajt —ü 1 kg félzsíros trappista sajt —.78 10 dkg füstölt ostyepka sajt —.24 3 doboz egytizedes portugál szardínia —.88 l doboz olasz szardella gyűrű —.88 10 dkg datolya —.22 t kg 10 2 levestésrta —.98